ZETApress

hírportál

Dízel helyett villanyautót!

A dízelüzemű járművek gyorsabb cseréje elektromosra több mint 9 milliárd euró egészségügyi kiadást spórolna meg az EU27 országaiban – tudatta Nagy Ákos, VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda.

Egy új tanulmány megerősítette, hogy az elektromos hajtás a legjobb választás a dízelüzemű járművek helyettesítésére. A váltás csökkentené a légszennyezést okozó károsanyag-kibocsátást, amivel az EU országai évente több mint 9 milliárd eurónyi egészségügyi kiadást spórolnak meg.

A légszennyezés világszerte a közegészségügyi problémákat okozó egyik fő környezeti tényező. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a légszennyezés évente hétmillió korai halálozást okoz, és további több millió egészséges életév elvesztését eredményezi. A közúti közlekedés a levegőszennyezés egyik fő forrása.

Az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA) számára készített korábbi tanulmányban már kiszámították a közúti közlekedés okozta légszennyezés teljes költségét az EU 28 tagállamában. A szintén az EPHA megbízásából készült új tanulmány azt vizsgálja, hogy a dízelüzemű járművek más technológiákkal történő kiváltása esetén melyik megoldás csökkentheti leginkább a káros nitrogén-oxidok (NOx) és a mikroszkopikus méretű részecskék, az úgy nevezett szálló por (PM) mennyiségét.

A nulla kibocsátású járművek pénzt és életeket takarítanak meg

A közúti közlekedés a levegőszennyezés egyik fő forrása; hatással van egészségünkre, környezetünkre és vállalkozásainkra. Az öregebb járművekkel rendelkező országok nagyobb károsanyag-kibocsátással és így nagyobb egészségügyi költségekkel szembesülnek. Csak 2019-ben az EU27 országaiban a finom szálló por (PM2.5) 307 ezer korai halálesetet, az NO2 szennyezés 40.400, a mérgező O3 pedig 16.800 emberi életet követelt. A belső égésű motorok e három szennyező anyag fő forrásai. Csak összehasonlításképpen: a 2020-ban hasonló számú ember (394.801) vesztette életét COVID-19-ben az EU-ban.

Zorana Jovanovic Andersen, a Koppenhágai Egyetem környezeti epidemiológiai professzora szerint a dízel-kibocsátásból származó légszennyezés komoly terhelést jelent az egészségünkre. – Krónikus szív- és érrendszeri, valamint légúti betegségeket, tüdőrákot okoz, valamint gyermekeink tüdő- és kognitív egészségi állapotának romlását eredményezi. A nulla károsanyag-kibocsátású járművek pénzt és életeket takarítanak meg, javítják az európaiak egészségét. A legegészségesebb és legolcsóbb választás a dízel azonnali leselejtezése, az elektromos hajtás, valamint a tömegközlekedés, a gyaloglás és a kerékpározás népszerűsítése – mondta.

A tanulmány becslése szerint 2030-ban az EU 27 országában légszennyező károsanyag kibocsátásból eredő költségek már csak 14 milliárd eurót tesznek majd ki, szemben a 2016-os 63,8 milliárd euróval. Ez azt jelenti, hogy a dízelüzemanyag-felhasználás csökkentésére vagy módosítására irányuló meglévő irányelvek csökkenteni fogják a dízelkibocsátás pénzügyi hatását, de nem fogják azt megszüntetni. E költségek több mint 90%-át az egészségügyi költségek teszik ki!

A költségcsökkentés a dízelüzemanyag-felhasználás alternatív üzemanyagokkal és hajtásmódokkal történő helyettesítésével lehetséges. A dízelüzemű járművek nulla kibocsátású (teljesen elektromos) járművekkel helyettesítése a légszennyezés okozta költségeket 2030-ra több mint 70%-kal, 10,1 milliárd euróra csökkentené.

A dízelüzemű járművek sűrített vagy cseppfolyósított földgázzal (CNG vagy LNG), plug-in hibrid vagy új dízelüzemű (Euro 6 és Euro VI) járművekkel történő helyettesítése a légszennyezésből eredő költségeket körülbelül 30-45%-kal csökkenti a kiindulási szinthez képest. A dízel- és benzinpótlók (hidrogénezett növényi olaj és etanol) használata ilyen költségcsökkentést nem eredményez.

Ami a légszennyezőanyag-kibocsátásra gyakorolt hatásokat illeti a dízelüzemű járművek nulla kibocsátású (teljesen elektromos) járművekre történő cseréje messze a leghatékonyabb forgatókönyv a NOx és a szálló por kibocsátás – mind a tanktól a kerékig, mind a forrástól a kerékig számolva – csökkentésére.

Ez nagyjából kétszer olyan hatékony, mint a dízelüzemű járművek plug-in hibrid járművekkel, új (EURO 6/VI) dízelüzemű járművekkel és CNG/LNG járművekkel történő helyettesítése. Ez a következtetés akkor is érvényes, ha beleszámoljuk a forrástól a tankig szakasz kibocsátását, azaz az üzemanyagok/energiahordozók előállításához kapcsolódó légszennyezést is.

Well-to-wheel, azaz a forrástól a kerékig-emissziónak hívják azt, amikor a kibányászástól/előállítástól a felhasználásig vizsgálják az energiahordozókat. Ezen belül megkülönböztetnek egy well-to-tank, azaz a forrástól a tankig szakaszt (az energiahordozó kibányászástól/előállítástól egy jármű ?tankjába? kerüléséig tartó szakasz) és egy tanktól a kerékig szakaszt (ami gyakorlatilag az egyes járművek okozta károsanyag kibocsátást jelenti).

Kisebb mértékben csökkenthető a tanktól a kerékig NOx kibocsátás a dízelüzemű járművek plug-in hibrid vagy földgázzal (CNG vagy LNG) működő járművekkel történő helyettesítésével, de a tanktól a kerékig szálló por (PM) kibocsátás a CNG és az LNG használatával sokkal kisebb mértékben csökken.

A leghatékonyabb megoldás, azaz a nulla kibocsátású járművekre való csere mellett, a szálló por (PM) a régebbi dízelüzemű járművek legújabb Euro 6 szabvány szerinti járművekre vagy plug-in hibrid járművekre való lecserélésével is csökkenthető lenne.

Mind a hidrogénezett növényi olaj (HVO), mind az etanol (E85) használata a dízelüzemanyag helyettesítésére egészségügyi szempontból csak korlátozott előnyökkel jár. (Pl. a HVO esetében ez azért van így, mert a jelenlegi járműparkban is használható, és a kipufogógáz-kibocsátás gyakorlatilag ugyanaz, akár hagyományos dízelt, akár HVO-t használnak fel.)

– 2030-ra a dízel felel majd a közúti járművek károsanyag-kibocsátásából származó költségek körülbelül háromnegyedéért. Az összes figyelembe vett alternatíva közül semmi sem csökkenti annyira a káros szennyezést vagy a károsanyag-kibocsátást, mint a dízel járművek elektromosra váltása ? és ez akkor is igaz, ha figyelembe vesszük az áramtermelésből származó légszennyezést is – mondja Anco Hoen, a jelentés szerzője, a CE Delft független kutatója.

Összehasonlításképpen, a meglévő tervek változatlansága azt jelentené, hogy a szennyezésből (NOx, PM, CO2 és zaj) adódó összetett kár – a közegészségügyre, a biológiai sokféleségre, az épületekre és a mezőgazdaságra gyakorolt együttes kár – évente 45 milliárd eurós plusz költséget jelentenének az EU-27 országai számára.

Ha további külső hatásokat, például a forrástól a tankig kibocsátást, a CO2 kibocsátást, a torlódásokat, a zajt és a közlekedésbiztonságot is figyelembe vesszük a költségek teljes összege 2016-ban 64 milliárd helyett már 721 milliárd euró.

Ha a költségekkel kapcsolatos számításokba a további külső hatásokat, például a zajszennyezést, a torlódásokat és a közlekedésbiztonságot is bevonjuk, akkor nagyobb lehetőség nyílik e költségek csökkentésére is a dízelüzemanyag alternatív üzemanyagokkal és hajtásláncokkal történő kiváltása esetén.

A költségek további csökkentése nem technikai jellegű politikai beavatkozásokkal lehetséges, például az aktív mobilitás (gyaloglás és kerékpározás) ösztönzésével, ami kevesebb motorizált mozgást eredményez, és nagy valószínűséggel nagyobb mértékben csökkenti a közúti közlekedés külső költségeit, ha ez kevesebb közlekedési balesetet és kevesebb torlódást eredményez.

Tegyük Európát dízelmentes kontinenssé!

Az Európai Parlament 2022. június 8-án megszavazta az új dízel- és benzinüzemű közúti járművek értékesítésének 2035-ig történő leállítását, a bemutatott tanulmány azonban azt bizonyítja, hogy gyorsabban kell haladni, és fel kell gyorsítani az elektromos járművekre történő átállást.

Az EURO 6 kibocsátási szabványok bevezetése, és a régebbi járművek fokozatos cseréje miatt a jelentés becslései szerint a következő évtizedben csökkenni fognak a károsanyag-kibocsátások, így az egészségügyi költségek is. Azonban a szennyezés veszélyes szintje továbbra is megmarad, és az EPHA úgy véli, hogy az EU-nak és a tagállamoknak proaktívabb megközelítést kellene alkalmazniuk.

Nem lehet több késedelem a közelgő EURO 7 kibocsátási szabványok teljesítésében, amiket az elektromos járművekre történő átállás felgyorsítására kell használni.

Be kell fejezni az alternatív üzemanyagokba történő beruházásokat, és el kell köteleződni a zéró károsanyag-kibocsátású elektromos járművek iránt.

Az EU levegőminőségi előírásait teljes-körűen és jogilag kötelező érvényűen össze kell hangolni a WHO 2021. évi globális levegőminőségi iránymutatásaival legkésőbb 2030-ig.

Népszerűsíteni kell a gyaloglást, a kerékpározást és a tömegközlekedést – és ha autóval kell utazni, elektromos járművet kell használni

Dr. Milka Sokolovic, az EPHA főigazgatója szerint a levegőszennyezés az első számú környezet-egészségügyi kockázati tényező, és minden dízelmotoros utazás ezt növeli. – A jelenlegi intézkedések nem mennek elég messzire vagy nem elég gyorsan, ezáltal rosszabb egészségi állapottal és magasabb költségekkel sújtva az európaiakat. Egy egészségesebb és boldogabb Európa érdekében elektromosan kell közlekednünk, és népszerűsíteni kell a gyaloglást, a kerékpározást és a tömegközlekedést. Tegyük mihamarabb Európát az első dízelmentes kontinenssé! – mondta. A tanulmány további hangsúlyt ad a dízelről elektromosra történő átállás felgyorsítására irányuló felhívásnak, valamint a hosszabb átállási idő okozta költségeknek.

Szóljon hozzá!