ZETApress

Magyarul is megjelent Klaus von Dohnanyi: Nemzeti érdekek – Útmutatás a német és az európai politika számára a globális átalakulások korában című kötete, melyet ma délután mutattak be a Pollák Mihály téri Andrássy Egyetem I. emeleti Tükörtermében.

A könyv szerzője történelmi család sarja: nagyapja Dohnányi Ernő (1877-1960) zeneszerző és zongoraművész, édesapja Hans von Dohnanyi (1902-1945), a Hitler-ellenes merényletben való részvétel vádjával kivégzett jogász, magasrangú német állami tisztviselő.

Willy Brandt és Helmut Schmidt kormányainak tagjaként Klaus von Dohnanyi nemcsak tanúja, hanem alakítója is volt a hidegháborús évek nyugatnémet politikájának. Erős transzatlanti elkötelezettséggel, ugyanakkor a nemzeti történelmek fontosságának ismeretében mindig reálpolitikai megközelítéssel tekintett az aktuális ügyekre, sosem figyelmen kívül hagyva a távlatos összefüggéseket.

Könyve még az orosz-ukrán háború kitörése előtt íródott, magyar nyelvű kiadásáról is akkor döntöttek. Ennek következtében Dohnanyi néhány megállapítása új megvilágításba kerül, hiszen az orosz katonai támadással ő sem számolt. Mindazonáltal óriási politikai, történelmi tapasztalata, a szakirodalom alapos ismerete fontos támpontokat adhat a nagyhatalmak, az Európai Unió és tagállamainak mozgásterét, gazdasági és biztonságpolitikai helyzetét illetően.

Gulyás Gergely a rendezvényen úgy fogalmazott, hogy sokszor érezzük egyedül magunkat az európai vitákban, még kínzóbb, amikor a tények tiszteletének hiányát látjuk. A tények tiszteletére épül Klaus von Dohnanyi könyve, amely üdítő kivételt jelent a mai nyugat-európai közéletben.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter felidézte, hogy amikor a Magyarországgal szembeni vádak 2010 és 2014 között megszaporodtak, Dohnanyi közzétett egy anyagot, amelyben bebizonyította: bár lehet vitatni sok mindent, a német sajtó tendenciózusan elferdíti a valóságot a magyarországi helyzetről. – A könyv legfontosabb megállapítása az Európai Unióra vonatkozó rész, azon belül is az, hogy nemzetekben kell gondolkodni. Az Ukrajna elleni orosz agresszió vesztese Európa, a magas nyersanyagárak miatt Oroszország a szankciókon egyelőre nem vagy alig veszített, az Egyesült Államok a nagy olajfeldolgozó társaságok miatt inkább nyert ezen – szögezte le a miniszter.

Gulyás Gergely arról is beszélt a rendezvényen, hogy az orosz nyersanyag hiánya ma egész Európát térdre kényszerítené. Úgy fogalmazott, bár vannak országok, amelyek fegyvert szállítanak, Ukrajnát megvédeni nem tudjuk, ugyanakkor mindent el kell követni, hogy olyan helyzet alakuljon ki, ahol békét lehet kötni! Kitért arra is, hogy Orbán Viktor többször kezdeményezett vitát Európa jövőjéről, ez mégsem került eddig napirendre. – Nem szeretnénk európai egyesült államokat, mást gondolunk például a migrációról, mint svéd barátaink. De a közös európai külpolitikához több stratégiai megbeszélésre lenne szükség, olyan stratégiai kérdésekben, mint a Kínához való viszonyulásunk – mondta el a miniszter.

Klaus von Dohnanyi évtizedekkel korábban Willy Brandt, majd Helmut Schmidt kormányában dolgozott, később Hamburg polgármestere volt. A 94. éve felé közeledő szociáldemokrata politikus hamburgi otthonából, 5 méter magas könyvtárszobájából skype-on kapcsolódott be a beszélgetésbe. – Az európai országoknak jobban meg kellene ismerniük egymás nemzeti érdekeit, enélkül nincs előrelépés! A Magyarország felé megfogalmazott uniós szemrehányások nagy része tény-szerűen nem stimmelt. Európa nem szuverén, függünk az USA különböző biztonságpolitikai intézkedéseitől. Az együttműködés fontos, de az amerikai érdekek mások, mint az európaiak. Ez vonatkozik a háborúra is, ami Európa keleti határainál folyik – jegyezte meg. A német politikus szólt arról is, hogy könyve az orosz-ukrán háború kitörése előtt íródott. – A háborút el lehetett volna kerülni, ha a két fél készen állt volna egyeztetni az esetleges ukrán NATO-tagság témájáról! – hangsúlyozta.

Werner J. Patzelt, a Drezdai Egyetem professzor emeritusa arról szólt, hogy fontos lenne jobban megérteni az EU-ban a magyar jellegzetességeket, és hogy ki miként értelmezi az európai problémákat!

Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója házigazdaként moderálta a beszélgetést. Elmondta, hogy a német politikus: Nemzeti érdekek – Útmutatás a német és az európai politika számára a globális átalakulások tükrében című könyve alapítványuk gondozásában jelent meg. S hogy az ukrajnai események nem újkeletűek, arról a 2014. július 14-ei írásunk utolsó bekezdésében idekattintva olvashatunk.