ZETApress

hírportál

Európai Mobilitási Hét 2020

Ötéves a dízelbotrány, mit tanultunk belőle? Az idei év témája a Klímabarát közlekedés mindenkiért volt – tudatta Nagy Ákos, VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda.

Ez reflektál arra a nagyszabású tervre, miszerint 2050-re Európa karbon-semleges kontinenssé kíván válni, és ami Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által bemutatott Európai Zöld Megállapodás – European Green Deal egyik eleme. Mindezeken túl központi téma a szén-dioxid kibocsátás mentes közlekedés hozzáférhetősége és a minden európai polgár bevonása ebbe a folyamatba.

A ma magas kibocsátás csökkentési céljai készítik elő az utat az alacsony vagy zéró káros-anyagkibocsájtással járó közlekedésnek – emelte ki közleményében az EPHA (European Public Health Alliance). Öt évvel a dízelbotrány kirobbanása után, ambiciózus politikai fellépés szükséges a közlekedési rendszerünket illetően, az egészség, a fogyasztók és a környezet védelme érdekében.

Annak ellenére, hogy Európa városaiban nagyon eltérőek az éghajlati, földrajzi, társadalmi-gazdasági körülmények, lehet fontos lépéseket lehet tenni egy szén-dioxid semleges és befogadó városi környezetért. Ezért az Európai Mobilitási Hét 2020 arra ösztönzi a lakosokat és a helyi hatóságokat, hogy tegyék meg a szén-dioxid mentes kontinens éléréséhez szükséges alábbi hosszú távú lépéseket:

A dízelbotrány örökségre az elmozdulás egy nulla vagy alacsony kibocsátással járó közlekedési rendszer felé – a COVID19 utáni egészséges felépülésért

A kisebb mértékű levegőszennyezettség okán az egészségügyben jelentkező költségmegtakarítás kompenzálja az ambiciózusabb közlekedéspolitikai törekvések költségeit

A környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek Európa-szerte tagállami szintű intézkedéseket kérnek a tényleges CO2 kibocsátás csökkentése érdekében

Ahogy az éghajlat, úgy az egészségünk is közkincs, így az EU megnövelt, a káros-anyagkibocsátás 55%-os csökkentésére vonatkozó törekvése, egy felelős döntés a megfelelő irányba, mondta a bizottság elnöke, von der Layen az első, az egészségre összpontosító programbeszédében. Mindez merész politikai lépéseket követel a közlekedéspolitikában, amiben 2035-öt tűzik ki a benzin- és dízelüzemű személygépkocsik és kisteherautók európai értékesítésének teljes beszüntetésére. Az üvegházhatású gázok kibocsátás és a légszennyezettség mérséklésével a legsérülékenyebbeknek segíthetünk a COVID-19 vagy bármely egyéb jövőbeli pandémia elleni harcban.

Európában a közlekedés a legnagyobb CO2 kibocsátó, mégis ebben volt a legkisebb előrelépés. Ahhoz, hogy megfeleljünk az európai Green Deal elvárásainak, minden személy-gépkocsinak, kisteherautónak, teherautónak és autóbusznak zéró káros-anyagkibocsátásúnak kell válnia 2050-re. A könnyű haszongépjárművek átlagosan 15 éves életciklusát figyelembe véve, legkésőbb 2035-re minden új járműnek teljesítenie kell a zéró kibocsátás követelményét.

Krónikus tüdő- és szívbetegségben szenvedő páciensek betegségét, és tüneteik rosszabbodását egyaránt a hosszútávú légszennyezés okozza vagy súlyosbítja, ráadásul ők kevésbé képesek megküzdeni a tüdőfertőzésekkel, és sokkal nagyobb esélyük van, hogy belehaljanak az ilyen típusú megbetegedésekbe. Többek között a légszennyezettség is okolható a magas-vérnyomás, a cukorbetegség és egyéb légzőszervi megbetegedések kialakulásáért, melyek az orvosok szerint kapcsolatba hozhatók a COVID-19 magas halálozási számával is. Ezek az egészségügyi állapotok több millió embert érintenek, és növelhetik a súlyos egészségügyi szövődmények kockázatát, ha valaki elkapja a COVID-19-et.

A Soha többé! túl kevés, és túl késői ahhoz, hogy minden érintett felgyógyulhasson. Az elköteleződés a szennyező robbanómotorok beszüntetése mellett a dieselgate botrányból levonható megfelelő következtetés! – mondta Sascha Marschang, az EPHA megbízott főtitkára.

A dízelbotrány legsúlyosabb következménye továbbra is az emberi egészségre gyakorolt káros hatás. Az autók továbbra is szennyezik a levegőt Európában, tovább súlyosbítva az egészségügyi és klimatikus terheket. A dízelbotrány után is tovább növekedett az erősen szennyező dízel autók és kisteherautók száma, az elmúlt 4 évben 40 millióról 51 millióra növekedett Európa útjain közlekedő dízel járművek a száma.

A légszennyezés és annak egészségre gyakorolt negatív hatása hosszú távon érezhető lesznek, tekintet nélkül arra, hogy Európán belül hol élünk. Az OECD előrejelzése szerint a légszennyezés közvetlen, piaci költségei – beleértve a csökkenő termelékenységet, az egészségügyi kiadásokat, termésveszteséget, stb. – európai GDP 2%-ára fognak növekedni 2060-ra. Ez azonban a becslések szerint mindösszesen csak a tizede az indirekt költségeknek, beleértve a betegségeket, az ökoszisztéma károsodásait és az éghajlatváltozást.

A légszennyezés vízválasztó Kelet és Nyugat-Európa között. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environmental Agency) legújabb Levegőminőségi Jelentése (Air Quality Repor) is mutatja, hogy a belélegzett levegő minősége nem mindenhol azonos Európában.

A nagymértékű különbség egyik oka a használt dízel autók közép- és kelet-európai országokba irányuló exportjának folyamatos növekedése. A nyugat-európai sofőrök a dízelbotrány hatására kialakuló tiltások, alacsony kibocsátású zónák és egészségügyi megfontolások hatására megváltak légszennyező autóiktól. Ezek a dízeljárművek aztán az alacsonyabb életszínvonalú közép- és kelet európai országokba kerülnek, ez is az oka a kelet-európai légszennyezettségi adatok drasztikus romlásának.

A nyugati országok ezzel exportálják a problémát ahelyett, hogy európai nívón megoldanák azt, ezzel tovább mélyítve a nyugati és keleti országok levegőminőségében már meglévő szakadékot. Értelemszerűen – a tovább mélyülő a társadalmi és gazdasági költségek miatt – párhuzamosan az egészségügyi rendszerekben létező szakadék is mélyül.

Zéró kibocsátású közlekedés mindenkinek az idei Európai Mobilitási Hét mottója. Meg kell érteni a közlekedés okozta légszennyezés szerepét az egészségügyi közkiadásokban, ugyanis minden ezen a területen végrehajtott beruházás költségét kompenzálja a közegészségügyi rendszerek csökkenő költsége.

A dízelbotrány média visszhangja ellenére Európában túl kevés intézkedést tettek a kibocsátási túllépés okozta károk orvoslására. Noha a dízel-kibocsátás környezeti hatásai jól ismertek, az egészségre gyakorolt hatásokra mégis kevés figyelmet fordítanak.

A légszennyezés mindannyiunkat érint, de nem ugyanúgy: a legsérülékenyebb csoportok a leginkább kitettek a légszennyezés káros hatásainak. Az alacsonyabb légszennyezés csökkentheti az egészségügyi egyenlőtlenségeket, és hozzájárulhat a kelet és a nyugat, a gazdagok és a szegények közötti szakadék megszüntetéséhez. Ezért az EPHA büszkén támogatja tag- és partnerszervezeteit, akik merész lépéseket tesznek, az Európai Mobilitási Hét égisze alatt, a dízelbotrány ötéves évfordulóján! – tette hozzá Sascha Marschang.

Szóljon hozzá!