ZETApress

hírportál

Légszennyezettségről a világnapon

Társadalmi és betegszervezetek a népegészségügyért címmel rendeztek konferenciát a mai Asztma Világnapon a Markó utcában, a Budapesti Gazdasági Egyetem. (A ma déli Pihenő utcai asztma-sajtótájékoztatóról idekattintva olvashatunk.) A konferencia a légszennyezettségre és annak egészségre gyakorolt hatásaira fókuszált.

A Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége, a Nemzeti Betegfórum, valamint az Európai Nép-egészségügyi Szövetség (EPHA) szervezésében, az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága, a Nemzeti Nép-egészségügyi Központ, az Agrárminisztérium Környezetvédelemért Felelős Államtitkársága és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet részvételével tanácskoztak.

A népegészségügy helyzetéről Európában és Magyarországon

A népegészségügy jövője Európában kétséges, pedig az Európai Unió életében a humánerőforrás-válság kezelésének kiemelt eszköze lehet az állampolgárok egészségének minél további megőrzése, a munkaképesség lehető legtovábbi fenntartása, amivel jelentős költségmegtakarítás is elérhető lenne. Nyitott kérdés egyelőre, hogy lesz-e egészségügyért felelős európai uniós biztos az új Európai Bizottságban, illetve ennek jeleként egyáltalán átszervezésre kerül-e az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatósága (DG SANTE) annak jeleként, hogy a népegészségügy nem európai prioritás.

Az EPHA és az Európai Betegfórum (European Patient Forum, EPF) által vezetett Tegyünk többet az egészségért Európában! című kampányban, az EPHA 17 másik szervezettel közösen kidolgozott közös állásfoglalásában az egészség, mint európai prioritás elfogadása, illetve a kötelező európai nép-egészségügyi hatástanulmány előírása mellett egy átfogó, európai, a nem-fertőző betegségek megelőzésére vonatkozó stratégia elfogadását tűzi ki célul.

A magyar népegészségügy fordulópont előtt áll. Végéhez közeledik az Egészséges Magyarország 2014-2020 egészségügyi ágazati stratégia, ami a WHO Egészség 2020 célok által motivált megelőzési és egészségügyi stratégiai dokumentum. Jelenleg egy új nép-egészségügyi stratégiai megközelítés társadalmi vitája van folyamatban. Kulcsfontosságú kérdés, hogy a magyar népegészségügy vonatkozásában a civil társadalom mennyire aktív, pozitív, cselekvő szerepet tud játszani, és miként tud hozzájárulni az új stratégiához. A civil szervezetek bevonásáról eddig még nem hangzott el pontos terv a kormányzati megszólalóktól, ahogyan még nem publikus az öt népegészségügyi prioritás (gyermekkori fejlesztés, kardiovaszkuláris megbetegedések, onkológiai megbetegedések, lelki egészség, valamint mozgásszervi megbetegedések) mentén elkészült tervek sora sem.

Koltai Tünde, a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy a magyarországi népegészségügyi kérdésekbe a társadalmi szervezetek bevonása eddig csak részlegesen, és alkalmanként történt meg, szükség van a releváns szervezetek, legyen szó akár betegszervezetről, vagy orvostársaságokról, bevonására. Az egészségügy területén működő társadalmi szervezetek hangsúlyos nép-egészségügyi feladatokat látnak el, és jelentős részük van a magyar lakosság egészségtudatosságának, egészségértésének fejlesztésében. A civil oldalon felhalmozódott tudás legtöbbször nemzetközi és európai tapasztalatcserén alapuló jó gyakorlatokra támaszkodik, és tudományos bizonyítékokra épít.

Az egészségügyi ellátórendszereknek szakmai irányelvekre kell épülniük, amelyeket a betegszervezeteknek az orvosszakmai entitásokkal és az orvosi szakmai kollégiumokkal karöltve kell elkészíteniük, minden esetben az érintett betegek érdekeit és szempontjait is figyelembe véve. Az irányelvek kidolgozásában és véleményezésében, valamint a népegészségügyi vonatkozású társadalmi vitákban, amik az ellátórendszeren kívüli, egészségre kiható területeket is lefedik (pl. légszennyezés, adózás, vegyi anyagok, szociális kérdések, közlekedéspolitika, várostervezés, stb.), a Nemzeti Betegfórum képviselői 2013 óta vesznek részt.

A konferenciáról

24 előadó részvételével, közel 200 résztvevő figyelme mellett zajlottak a kerekasztal megbeszélések és az előadások. A konferencia hangsúlyozottan nép-egészségügyi fókuszú volt és az egészségügyi ellátórendszerek mellett, az egészséget befolyásoló társadalmi és környezeti tényezőkre is figyelemmel volt. A résztvevők az állami szervezetek munkatársai, a betegszervezetek vezetői és tagjai, valamint oktatási intézmények munkatársai közül kerültek ki. Ennyiféle szakértői csoportot megmozgató nép-egészségügyi fókuszú konferenciára Magyarországon nem került sor 2013 óta.

Massay-Kosubek Zoltán, az EPHA Nép-egészségügyi koherenciáért felelős képviselője hangsúlyozta, hogy az európai szintű nép-egészségügyi kihívásokra csak Európai Uniós szintű összefogások mentén adhatók hatékony válaszok. A tagállami szintű kezdeményezések a törvényi szabályozók egyedi volta, a területi korlátok, vagy a forráshiányos helyzetek miatt önmagukban nem elegendőek. Az antimikrobiális rezisztencia, az elhízás vagy akár a légszennyezettség jellegüknél fogva európai nép-egészségügyi kihívások, amelyekre az európai vérkeringésbe bekapcsolódva, európai összefogással adható hatékony válasz.

Magyarország európai éllovas számos nép-egészségügyi döntés meghozatalában – példaként említette az európai szinten is ismert és elismert nép-egészségügyi termékadó, vagy az egységes dohánytermék csomagolás bevezetését. Massay-Kosubek Zoltán hangsúlyozta, hogy nem csak a nép-egészségügyi programok egyszerű típusai, mint például a vakcinációs rendszerek, vagy a szervezett szűrővizsgálatokra történő buzdítás kellenek, hogy a fókuszba kerüljenek, de vannak olyan kevésszer említett, mégis nagyon fontos helyzetek, mint a környezetszennyezéssel összefüggést mutató légzőszervi megbetegedések visszaszorítása.

A mai Asztma Világnapja alkalmából terítékre került a közlekedési légszennyezésből származó egészségterhelés, megvizsgálva a dízel kibocsátás egészségügyi költségeire vonatkozó adatokat. Fontos kérdés, hogy hogyan lehetne ezeket 2030-ig enyhíteni, az éghajlat-politikai célok, valamint a fenntartható fejlődésre vonatkozó célkitűzések egyidejű elérése érdekében – melyeket Magyarország EU-s és ENSZ tagállamként maga is vállalt.

Massay-Kosubek Zoltán bemutatta, hogy a legújabb felmérések nyomán, Magyarországon a légszennyezés okozta egészségügyi költségek évente elérik az 1591 millió eurót. Ebből a dízelüzemű járművek okozta egészségügyi költség 992 millió euró, míg a benzinüzemű járművek által okozott az egészségügyi költségek a 473 millió eurót érik el. Hozzátette, hogy ez egy rendkívül visszafogott becslés, mivel a tudományos fejlemények fényében a légszennyezettség sokkal súlyosabb egészségügyi károkat okoz, mint azt korábban gondoltuk.

Ezért az összegért (összehasonlító adatbecslés alapján) az alábbiakat tudná Magyarország állampolgárainak biztosítani: 31 ezer nővér és 31 ezer orvos oktatása, illetve még 5 közepes méretű megyei kórház építésére is sor kerülhetne. Érdemes megjegyezni azt is, hogy ha a légszennyezettség a korábbi szinten marad, akkor Debrecen lakosságának negyedének megfelelő számú honfitársunkat fogjuk légúti betegségek következtében 2030-ig elveszíteni.

A népegészségügyről

A népegészségügy több, mint betegegészségügy, és az egészség kérdését az egészségügyi ellátórendszereken túlmenően, a társadalmi és környezeti egészséget meghatározó tényezők (környezet, táplálkozás, oktatás, munkahely, lakóhely, közlekedés, stb.) fényében értelmezi. Az egészségügyi Világszervezet (WHO) definíciója szerint az egészség több, mint a betegség hiánya és magában foglalja a mentális egészséget is.

A népegészségügy társadalmi tevékenység, amelynek célja, hogy az egészség megőrzése és a betegség megelőzése segítségével javítani tudja a lakosság egészségi állapotát. A nép-egészségügyi tevékenység körében meg kell határozni az egészség tudományosan megalapozott biológiai és természeti-társadalmi környezeti feltételeit, az egészség megőrzésének, a betegségek megelőzésének hatékony, hozzáférhető és a lakosság által elfogadható módszereit.

A nép-egészségügyi feladatok ellátása során az egyes – a nép-egészségügyi szempontból is fontos – megfigyelő, ellenőrző tevékenységet végző rendszerek együttműködnek. Az egészségkárosító hatások megelőzése rendszeres ellenőrzési, tájékoztatási és felvilágosító tevékenységen alapul. A hatékony nép-egészségügyi programok strukturálisan, megtervezetten zajlanak, és orvosszakmai irányelveken alapulnak. Összehangolják az egészségügyi, pszichológiai, társadalmi és kommunikációs elemeket. Mélyreható változást okozó hatásukat hosszabb távon fejtik ki. A szabályozás szerepe a káros tényezők tekintetében (dohányzás, alkohol, levegőszennyezés, egészségtelen étrend, mozgásszegény életmód) rendkívül fontos.

Az EPHA-ról

Az EPHA Európa vezető nép-egészségügyi társadalmi szervezete, amely elkötelezett támogatója az európai nép-egészségügyi helyzet javításának. A nép-egészségügyi civil szervezetekből, betegcsoportokból, egészségügyi szakemberekből álló szervezet fő célkitűzése az egészség javítása és a népegészségügy hangjának megerősítése Európában. Akcióik és kampányaik tükrözik értékrendjüket: méltányosság, szolidaritás, fenntarthatóság, egyetemesség, sokszínűség és jó kormányzás. Az EPHA 1993 tavaszán történt hivatalos megalakulása óta közel 90 tagból álló hálózatot épített ki, amelynek célja, hogy mindenki számára jobb egészséget biztosítson.

Az EPHA európai átláthatósági nyilvántartási száma: 18941013532-08. Az EPHA az Európai Unió Egészségügyi Programjának (2014-2020) támogatásában részesül. A publikáció tartalma kizárólag az író nézeteit képviseli és egyedüli felelőssége. A Végrehajtó Ügynökség vagy a további, Európai Uniós intézmények nézeteit nem tükrözi. A Végrehajtó Ügynökség nem vállal felelősséget a tartalom használatáért.

A BEMOSZ-ról

A BEMOSZ-t 2013 őszén alapította 12 betegszervezet. Megalapítása az egészségügyi civil szervezetek évtizedes szándéka szerint történt, melyhez hozzájárult az a tény, hogy egy jogszabállyal létrejött a Nemzeti Beteg Fórum. Ez az ernyőszervezet képes arra, hogy a kormányzati szervek partnereként egységesen képviselje a különböző betegségcsoportok érdekeit és ügyeit, azonban nem egy független, önálló jogi személy, így nem is rendelkezhet egy valódi betegszervezeti ernyőszervezet összes jogkörével.

Ezért döntöttek az alapító betegszervezetek egy valóban civil, alulról szerveződő Szövetség létrehozásáról, amely tagja lehet hazai és nemzetközi platformoknak, képes a tagállami és EU-szintű kapcsolatok ápolására, és összehangoltan, együttműködve fel tud lépni a méltányosság elvének, az emberi méltóságnak megfelelő humánus egészségmegőrzés és betegellátás megvalósítása érdekében. Ennek a szervezetnek a szerepköre már kiterjedhet a betegek érdekében is nagyon fontos szociális, munkaügyi, oktatásügyi, stb. kérdésekre, érdekvédelemre, és az ezeken a területeken tevékenykedő kormányzati szervekkel történő kapcsolattartásra is, az NBF-fel szorosan együttműködve.

A Nemzeti Betegfórumról

A Nemzeti Betegfórum (NBF) 2013 májusában alakult meg. A többször módosított 1997. évi CLIV. törvény, és az 50/2012 (XII.19.) EMMI miniszteri rendelet értelmében létrehozott civil érdek-képviseleti fórum az egészségügy területén tevékenykedő betegszervezeteket fogja össze, célja a szakmai együttműködés kialakítása. Ezen felül – a minisztérium tanácsadó szervezeteként – a Betegfórum részt vesz a nép-egészségügyi programok és egészségügyi tárgyú törvénytervezetek kidolgozásában, valamint a szakmai sztenderdek megalkotásában is.

A 115 tagszervezetek választhatott, hogy az NBF 15 szakmai tagozata közül melyiknek a munkájában kíván részt venni. Az egyes tagozatok által megválasztott 30 tagú Választmány, a Betegfórum vezető testülete, amely a különböző operatív feladatokat különböző munkacsoportokban végzi. A Választmány tagjai is a legfontosabbnak azt tartják, hogy a képviselt betegszervezetek érdekeit egységesen szem előtt tartva járulhassanak hozzá a magyar egészségügy színvonalának emeléséhez, és egy fenntartható egészségügyi rendszer megteremtéséhez.

Szóljon hozzá!