ZETApress

Egy gluténmentesen élőnek az otthonán kívüli étkezés kihívást jelent, mivel a sok vendéglátó nincsen tisztában pontosan a lisztérzékenység jelentésével. Nem tudják, hogy egy glutén-érzékeny ember milyen ételeket ehet, és milyen ételekkel még csak nem is érintkezhet az általa kiválasztott éttermi menüsor.

A Budapesti Gazdasági Egyetem és a Lisztérzékenyek Érdek-képviseletének Országos Egyesülete többek között e problémák megoldásában kíván segíteni, hogy a különleges diétát tartók is biztonságban érezhessék magukat a hazai vendéglátóhelyeken ? tudtuk meg a mai Biztonságos ? Minőségi ? Mentes vendéglátás című konferencián, melynek déli sajtótájékoztatóját az I. emeleti Sommelier-teremben tartották.

A magyar lakosság kevesebbet jár étterembe és kevesebbet költ üdülésre és pihenésre is, mint Európa más országának polgárai. Az azonban igaz, hogy ha egy gluténmentesen diétázó rátalál egy olyan helyre, ahol szívesen látják, és meggyőződött arról, hogy a tulajdonos, az étterem vezetője, a séf és a pincérek valamennyien tisztában vannak a diétájuk részleteivel, tudják, mire van szüksége ? nagyon gyorsan törzsvendég lesz, és soha nem egyedül tér majd vissza. Számukra a házon kívüli étkezés valódi élményt, nem egyszer újdonságot jelent.

A legfontosabb szempont, ami szerint az érintettek választanak, az az, ahogy az étterem, a szálloda, a cukrászda, a pizzéria már az első találkozás alkalmával tud-e bizalmat kelteni, a személyzet minden tagja tud-e helyesen és meggyőzően válaszolni a vendégek kérdéseire. Ha egy gluténmentesen diétázó étterembe megy, vagy beül egy kávézóba, rendszerint nincs egyedül, családtagjaival, barátaival, munkatársaival szeretne együtt lenni, és közös döntéssel olyan helyet választanak, ahol a gluténmentes diéta titkaival és legapróbb részleteivel is tisztában vannak.

Azok, akik valamilyen krónikus betegségben vagy élethosszig tartó állapotban szenvednek, összetartanak, egymást segítő közösséget alkotnak. A speciális diétázók körében a jó és biztonságos helyek, ételek és szolgáltatások híre gyorsan elterjed és messzire eljut. Ráadásul ők a hűséges vendégek közé tartoznak, nagyon boldogok, ha egy jó, megbízható helyre rátalálnak, és rendszeresen visszatérnek majd.

A coeliakia

A coeliakia (lisztérzékenység, gluténszenzitív enteropátia) krónikus betegség, az egész szervezetet érintő, élethosszig tartó állapot, amit a glutént tartalmazó gabonafélék (búza, árpa, rozs, és változataik, mint pl. egyszemű búza, tönkölybúza, durum, khorasan búza, stb.) rendszeres fogyasztása vált ki a genetikailag érintett emberekben. A genetikai tulajdonságok fontosságára utal, hogy egy diagnosztizált coeliakiás beteg családjában az ismételt előfordulás kockázata tízszeres.

A coeliakia nem táplálékallergia, hanem táplálék intolerancia! A glutén a kalászos gabonák valamennyi ismert fajtájában és változatában, feldolgozottsági formájában (dara, liszt, pehely, stb.) megtalálható fehérje, ismertebb neve a sikér. Ez a fehérje alkotja a búzalisztből készülő kenyér jellegzetes vázát.

Napjainkban a coeliakiával diagnosztizált esetek száma folyamatosan növekszik, köszönhetően a diagnosztikai eljárások fejlődésének, és annak, hogy a gyógyításban dolgozó szakemberek (szak- és háziorvosok, védőnők), az ellátásukban érdekeltek (táplálkozási tanácsadók, dietetikusok) körében növekszik a betegség ismertsége. Egyre többször ismerik fel és diagnosztizálják a coeliakiát, annak ellenére, hogy nincsenek jellegzetes tünetei, kizárólagos tünetegyüttese. Nagyon gyakori, hogy először a kezeletlen betegség szövődményeit, vagy a már kialakult társult betegségeket észlelik és kezelik (pl. korai csontritkulás, I. típusú diabétesz, pajzsmirigybetegség, bőrbetegség, hiánybetegségek, stb.) – többnyire eredménytelenül ? és csak ekkor merül fel a coeliakia gyanúja.

FOCUS IN CD projekt

A projekt teljes címe: A coeliakiás betegek innovatív, páciensközpontú gondozása egy szorosan együttműködő közép-európai hálózat előnyeinek érvényesítésével, a coeliakiás betegek gondozásának specifikus kérdéseivel foglalkozik. A projekt a közszolgáltatásokban rejlő innovációs potenciálra épít. A cél a szociális innovációk eredményesebb integrálása az egészségügy rendszerébe, annak érdekében, hogy a kialakult rendszert és az integrált kezelést is közelebb vigye a betegekhez, és hozzájáruljon a lakosság egészségesen és aktívan leélt élettartamának növekedéséhez.

A FOCUS IN CD projekt az Interreg Central Europe Program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. A 2016. június 1-jén indult és 2019. május 31-ig tartó projekt teljes költségvetése hozzávetőlegesen egymillió 900 ezer euró. A Projekt vezető partnere Maribor Város Önkormányzata. A projektben részt vevő partnerek: Maribori Egyetemi Orvosi Centrum, E-Institute Szlovéniából, a Rijekai Orvostudományi Egyetem, a Rijekai Coeliakia Egyesület és a Primorje-Gorski-Kotar Megyei Önkormányzat Horvátországból, a müncheni Ludwig-Maximilian Egyetem Orvosi Centruma és a Müncheni Gyermek-egészségügyi Alapítvány Bajorországból, a Trieszti Egyetem és a Trieszti Anyasági- és Gyermek-egészségügyi Intézet Olaszországból, valamint a Heim Pál Gyermekkórház Coeliakia Centruma és a Lisztérzékenyek Érdek-képviseletének Országos Egyesülete Magyarországról.

A Budapesti Gazdasági Egyetem

A BGE közel 15 ezer hallgatója a gazdaságtudomány területén ? többek között turizmus-vendéglátás, nemzetközi gazdálkodás, kereskedelem és marketing, pénzügy és számvitel, gazdálkodási és menedzsment, gazdaságinformatikus, valamint emberi erőforrások szakon ? folytatja egyetemi alkalmazott-tudományi tanulmányait Budapesten és Zalaegerszegen. Az egyetem oktatási portfóliója lefedi a gazdaságtudomány szinte valamennyi szakterületét, egyediségét és piaci elismertségét élményalapú, gyakorlatorientált, a piaci igényekhez illesztett képzési struktúrájának köszönheti.

BGE VIK Fenntartható Vendéglátás Kiválósági Központ

A fenntarthatóság és a hozzá kapcsolódó kérdések megválaszolása századunk talán legnagyobb kihívása, hiszen társadalmi és gazdasági hatásai csaknem valamennyi szektor működésére hatással vannak, és bár a problémák globálisak, mégis leginkább lokális szinten tudunk változtatásokat tenni a fenntarthatósági célok elérése érdekében. A környezeti problémák a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdéseknek csak egy szeletét képezik. A környezeti problémákért vállalt felelősségben minden szektor, így a turizmus, a vendéglátás és a kereskedelem is érintett. A Központ fő célkitűzése, hogy a fenntartható fejlődés igen széles tárgykörén belül a kar oktatói, kutatói kiemelten a vendéglátás, és kapcsolódóan a turizmus egyes részterületeinek kutatásával bővítsék a szakterület tudományos ismeretanyagát.

A Központ fő kutatási témái: 1) Fenntarthatóság szemlélete a hazai vendéglátóiparban, 2) Az élelmiszerpazarlás nagyságrendjének vizsgálata a szállodák működésében. 3) Fenntartható-e az egészséges táplálkozás? Egészséges-e a fenntartható táplálkozás? 4) Környezetterhelés számszerűsítése vendéglátó termékek életciklus elemzésével, széndioxid-lábnyom számítás. 5) Borravaló és feketemunka a vendéglátásban. 6) Egyenlő esélyek a vendéglátásban: a vendéglátás-turizmus különböző relációit felölelve az érintett személyek (foglalkoztatottak, vendégek), különösen a fogyatékkal élő és a családos emberek fokozottabb védelme, támogatása, esélyegyenlősége, a szabályozási és a fizikai környezet etikai és jogi szempontú megfelelőségének vizsgálata. 7) Fenntartható fogyasztási szokások vizsgálata az utazásokban és a turisták döntéseiben.