ZETApress

hírportál

Jubileumi alkalom és ágazati kihívások

Medicina 2000A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség immáron jubileumi 20. alkalommal szervezi meg éves konferenciáját a balatonfüredi Flamingó Hotelben ? tudatta Nagy Ákos, VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda.

A több mint 400 résztvevővel zajló konferencia első napján az ágazat legfontosabb szakmai szereplőivel lezajlott kerekasztalon megtudhattuk, mik lehetnek a hatékony ellátásszervezés lépései, hogyan kellene meghatározni a köz és magán-finanszírozott ellátás viszonyát, és arra is választ kaptunk, hogy hogyan és mennyiből lehetne felszámolni a járóbeteg szakrendelés betegfogadási lista gondjait.

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség a konferenciára készült állásfoglalásában kijelenti, hogy továbbra is számos sürgető probléma feszíti a rendszert, melyekre gyors szakmai választ kell találni: magas az elkerülhető kórházi fekvőbeteg felvételek száma, a hatékony ellátásszervezés, szolgáltatásvásárlás nincs megoldva. Ennek javításához ösztönözni kell a járóbeteg szakellátás mind nagyobb igénybevételét, a kórházakhoz integrált járóbeteg ellátásnak intézményen belüli szakmai önállósággal kell rendelkeznie, és definiálni kell a kórházi osztályokon működő ambulanciák és a szakrendelők eltérő funkcionális feladatait. Feltétlenül meg kell szüntetni a járóbeteg szakellátásban végzett ambuláns és egynapos sebészeti beavatkozások volumenkorlátját úgy, mint ahogy ez már megvalósult a kórházak esetében.

Üdvözölendő a nép-egészségügyi program fókuszba állítása, azonban a sikeres végrehajtás és a felfedezett betegségek eredményes gyógyítása az alap- és szakellátás gördülékeny együttműködését követeli meg. Ehhez erősíteni kell az alapellátás kapuőr szerepét, csökkenteni kell a szakorvosi véleményhez kötött gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök részarányát, és rendezni kell az önkormányzati fenntartásban lévő egészségfejlesztési irodák finanszírozását. A szűrővizsgálatok következtében megnövekedett igénybevételhez kell igazítani az a finanszírozást (lásd vastagbélszűrés), a megnövekedett igény miatt a laborkasszát növelni kell.

Mindennapi probléma, az elégtelen finanszírozás, sok szakrendelő csak önkormányzati támogatással él túl. A működési színvonal tartása érdekében az alapdíj legalább 12,5%-os emelése (2,25 forint/pontra) szükséges. Hasonlóan a kórházi várólistákhoz, a rendelőintézeteknek juttatott többletfinanszírozással kell csökkenteni a betegfogadási időket, és a járóbeteg szakellátóknak is arányosan kell részesülniük a kasszamaradványból és a konszolidációs összegekből.

Aggodalomra ad okot az egészségügyi szakemberek elöregedése, külföldi és magán-egészségügyi munkavállalásuk. A magán-finanszírozott ellátások térnyerése a járóbeteg ellátásban azt az illúziót kelti, hogy a járóbeteg ellátás problémáit ez a forma meg tudja oldani. Azonban a köz-finanszírozott esetszámhoz képest a magán ellátók kb. 1-3%-nyi beteget látnak el, tehát nem helyettesítik, nem helyettesíthetik a közellátást. Fel kell számolni a köz-finanszírozott és magán-finanszírozott ellátás párhuzamosságait, mivel a betegek számos esetben a két rendszer közötti mozgásra vannak kényszerítve, a költségesebb ellátások azonban rendszerint a közfinanszírozásban történnek, ami méltánytalan a beteggel és a finanszírozóval szemben is.

A Szövetség örömmel látja az Egészséges Budapest Program keretében támogatott Közép-Magyarországi Régiót érintő járóbeteg ellátást érintő fejlesztéseket. A megígért források csökkentésére nem kerülhet sor, és az EBP keretében elkészült fejlesztési tervek megvalósítása jelentős lakossági elégedettség növekedéssel járna együtt.

A konferencia első, szerdai napján tartották a már hagyományos Egészségpolitikai Fórumot, ahol az egészségügyi ágazat döntéshozói és főbb szereplőinek képviselői vitatták meg a járóbeteg szakellátással és az egészségügy helyzetével kapcsolatos új és aktuális kérdéseket. Az elkerülhető kórházi fekvőbeteg felvételek számát illetően Takács Péter, az EMMI fő-osztályvezetője elmondta, hogy valóban, az OECD országok között is nagyon magasak a magyar számok és ezen feltétlenül változtatni kell. Mint az egyik lehetséges eszköz az egynapos sebészeti ellátások kapcsán elhangzott, hogy látható a tendencia miszerint az integrált egészségügyi intézetek elkezdték átirányítani rendelkezésükre álló kapacitásokat a fekvőbeteg ellátásból a járóbeteg szakellátásba. Ez az kapacitás (TVK ? teljesítmény volumen korlát) átirányítás mintegy nyolcmilliárd forint értékű volt az elmúlt évben. Fontos leszögezni azonban, hogy ez lehetőség az önálló (nem kórházhoz kapcsolódóan működő) járóbeteg intézetek számára nem áll rendelkezésre.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a járóbeteg szakellátásában lévő betegfogadási listák (várólisták) ügyében lépni kell. Kiss Zsolt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese rámutatott, hogy az adatok alapján elég heterogén a helyzet, és egyben arra is felhívta figyelmet, hogy az ezzel kapcsolatos kötelező adatszolgáltatás minél szélesebb körű megvalósulása nagyban segíti a minél teljesebb kép kialakítását. A főigazgató-helyettes úr bemutatta a modell számításukat, amily alapján ? a kórházakban megszerzett tapasztalatok mentén ? mintegy évi ötmilliárd forint többlet finanszírozással teljes körűen és országosan rendezhető lenne ez a probléma. Hozzátette azt is, hogy ez az összeg az egészségügyi finanszírozás világában nem számít nagy összegnek, és egy EFOP-os pályázat keretében már megkezdődött az egyesített országos betegfogadási listák megalkotása is.

A finanszírozás kérdésben a konkrét emelést illető javaslatra nem kívántak érdemben reagálni a megjelentek, azonban az évről évre problémát jelentő laborkassza kapcsán elhangzott, hogy a vizsgálatok 40-42 százalékát a háziorvosok indikálják, és az egyes praxisok gyakorlata nagyon változó. Egyaránt előfordul az alul és túl igénylés is, de mivel a jól rendelt laborvizsgálatok összefüggést mutatnak az adott körzet megbetegedési mutatóival, így fűnyíró elv alapú megközelítés itt nem használható.

Dr. Gondos Miklós az ÁEEK főigazgatója nyomatékosan rámutatott, hogy az olyan modern informatikai megoldások, mint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), ahol minden vizsgálatkérés követhető, minden eredmény pedig megtekinthető az biztos, hogy javítani fog a laborrendelések kontrollálhatóságán.

A köz és magán ellátás kapcsán, a felvetett problémákat mindenki érzi, és azt is, hogy erre megoldást kell kidolgozni. Kiss Zsolt rámutatott, hogy fontos a pontos fogalomhasználat, miszerint itt magánfinanszírozású ellátásokról van szó (nem pedig magánszolgáltatók által végzett közfinanszírozású ellátásról ? pl. a művese-kezelés), és első lépés ezen magán szolgáltatók adatközlésbe történő bevonása kell, hogy legyen, amire egyébként egyértelmű szabályozói törekvés van. Többen felhívták arra is a figyelmet, hogy jelenlegi szabályozatlan helyzet a munkaerő-hiánnyal együtt olyan bérversenybe kergeti egészségügyi intézményeket (immár a kórházakat is), ami hosszabb távon az érintett intézmények anyagi ellehetetlenüléséhez vezet.

Szóljon hozzá!