ZETApress

hírportál

Elvándorló orvosaink

Dr. Gyenes Géza2004-től 2018. március 6-ig összesen 9002 orvos kért jó-hírnév igazolást a Magyar Orvosi Kamarától külföldi munkavállalás céljából. Közülük 5394 szakorvos volt, míg szakképesítéssel 3608 orvos nem rendelkezett ? mondta dr. Gyenes Géza, a Jobbik XV. kerületi országgyűlési képviselőjelöltje.

A szakképesítéssel rendelkező kivándorolt orvosok szakma szerinti megoszlása néhány kiemelt szakterületen: fog és szájbetegségek: 612 fő, belgyógyászat: 387 fő, aneszteziológia: 357 fő, háziorvostan: 297 fő, sebészet: 295 fő, csecsemő-gyermekgyógyászat: 198 fő, szülészet-nőgyógyászat: 184 fő, radiológia: 159 fő, pszichiátria: 146 fő, fül-orr-gége: 137 fő, ortopédia: 121 fő, kórbonctan/patológia: 108 fő, szemészet: 92 fő, neurológia: 87 fő, traumatológia: 85 fő, bőrgyógyászat: 78 fő, konzerváló fogászat: 67 fő, urológia: 46 fő, dentoalveoláris sebészet: 44 fő, reumatológia: 40 fő, foglalkozás eü/üzemorvostan: 38 fő, tüdőgyógyászat: 38 fő, kardiológia: 33 fő, idegsebészet: 25 fő, onkológia: 25 fő. Szakképesítés nélküli orvos: 3004 fő, szakképesítés nélküli fogorvos: 604 fő. A közszolgáltatásból a magánszolgáltatásba áramló ún. belső emigrációba távozó orvosok száma az elmúlt két évben meghaladta a külföldre távozók számát.

A humán-erőhiány csökkentése érdekében a Jobbik a következő megoldásokban gondolkodik: béremelés; a hazatelepülés ösztönzése a béremelésen kívüli más kedvezményekkel is; a belső szakorvos emigráció csökkentése, közvetlenül az OEP-pel a biztosított betegek ellátására kötött szerződés alapján történő díjazás lehetőségének bevezetése. Az orvosképzésben résztvevőknek a megélhetést is biztosító ösztöndíj rendszer ellátási felelősséggel is felruházott OEP ösztöndíja a végzést követően betölthető konkrét álláshelyre és a vidéki álláshelyekre való elhelyezkedés ösztönzése a lakhatás megkönnyítésével, valamint a letelepedés anyagi támogatásával.

Az SBO is reformra vár

Dr. Menyhárt MiklósSok kritika éri a sürgősségi ellátást és az ellátókat. De nagyon sokan kellő ismeretek nélkül és személyes indulatból vagy politikai okokból formálnak véleményt ? mondta dr. Menyhárt Miklós, a Jobbik győri országgyűlési képviselőjelöltje ma délután a Kossuth Lajos téri Szamos Cafe-ban. A február 15-én délelőtti sajtótájékoztatásukról idekattintva olvashatunk.

A Fidesz kormány egyik fontos ígérete az egészségügy talpra állítása volt, amelyet a kétharmados többsége birtokában meg is tehetett volna. Nem ez történt. Elmaradt az elődök hibáinak kijavítása és a felelősségre vonás. A szakértelem hiánya még az előző kormányzathoz képest is visszaesést jelentett. Rosszul kivitelezett, előkészítetlen ötletelések jellemzőek, mindenféle előzetes hatástanulmány nélkül, az érintettek (ellátók és ellátottak) bevonása, tájékoztatása nélkül. Ez jellemző az SBO-k bevezetésének, kialakításának folyamatában is.

A Jobbik egészségpolitikusai szerint, az ellátási folyamatok átalakítása, protokolljai hiányzanak, vélhetően az átgondolatlan, koncepció nélküli ötletelgető egészségpolitikának, mely híján van a szakpolitika véleményének meghallgatásával. Az SBO rendszerének angolszász minta szerinti bevezetése sem a magyar viszonyokra figyelemmel történt meg. A kormány egészségüggyel kapcsolatos felelősei szerint a területen hatalmas szemléletváltás, struktúrafejlesztés történt, ami részben igaz, de ez inkább egyes kórházak jó menedzselésének köszönhetőké és sajnos semmi közük a szakpolitikához.

A sürgősségi ellátás problémának fő okai közt a Jobbik szakpolitikusai döntőnek gondolják a fennálló kórház-finanszírozási rendszer hibáit is, mely többek közt a hosszú várólisták egyik okaként is említhető. A várólisták következtében sok beteg az SBO-n keresztül próbálja meg lerövidíteni a kivizsgálását, mert nem győzi kivárni a több hónapos szakorvosi előjegyzését.

Néha a háziorvos, ha meg akarja oldani a betegnél észlelt súlyos de nem akut kórkép megoldását, mert nem ért egyet a több hónapos várakozási idővel, kénytelen a sürgősségi ellátáson keresztül keresni a megoldást. Ezt etikus ellátásnak kellene minősíteni, de más oldalról konfliktus a kórházi és az alapellátás orvosa közti viszonyban. Rendszerhiba, mely a bizalmi, kollegiális viszony, továbbá orvos-beteg viszony további romlásában is szerepet játszik. Tehát megállapíthatjuk, hogy a sürgősségi osztályok leterheltsége és az ebből következő várakozási idő igazi rendszerprobléma, amit alapjaiban befolyásol az egész egészségügyet behálózó szakember- és infrastruktúra-hiány is.

A Jobbik egészségpolitikai koncepciója szerint a sürgősségi ellátás problémáinak megoldása csak rendszerszintű változtatással, egyrészt alaptörvény módosítással, a nem, vagy rosszul szabályozottság megszüntetésével kezelhető, ami lehetővé teszi a finanszírozás és az ebből adódó problémák megoldását. Másrészt fontos lenne, hogy a mostani, klasszikusnak mondott betegség-centrikus rendszerrel szemben teret nyerjen a beteg-centrikus szemlélet. Egészségügyi szakpolitikusokkal és szakmenedzserekkel, és nem politikusokkal kéne a szabályozatlan és rosszul szabályozott rendszert alapjaiban megváltoztatni. Törvényi, alaptörvényi szintű változtatások szükségesek.

Szóljon hozzá!