Jó szemüveg ? jó látás!
A rövidlátóság előfordulása gyorsan növekszik, jelenleg minden 4. magyar ember érintett lehet, és ez az arány hamarosan megduplázódhat. Magyarországon az 50 év felettiek háromnegyede szemüveghasználó. A mai Látás Világnapja alkalmából ezért a megfelelő látásjavító eszköz kiválasztásának fontosságára is felhívja a figyelmet a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért.
A Látás Világnapját 2000 óta rendezik meg minden év október második csütörtökén. Célja, hogy felhívja a figyelmet a tényre, hogy a vakságok 80%-a megelőzhető, illetve gyógyítható. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Vakságmegelőző Intézet (International Agency for the Prevention of Blindness, IAPB) globális kezdeményezést ? Vision 2020 ? tett az elkerülhető vakság megelőzésre, amihez számos ország, közte Magyarország is csatlakozott ? tudatta Nagy Ákos, VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda.
A Világnap apropóján jelent meg az IAPB Vison Loss Expert Group legfrissebb érintettségi adatai, melyek szerint 2015-ben 253 millió látássérült élt a világon, 89 százalékuk közepesen vagy alacsonyan fejlett országokban él, és akik 55 százaléka nő. Ennél is döbbenetesebb az az adat miszerint 1,1 milliárd olyan ember él a Földön, aki azért minősül részben látássérültnek, mert egész egyszerűen nincsen szemüvege!
Talán kevésbé közismert tény, hogy a rövidlátók és a nagyfokú kóros rövidlátóság előfordulása nagyon nagy mértékben nő. Európában a rövidlátás kb. 23%-ban fordul elő, azaz majdnem minden negyedik európai lakos érintett a problémában. A becslések szerint ez az arány 2050-re 50%-ra fog nőni. A távol-keleti országokban ez az erőteljes növekedés már korábban megkezdődött, és a rövidlátás előfordulása jelenleg eléri a lakosság 90-95%-át. Az elkövetkező évtizedekben hasonló növekedést várható itt Európában és hazánkban is.
A szakemberek szerint ennek több oka is lehet. Ha szemet folyamatosan közelnézésre kényszerítjük (a szemhez közel lévő tárgyak/felületek folyamatos nézése) például a számítógép, okos-telefon vagy egyéb képernyő túlzott használatával, akkor ún. alkalmazkodási görcs alakulhat ki a szemben, ami növeli a rövidlátás kockázatát. Egyébként ilyenkor sem maga a képernyő az igazi probléma, hanem a (rendszerint kicsi) távolság, amiről nézzük. Az ilyen hosszú ideig tartó közelre történő nézés nem természetes állapot szemünk számára. Ezenkívül az is probléma, hogy túl sokat vagyunk zárt térben, mivel a rövidlátás kialakulásában ez is jelentős kockázatot jelenthet.
Ennek jelenleg igazán csak egy biztos ellenszere ismert: a gyerekek iskolás korban minél többet tartózkodjanak nappal a szabadban, és mozogjanak. Az alkalmazkodási görcs pedig a szem pihentetésével megszüntethető, javasolt tehát hogy képernyő hosszas bámulása során rendszeresen tartsanak pár perc szünetet, és olyan tevékenységet csináljanak, amihez nem közelre kell nézniük. Közeli munka során ajánlható a 20-20-20 szabály is: minden 20 percben 20 másodpercig fókuszáljunk távolra (legalább 20 lábra, azaz 6 méterre).
A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikája által, két éve elvégzett országos felmérés eredményei szerint az 50 éves és annál idősebbek mintegy 42%-a visel távollátáshoz szükséges szemüveget, és 73%-uk használ olvasáshoz szemüveget. Összességében a vizsgálatban résztvevő 3675, 50 évesnél idősebbek több mint háromnegyede (77,4%) használt valamilyen szemüveget! Elgondolkodtató továbbá az is, hogy ha a szem fénytörési hibájából eredő gyengénlátás gyakoriságának eloszlása a nemek szerint nézzük, a magyar érintettek több mint kétharmada (67,3%-a) nő és 32,7%-a férfi.
A vizsgálatban részvevők átlagéletkora 66-67 év volt, és ha szem fénytörési hibájából eredő gyengén-látás kor szerint eloszlását nézzük látható, hogy nem a késő öregkor velejárójáról beszélünk, mivel a gyengén-látás az esetek legalább felében már a ’60-as életévek során kialakul. Látható tehát, hogy a látáskorrekciós eszköz sokunk életében játszik vagy fog szerepet játszani. Nem mindegy azonban hogy milyen szemüveget és hogyan használunk mivel csak a nekünk megfelelő (a mi szemünkre testre szabott) szemüveg ad tökéletes látáskorrekciót.
Akár egész napos viselésre szánt szemüvegről, akár olvasó-szemüvegről van szó érdemes azt szemészeten felíratni, mivel ez esetben a szakemberek el tudják végezni az adott életkorban szükséges szemészeti szűrővizsgálatot is, amellyel számos vaksági ok korán felismerhető, és a vakság vagy látássérülés elkerülhető. Léteznek készen kapható olcsóbb olvasó-szemüvegek is, de ezeket a szemészek szakmailag nem javasolják ? sajnos akadnak köztük tiszteltre méltatlan kivételek! ?, mert nem veszik figyelembe az illető egyéni igényeit, a két szem között sokszor fennálló eltérést.
Egyetlen szemüveg általában nem lesz elég egész életünkre. Egy márkás keret és lencse akár 6 évig is kiválóan elszolgálhat, azonban mindenképpen szemüveget kell váltani, ha megváltozott a szem fénytörése. A rövidlátóság, főként fiatal korban, egyeseknél fokozódhat, és akár 1-2 évente új szemüvegre lehet szükség.
Idős korban az olvasó-szemüveget 2-3 évente ellenőrizni kell, és követni az öreg-szeműség fokozatos növekedését. Az öreg-szeműség a közelre látás 40 év felett jelentkező élettani, a szem fénytörő-erejének csökkenéséből adódó, fokozatos romlása. Általánosságban elmondható, hogy 45 éves korban már 0,5 dioptriás szemüveg kellhet olvasáshoz, és a dioptria érték 60-65 éves korra általában eléri a 2,5-3 dioptriát. Azaz e 20 év alatt kb. három-négyszer kell olvasó szemüveget cserélni. De például aki szürke-hályogműtéten esik át, annak is megváltozik a műtét előttihez képest a szemüvegigénye.
A tavaly megalakult Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért 11 szervezet vezetői alakították meg, és fő célja, hogy elősegítse az Egészségügyi Világszervezet szem egészségét érintő globális akciótervének (Universal eye health: a global action plan 2014-2019) hazai megvalósítását. Mindez magában foglalja az elkerülhető vakság és gyengén-látás megelőzését, a jó látás megőrzését, illetve a látás rehabilitáció elérhetőségének fejlesztését, valamint a vakok és a gyengénlátó személyek számára a teljes élet lehetőségének biztosítását. A Programbizottság az idei évben október 12-én a Látás Világnapja alkalmából 9-16 óra között ingyenes szűrővizsgálatot szervez Kecskeméten, a Kossuth tér 3-nál található parkolóban. A kezdeményezés során ? számos egyéb szűrővizsgálat mellett ? réslámpás szemvizsgálaton és szemfenék vizsgálaton lehet részt venni.
