ZETApress

hírportál

Számoljuk fel a Hepatitisz!

A Hepatitisz Világnap alkalmából tartott délelőtti sajtótájékoztatón a Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete (VIMOR), valamint a Májbetegekért Alapítvány annak a WHO-s kezdeményezésnek a végrehajtására hívta fel a figyelmet, amihez hazánk is csatlakozott.

Cél 2030-ra a krónikus vírushepatitiszek teljes felszámolása. Ehhez a fertőzöttek szervezett felderítésére és a kiszűrt betegek feltételek nélküli, azonnali kezelésének megkezdésére van szükség – tudtuk meg az SE ÁOK Szentkirályi utcai II. Számú Belgyógyászati Klinika földszinti Könyvtárában. A hazai lakosságot tekintve elmondható, hogy az ún. vírushepatitisz fertőzések (B és C) Magyarországon hozzávetőlegesen a lakosság 1%-át érintik. Ez a fertőzés hosszú ideig, akár hosszú évtizedekig (20-50 év) sem okoz semmilyen panaszt, így az érintett nem is tudja, hogy ezzel a betegséggel él együtt.

A Hepatitisz-C fertőzötteknek csak az egyharmada (34%-a) tud arról, hogy valaha találkozott a fertőzéssel, a számítások szerint 46 ezer honfitársunk nem tud fertőzöttségéről és fertőzőképességéről! Az ő felderítésük csak célzott szűrővizsgálattal valósulhat meg. Napjainkra a Hepatitisz-C immár gyógyíthatóvá vált, a krónikus Hepatitisz-B pedig tartósan kezelhetővé. Ezen technológiai előrelépés tette lehetővé, hogy az Egészségügyi Világszervezet 2030-ra a krónikus vírushepatitisz, mint nép-egészségügyi probléma teljes felszámolását tűzte ki célul. E kezdeményezéshez csatlakozott Magyarország is, tehát az ezzel járó feladatokat és teendőket végre kell hajtani.

A betegség legyőzéséhez szükséges 0. lépés az egészségügyi dolgozók kötelező hepatitisz szűrése, aminek végrehajtása már bekerült a költségvetésbe is, és az ÁNTSZ-OTH fogja koordinálni. Természetesen ez csak kezdő lépés, a fertőzöttek felderítésének módja, a rizikófaktorokkal rendelkezők célzott szűrése. Cél, a még fel nem ismert betegek mihamarabb kiszűrésre, kezelésbe vétele, ezzel megelőzvén a korábbi súlyos szövődmények (májzsugor, májrák) kialakulását, amihez elengedhetetlen, hogy legyen államilag támogatott szűrőprogram!

A Hepatitis-B és -C által okozott krónikus vírusos májgyulladás rizikófaktorainak felmérését mostantól egy okos-telefonokra kifejlesztett applikáció (HepaCare® Mobil Applikáció) is segíti. Az ingyenesen letölthető applikáción keresztül kitölthető a rizikófaktorokat felmérő kérdőív, melynek értékelése azonnali, és szükség esetén akár konkrét hepatológiai időpontfoglalásig navigál, egyéb hasznos információk és funkciók mellett. A rizikótényezők online felmérésére a Hepatitisz Regiszter főoldalán is van lehetőség!

Fontos, hogy a már említett technológiai fejlődésnek köszönhetően a vírushepatitiszek diagnózisához ma már nincsen szükség májbiopsziára! A máj elváltozásának (kötőszövetesedésének, fibrózisának) mértéke immár fájdalommentes elasztográfiás vizsgálati módszerekkel (pl. FibroScan), vagy vérből kimutatható tesztekkel is meghatározható (pl. ELF teszt).

A krónikus Hepatitisz-C kezelésében történt változásoknak köszönhetően elmondható, hogy az előrehaladott állapotú betegek sürgős kezelése már megoldott, azonban csak az övék. A jelenlegi hátrányos megkülönböztetés miatt pont azok a korai stádiumban felfedezett és meggyógyítható betegek nem juthatnak hozzá, akik a korszerű kezeléssel, a vírusmentessé tétellel, és a máj így meginduló lassú regenerációjával a legtöbbet nyernének. Mindemellett nemzetgazdasági szempontból is megelőzhetőek lennénk így a munkaképesség csökkenése/elvesztése, valamint a súlyos szövődmények kialakulása (májzsugor, májrák) miatti további egészségügyi kiadások.

Egyértelmű tehát: aki kiszűrésre kerül, azonnal kapjon korszerű és biztonságos kezelést! A számos, akár súlyos mellékhatással járó, hosszú terápiás idővel rendelkező, 50% alatti kezelési hatékonyságú, injekciós, interferon kezelések ideje lejárt! Az európai kezelési protokollok alapján a rövid terápiás idejű, közel 100%-os hatékonyságú, tablettás kezelések alkalmazása indokolt és javasolt orvosszakmai szempontok szerint.

Minden eszköz a kezünkben van tehát, hogy a WHO ambiciózus tervét teljesítsük. Ahhoz azonban, hogy az elmélet gyakorlattá váljon, a már sikeresen megtett lépéseken túl, szükség van a nagyobb állami szerepvállalásra a szervezett szűrések megvalósítása, és a kiszűrt betegek feltételek nélküli azonnali kezelésére. Ez nem csak az érintett betegek és kezelőorvosaik, hanem az egész társadalom egészségügyi és gazdasági érdeke.

Hepatitisz-A-B-C-D-E

Ahogy közeledik a Hepatitisz Világnap egyre több szó esik a hepatitis vírusokról. Tévhit azonban, hogy ezek a fertőzések csak a távoli egzotikus utazásokra vállalkozókat fenyegetnék csupán. A becslések szerint a Földközi-tenger kagylóinak akár 40 százaléka is hepatitis A vírussal fertőzött lehet, tehát akár már Olaszországban, vagy Horvátországban is nem kívánt kapcsolatba kerülhetünk e kórral. A hepatitis fertőzést vírusok – az úgynevezett hepatotróp vírusok – okozzák, és korántsem mindegy, hogy a betegség melyik altípusával kerülünk kapcsolatba. A fertőződést az azt kiváltó vírustörzs szerint Hepatitis-A, -B, -C, -D vagy -E betegségnek nevezzük, amik jelentősen eltérnek egymástól.

A Hepatitisz-A betegség az egész világon elterjedt, a rossz higiénés viszonyokkal rendelkező országokban magas, a fejlődés fokával arányosan csökken az előfordulása. A Hepatitis-A vírus az emberi székletben található (a nem kezelt szennyvízből jutott be például a Földközi-tenger élővilágába is) és általában személyes érintkezés útján terjed. De fertőzhet szennyezett ivóvíz vagy étel fogyasztásával is, vagy olyan területekre történő utazáskor, ahol Hepatitis-A fertőzés fordul elő.

A betegség tipikus lappangási ideje 28 nap, de az esetek 90 százaléka tünetmentesen zajlik. Ez a vírus nem okoz krónikus májgyulladást, tehát a pár hetes betegség után teljesen meggyógyulhatunk. Aki egyszer átesett a betegségen, egy életre szóló védettséget szerez. Specifikus kezelésre nincs szükség, egyetlen antivirális szer sem bizonyult hatásosnak e vírus ellen. Hospitalizációra csak egyéb kísérőbetegség fennállásakor lehet szükség. E betegség esetében a legjobb módszer a megelőzés, az 1990-es évek közepe óta már biztonságos oltóanyag áll rendelkezésre.

A Hepatitisz-B infekció világszerte az egyik legelterjedtebb betegség. A Hepatitis-B vírus a szervezet minden szövetében jelen van, a májban a sejtek elhalását és gyulladást okoz. A vírust a vér és testnedvek terjesztik. A fertőzés forrása az ismert vagy fel nem ismert vírushordozó, a fertőzés leggyakoribb módja a szexuális kontaktus, ily módon 3-30%-ban vihető át. Közös borotva, fogkefe, törülköző, tetoválás, akupunktúra, vagy testékszerek egymás közötti cserélgetése is átviheti az infekciót. Fontos tudni, hogy nyállal nem vihető át a fertőzés.

A betegség lappangási ideje hosszabb, mintegy 90 nap. A betegség lefolyása kezdetben hasonló az A vírus által okozott fertőzéshez, azonban az esetek egy részében a szervezet nem tudja legyőzni a kórokozót, ekkor krónikus májgyulladás alakul ki. Ez az elhúzódó megbetegedés súlyos, maradandó májkárosodást, májzsugort, néha májtumort is okozhat. A felnőttkorban kapott akut B-hepatitis mintegy 5-10 százalékban alakul krónikus betegséggé. Az akut B-hepatitis kezelése tüneti, a krónikus B-hepatitis kezelésében ma az antivirális szereké és az úgy nevezett alfa-interferonoké a vezető szerep. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy e típusnál is a megelőzés a legfontosabb, a hepatitis B elleni oltás megvéd a fertőzéstől. Az oltási sorozat általában három oltásból áll, melyet hat hónap alatt adnak be a megfelelő védettség kialakulásához.

A Hepatitisz-C talán az a fajta betegség, amiről a legkevesebbet hall a közvélemény. A C vírus szintén vérrel és ritkábban testnedvekkel (szexuális úton) terjed, azonban fertőződés esetén lényegesen gyakrabban alakul ki elhúzódó betegség és maradandó májkárosodás, májzsugor. Hepatitisz-C vírusfertőzés esetén az érintettek 60-70 százalékánál kialakul a krónikus májbetegség, 5-20 százalékánál pedig a májzsugor. A másik nagyon fontos különbség, hogy az orvostudomány nem rendelkezik hatékony védőoltással a Hepatitisz-C vírus ellen, a vírus mutálódási képessége/sebessége miatt. Így a C vírus esetén a legjobb védekezési lehetőség a fertőzött vérkészítmények kiszűrése, a közös tűhasználat kerülése. Tetoválással és testékszer behelyezésével is fertőzhet, ha a festék, a tű vagy az ékszer fertőzött. Szexuális úton nagyon ritkán terjed, főleg akkor, ha vérzés (sérülés) van. Ez a vírus sem terjed nyállal. A betegség kezelésében az alfa-interferonok mellett a vírusszaporodást gátló gyógyszerek jönnek szóba. Várólista alapján elérhetőek Magyarországon a legkorszerűbb direkt vírusellenes terápiák, melyek 95% feletti gyógyulási arányt biztosítanak, akár előrehaladott májbetegség esetén is.

A Hepatitisz-D emberben csak Hepatitis-B vírussal együtt okoz májbetegséget, ezért a májgyulladásnak ez a fajtája azokat fenyegeti, akik Hepatitis-B vírussal is fertőződtek. Általában súlyos májgyulladást okoz, amely gyorsan májzsugorhoz vezet. A Hepatitisz-D fertőzöttek többsége 1992 előtt kapott vért vagy vérkészítményt. A Hepatitisz-B elleni védőoltás a D-vírussal történő fertőződés esetére is védelmet biztosít.

A Hepatitisz-E vírus főleg a trópusokon fordul elő, terjedése módjában, tüneteiben és a lefolyásában is a hepatitisz A által okozott májgyulladáshoz hasonló, idült májbetegség nem alakul ki, csak immunkárosodás mellett fordulhat elő. Van azonban állatokról emberre terjedő formája is. Ritkán alakul ki súlyosabb, esetenként májelégtelenséghez vezető forma, elsősorban várandós nőkben. Magyarországon esetenként, de egyre gyakrabban fordul elő ilyen fertőzés. Megelőzésére védőoltás nincs, de a higiénés szabályok betartásával, kézmosással, a zöldségek és gyümölcsök mosásával, a húsok és húskészítmények megfelelő hőkezelésével a fertőzés terjedése megelőzhető!

Szóljon hozzá!