ZETApress

hírportál

Hypertonia Regiszter

Egis GyógyszergyárMagyarországon a 8,3 millió felnőtt lakosból 3,5 millióra becsülhető a magas-vérnyomásban szenvedők száma, ezzel e kórforma a leggyakoribb betegség hazánkban. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy minél több hiteles információ álljon rendelkezésre a betegségről, a betegekről, és kezelésekről.

Ezért indította el a Magyar Hypertonia Társaság 2002-ben a Hypertonia Regiszter adatfelvételét, aminek legfrissebb adatait és az adatfelvétel tanulságait mutatta ma be az Egis Gyógyszergyár Zrt. Keresztúri úti Tudományos és Technológiai Központban prof. dr. Kiss István, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke és prof. dr. Sonkodi Sándor, a Magyar Hypertonia Társaság Epidemiológai Bizottságának elnöke.

Magyarországon a 8,3 millió felnőtt lakosból 3,5 millióra becsülhető a magasvérnyomásban szenvedők száma. Ez a szám a lakosság idősödése miatt folyamatosan növekszik, a 75 éven felüliek több mint 80%-a hypertoniássá válik, elsősorban az érrendszeri meszesedés miatt. A hypertoniás betegek több mint 30%-a már a cukorbetegség kapujában áll, ennek okai között szerepel a két betegségben zajló kóros folyamatok azonossága is.

Ugyanakkor a közel egymillió cukorbeteg fele már emelkedett, vagy magas-vérnyomásban szenved. A hypertonia betegség legnagyobb mértékben Észak- és Dél-Nyugat Magyarországon fordul elő, ezért ezekben a régiókban az egészségügyi ellátásban kiemelt figyelmet kell fordítani a betegségre. A magas-vérnyomásban szenvedő betegek különböző csoportjain belül, csoport- és egyéni tulajdonságaik meghatározzák a gondozási stratégiát és a választott nem gyógyszeres és gyógyszeres kezelés összetételét. Az ellátásban kiemelt fontosságú a rendszeres, naplószerűen vezetett otthoni vérnyomásmérés és a célvérnyomás elérése.

Napjaink szakmai irányelvei általában a 140/90 Hgmm alatti vérnyomást tartják elérendő célnak. A helyes táplálkozás mellett a fizikai aktivitás növelése, a testsúly és a só fogyasztás csökkentése vérnyomáscsökkentő értékkel bír. A gyógyszeres kezeléshez pedig minden lehetséges hatóanyag rendelkezésünkre áll. Az aktuális magyar irányelv is elsősorban a kombinált kezelést ajánlja, fix kombinációs formában. A magas-vérnyomásbetegség kezelésre alkalmazott alapkombinációk a renin-angiotenzin rendszert gátló gyógyszerek, az érfaltágító kalciumantagonisták és a vízhajtók.

A Magyar Hypertonia Társaság szakmai, tudományos és gyakorlati célkitűzése, hogy elősegítse a hypertonia betegség elleni küzdelmet, és minél több hiteles információt biztosítson az érintettek és egészséges hozzátartozóik számára. Ezért indította a Társaság 2002-től a Hypertonia Regiszter adatfelvételét (az eddigi adatfelvételi időpontok: 2002, 2005, 2007, 2009, 2011, 2013, 2015).

A Regiszternek köszönhetően az elmúlt 15 évben követhető volt a terápia változása, a célérték elérés arányának növekedése és a betegek halmozott társbetegsége. A 2015. évben kezdődő adatfelvételt, illetve a teljes regiszter adatbázis feldolgozást az Egis Gyógyszergyár Zrt. egy minden megkötöttség nélküli tudományos támogatásban részesítette. Az Egis Gyógyszergyár Zrt. és a Magyar Hypertonia Társaság hosszú évek óta folytat aktív együttműködést a magas-vérnyomásbetegség elleni küzdelemben, például a fontos eredményeket mutató, és nemzetközi elismerést is kivívó ÉRV Program támogatásával is. Az Egis 1913-as alapítása óta Magyarországon fejleszti és gyártja készítményeit, és kiemelten fontos szakmai területnek tekinti a szív- és érrendszeri betegségeket.

A Regiszter 2015. évi adatfelvételében összesen 27.351 beteg vett részt, akiknek átlagéletkora 62,1 év volt. Az adatfelvételben részt vettek 47,4%-a férfi 52,6%-a pedig nő volt. A hypertonia betegség a betegek több mint felénél már több mint 5 éve fennállt. A betegek családi kórtörténetének 71%-ban fordult már elő magas-vérnyomásbetegség, és az esetek egyharmadában (33%) volt már a családban cukorbetegség is.

A 140/90 Hgmm alatti célvérnyomás értéket a résztvevők 44,9%-a érte el. Megyékre bontva a legrosszabb eredmény 26,8% (Tolna) a legjobb pedig a Dunántúlon 51,5% (Győr-Moson-Sopron) volt, ami majdnem kétszeres különbséget jelent! A célvérnyomást elérők átlag vérnyomása 128/77 Hgmm, az el nem érőké pedig 149/86 Hgmm volt. A férfiak átlagos testsúlya 90 kg, a nőké pedig 77,7 kg volt, de a célvérnyomást elérő és el nem érő nők és férfiak között mintegy 3 kg súlyeltérés volt mindkét nem esetében (a célértéket el nem érők voltak a nagyobb súlyúak).

Az adatfelvételben szereplő betegek összkoleszterin szintje 5,5, (tehát az átlag a felső határnak tekintett 5,2 mmol/l fölött van), a triglicerid szint pedig 2,1 mmol/l volt. Az ismert cukorbeteg hypertoniás betegeknél a vércukor szint 7,4, a nem diabetesek esetében pedig 5,5 mmol/l volt. Az átlagos húgysav szint férfiakban (335,5 umol/l) és nőkben (302 umol/l) sem haladta meg a normális szintet, de mindkét nemben a célvérnyomást el nem érők csoportjában magasabb volt. Megfigyelhető az a trend, hogy a célvérnyomást el nem érő magas-vérnyomásbetegek egyéb szív- és érrendszeri paraméterei átlagosan rosszabbak a célvérnyomást elérő betegekéinél.

A gyógyszeres kezelést tekintve elmondható, hogy a betegek 88%-a kombinált kezelésben részesült, azaz egynél több féle gyógyszerrel csökkentették a vérnyomását, ami megfelel a korszerű terápiás elveknek és gyakorlatnak. A gyógyszertípusok közül az ACE-gátlók (angiotenzin-konvertáló enzim-gátlók) 80%-ban, a kalciumantagonisták 54%-ban fordultak elő, elsősorban kombinált kezelésben. A legmodernebbnek tekinthető ARB-k (angiotenzinreceptor-blokkolók) alkalmazása 24% volt. Mindezek alapján az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés lenne a legfontosabb, aktív egyéni és népegészségügyi tevékenységgel. A betegek kezelésében pedig az orvos-beteg kapcsolat javítása, a telemedicinális lehetőségek felhasználása és a szakmai irányelveken alapuló gyógyítás lenne a legjobb.

Szóljon hozzá!