ZETApress

hírportál

Mindig van remény!

A Magyar Urológus Társaság november 5-7-ei, holnaptól szombatig tartó XX. Kongresszusán fókuszba kerülnek az urológiai daganatok is ? tudtuk meg délelőtt a Sajtóházban a Magyar Klinikai Onkológiai Társasággal közösen tartott sajtótájékoztatójukon. Moderátora B. Papp László szerkesztő, egészségügyi szakújságíró volt.

A gyógyíthatatlan nem reménytelen! Prosztatarák, veserák, hólyagrák: sokszor elvész a teljes gyógyulás esélye. Háromszor több prosztatarák műtétet kellene végezni, mint jelenleg történik Magyarországon, ám a szűrővizsgálatok elhanyagolása miatt sokan operálhatatlan állapotban kerülnek orvoshoz vagy ki sem derül a betegségük. Műteni viszont csak akkor szabadna, ha legalább évente ötven prosztata-operáció tapasztalatával bír a sebész. A gyógyíthatatlan betegek sem reménytelenek, az onkológiai kezelések akár áttétes állapotban is jó életminőségben megélhető életéveket tudnak nyújtani. Ez leginkább a prosztatarákra igaz, de a veserákot, hólyagrákot is egyre hosszabb ideig kordában tudják tartani.

? Egyre finomabb műtéti technikák állnak rendelkezésünkre, hogy a prosztatarákkal diagnosztizált férfiakat úgy szabadíthassuk meg a rosszindulatú daganattól, hogy közben a vizelettartási képességet és a potenciát is megkíméljük. Évente mintegy 4 ezer prosztatadaganatot fedezünk fel, s 1300-1400 daganateltávolító műtét történik: Ausztriában ez a szám mintegy háromszor nagyobb, ott a férfiak egészségtudatossága miatt nagyobb arányban fedezik fel még műthető állapotban a daganatot, s a magasabb várható élettartam miatt is több a beteg ? jelentette ki prof. dr. Tenke Péter, a Magyar Urológus Társaság elnöke.

Nem mindegy hol és hogyan műtenek!

Nem indokolt minden prosztatadaganatot megműteni: minden esetben személyre szabott terápiás javaslatra van szükség, mert a daganat típusa, a beteg életkora és más betegségei ismeretében olykor elegendő a megfigyelés vagy a gyógyszeres kezelés, más esetekben a sugárterápia is lehet műtéti alternatíva. Ez viszont nem változtat azon, hogy időben felfedezve sokkal több férfinál végezhetnék el a teljes gyógyulás esélyét megadó operációt. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház urológiai osztályát is vezető Tenke Péter hozzáteszi: csak ott szabadna prosztatarákot műteni, ahol erre elegendő tapasztalat van.

? A laparaszkopós műtétek, ezen belül a nyugaton elterjedtebb robot-asszisztált operációk a betegnek kisebb megterhelést és kevesebb szövődmény-kockázatot rejtenek, mint a nyílt feltárású műtétek, de nem ez a vízválasztó: az onkológiai eredményességet tekintve a két műtéttípus lényegében egyenértékű. A lényeg a műtéti technika finomságában, tehát a kivitelezés módjában rejlik, ezért csak megfelelő gyakorlattal és rutinnal szabadna prosztataműtétet végezni, ami évente minimálisan ötven ilyen operációt jelent ? szögezte le Tenke Péter. A kitétel a prosztataráknál ritkább vesedaganatok és húgyhólyag-daganatok operációjára is vonatkozik, utóbbi betegségekben is több olyan sebészeti eljárás létezik, amelyeket ott tudnak leginkább alkalmazni, ahol elég nagy tapasztalattal rendelkeznek.

A gyógyíthatatlan sem reménytelen!

? A gyógyíthatatlan nem a reménytelen szinonimája: egyre szélesebb gyógyszeres terápiás paletta áll idehaza is rendelkezésre, hogy a véglegesen meg nem gyógyítható urológiai daganatos betegségeket megszelídítsük ? fogalmazta meg prof. dr. Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnöke. A fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház onkológiai centrumát vezető főorvos szerint a prosztatarák az egyik legjobb példája annak, miként lehet akár évtizedes távlatban is együtt élni egy daganatos betegséggel.

? Amikor nem lehet műteni, a hormonkezelések, a kemoterápia, a sugárkezelések megfelelő ütemezése, az urológia és az onkológia eszköztárának összehangolt alkalmazása a kulcsa annak, hogy a betegeket ott lássák el, ahol az adott betegségstádiumban az életkilátásaikat a lehető legnagyobb mértékben javítani tudják. Az élethossz mellett pedig az életminőségre is figyelni kell: a mellékhatásokat, szövődményeket csökkenteni hivatott támogató, úgynevezett szupportív terápiák révén akár egy csontáttétes prosztatarákos betegnek is hosszú időn át csaknem teljes munkaképesség biztosítható ? mondta Bodoky doktor.

? A kezdeti stádiumban eltávolított vesedaganatokkal az onkológusnak nincs dolga. Ha előrehaladottabb a betegség, kiújult vagy áttétet adott, több célzott terápiás gyógyszer áll rendelkezésre a betegség visszaszorítására, ezeket a hazai betegek számára is biztosítja az egészségbiztosítási pénztár ? egészítette ki Bodoky György. A professzor megjegyzi: a lehetőségek bővülése mellett sem lehetünk elégedettek, hiszen minden évben több mint háromezer beteget veszítünk el prosztatarák, veserák vagy hólyagdaganat miatt. Arra kell törekedni, hogy az újabb és újabb sebészi és gyógyszeres terápiás lehetőségek mihamarabb elérhetők legyenek a magyar betegek számára is, másrészt pedig változzon az a sokakra jellemző önsorsrontó hozzáállás, hogy csak akkor mennek orvoshoz, amikor már nagy a baj.

Fejleszteni a diagnosztikát, népszerűsíteni a vizsgálatokat

? A gyógyszerekhez való hozzáférésben nincs érdemi különbség a fővárosi és a vidéki onkológiai centrumok között ? jelentette ki dr. Ruzsa Ágnes, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktatókórház klinikai onkológiai osztályának vezető főorvosa. A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke hozzáteszi: a vidéki sugárterápiás kapacitások fejlesztése nagy előrelépést hozott a gyógyításban. A prosztatadaganatok diagnosztikáján, illetve a betegség lefolyásának követésén azzal lehetne javítani, ha ultrahang-vezérelt helyett MRI-vezérelt biopsziát alkalmazhatnának, illetve az anyagcsere folyamatokat feltérképező PET CT vizsgálatokhoz jobban hozzáférnének a betegek, s elérhetővé válna idehaza is az a világszerte alkalmazott kontrasztanyag, amely pontosabban ki tudja mutatni a daganatos gócokat a prosztatában, s az áttétekben.

? Megvizsgálni csak azt tudjuk, aki eljön orvoshoz: 50 év felett minden férfinak, a vérrokonaik révén érintetteknek pedig 45 felett el kellene menni urológushoz egy félperces tapintásos vizsgálatra és egy prosztata specifikus antigén (PSA) tumormarker laboratóriumi kontrollra. Ugyan önmagában a PSA szintre nem lehet diagnózist alapozni, de a bárki számára ingyenesen elérhető fizikai és laborvizsgálatok együttes és rendszeres igénybevételével sokkal több férfinál fedeznénk fel gyógyítható állapotban a prosztatadaganatot ? folytatta Ruzsa Ágnes.

A főorvosnő megjegyezte: a hererák, a hólyagdaganat, a veserák felfedezésére nincs népegészségügyi szűrővizsgálat, panaszmentes állapotban ezeket a betegségeket sokszor véletlenül veszik észre. Ugyanakkor a menedzserszűréseknek ma már sok helyen része a hasi és kismedencei szerveket is feltérképező ultrahangvizsgálat, s Ruzsa doktornő szerint tanácsos lenne, ha egy áttekintő ultrahangvizsgálat egy-két évente a munka-egészségügyi állapotfelmérésnek is mindenhol része lenne!

Szóljon hozzá!