ZETApress

hírportál

Tovább Ne Törj!

MOOT adatokA csontritkulásban szenvedők háromnegyede egy év után feladja a terápiát ? derült ki a délelőtti sajtótájékoztatón, melyet az október 20-ai Csontritkulás Világnapja alkalmából tartottak a Garibaldi Bisztróban.

A társadalom elöregedésével egyre jelentősebb problémává váló csontritkulás Magyarországon minden tizedik embert érinti, és egyes előrejelzések szerint a következő harminc évben két-háromszorosára is nőhet a betegek száma. A betegség gyakorisága és a vele járó költségek miatt jelentős terhet ró a gazdaságra és a társadalomra. Bár rendelkezésre állnak hatékony terápiás lehetőségek, a kezelőcentrumokban mégis csak az érintettek kevesebb, mint 20%-a fordul meg. A statisztikát tovább rontja, hogy a közel egymillió beteg döntő többsége (80%-a) idő előtt abbahagyja a terápiát. Sőt, az érintettek fele arról sem tud, hogy csontritkulásban szenved, pedig a betegségnek számos veszélye van ? hívja fel a figyelmet a 25 éves Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság.

Harmincöt éves kor felett a szervezet kevesebb csontszövetet termel, mint amennyit lebont: minél nagyobb csonttömegre tett szert valaki korábban, annál kevésbé valószínű, hogy az időskori csontvesztés a csontritkulás stádiumáig fokozódik és ennek következtében törés alakul ki. A megelőzés és a megfelelő terápia kiemelt fontossággal bír, hiszen az első csonttörés megsokszorozza a későbbi törések valószínűségét, a csípőtáji és csigolyatörések pedig könnyen végzetes kimenetelűek is lehetnek.

A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) kezdeményezésére olyan országos osteoporosis centrum hálózat jött létre, amely több szakterület összefogásával biztosítja több százezer beteg legmagasabb szintű ellátását. Ennek köszönhetően az elmúlt hét évben közel felére (88 ezerről 48 ezerre) csökkent a csontritkulás miatt bekövetkezett törések száma Magyarországon. Ilyen jelentős mértékű csökkenést más országban még nem regisztráltak, a társadalom elöregedésével azonban a pozitív fejlemények ellenére is egyre fenyegetőbb probléma a csontritkulás. ? Miközben a várható élettartam nő, tehát az osteoporosis potenciálisan még több embert érint, a kezelt betegek aránya tíz év alatt 150 ezerről százezerre csökkent. A már törést szenvedett betegek csupán kevesebb, mint 20%-át kezeljük, pedig a csontritkulás miatt bekövetkezett törés megduplázza, sőt, akár ötszörösére is emelheti a következő csonttörés kockázatát ? fejtette ki Dr. Szekeres László, a MOOT elnöke.

A szakemberek szerint az lenne a leghatékonyabb, ha közvetlenül az első törés után elkezdhetnék az osteoporosis-kezelést, sok beteg azonban úgy távozik a kórházból, hogy nem kap megfelelő tájékoztatást arról, hogy a törés a csontritkulás talaján alakulhatott ki. Emellett az is hatalmas kihívást jelent, hogy a szájon át szedhető osteoporosis elleni gyógyszert mindössze az érintettek harmada (20-40%-a) szedi a kezelés első évének végén, és ez a szám közel 300 ezer magyarországi beteg többéves után-követésének adatai szerint a második év végéig 10-20%-ra csökken. Pedig a legmodernebb terápiák csonttörés-kockázatot csökkentő hatása is csak a teljes, azaz kétéves, de legalább másfél évig tartó kezelés után jelentkezik.

? Nem csak a gyógyszerszedési szokások és a terápiás hűség terén teljesítünk rosszul, de a megelőzés terén is. Minden ötödik magyar súlyos D-vitaminhiányban szenved a tél végére, és a szükséges kalciummennyiség (napi 100mg) csupán felét fogyasztja. Pedig a kalciumban és D-vitaminban gazdag étrend, valamint a mozgás (például kocogás, evezés, kerékpározás, tánc) nagymértékben elősegíti a csontszerkezet állapotának megőrzését. A prevenció mellett minden menopauzán áteső nőnek és hatvanévesnél idősebb férfinak javasoljuk, hogy rendszeresen vegyen részt szűrővizsgálaton, hiszen csontritkulás esetén megfelelő terápiával ma már hatékonyan csökkenthető a törés rizikója ? hangsúlyozta Dr. Takács István, a MOOT főtitkára.

A fennállásának 25. évfordulóját idén ünneplő MOOT idén tavasszal elindította a Tovább Ne Törj! (TNT) elnevezésű kampányt, amellyel a betegek és az egészségügyi dolgozók figyelmét szeretné felhívni az újbóli törések fokozott kockázatára, és a megelőzés lehetőségére. A programhoz számos szakmai szervezet mellett az Országos Alapellátási Intézet is csatlakozott, hiszen a betegek kivizsgálásának megkezdéséhez és későbbi gondozásához elengedhetetlenül szükséges az alapellátásban dolgozók közreműködése. Az együttműködés keretében a MOOT szakmai hátteret biztosít az Intézet számára.

Újra ideje a D-vitamin pótlásának!

ThinkstockPhotos GpointstudioA nyári D-vitamin-készleteink hat hét alatt kiürülnek a szervezetünkből. A magyar lakosság mintegy kétharmada a 2012-es D-vitamin-konszenzus alapján küzdhet D-vitamin-hiánnyal. Fontos tudni, hogy ennek az alapvető vitaminnak a pótlása hogyan járul hozzá egészségünk megőrzéséhez, és a nyári hónapok valóban feltöltik-e D-vitamin-raktárainkat.

Itt az ősz, amely hazánkban közismerten esős évszak, a vénasszonyok nyarát leszámítva kevés napsütéssel. Ilyenkor az idős emberek hajlamosak bezárkózni otthonukba, a dolgozó lakosság is munkahelye és otthona között ingázik, többnyire romlik a bevitt tápanyagok minősége, csökken a fizikai aktivitás, és nemcsak az idő, hanem hangulatunk is gyakran borússá válik.

A magyar lakosság több mint hatvan százalékánál ezért nem is a D-vitamin-szint normális fenntartásáról, hanem a D-vitamin-hiánypótlásról kell gondoskodni. A legfrissebb hazai ajánlások szerint egy átlagos felnőtt embernek körülbelül 2000 nemzetközi egység (NE) a napi D-vitamin-szükséglete1, mely igényt nyáron hiányállapot nélkül egészséges táplálkozással és napi húsz-huszonöt perc szűrt napfényen való tartózkodással biztosítani tudunk. Azonban a nyár elmúltával a D-vitamin-készletek 6 hét alatt lemerülnek, és a téli időszakokban egy egészséges szervezet sem tud elegendő mennyiségű D-vitaminhoz jutni.

Ősszel és télen mindössze 80 (!) nemzetközi egység D-vitamin jut be a szervezetünkbe megfelelő táplálkozás esetén, a jelenlegi ajánlás azonban ennek a többszöröse: 2000 NE. Hiszen a hűvösebb idő érkeztével nem éri annyi napfény testünket, egyre kevesebbet tartózkodunk a szabadban, ráadásul az őszi-téli időszakban kevesebben figyelnek oda az egészséges, változatos és kiegyensúlyozott táplálkozásra. Ezért már ősszel jelentkezhetnek a D-vitamin-hiány tünetei, tél végére pedig tízből kilenc (!) magyar ember szenved D-vitamin-hiányban.

Kiemelten fontos a D-vitamin szedése a megfázásos időszakban, hiszen jelentős szerepet tölt be a szervezetnek a fertőző betegségek ? pl. az influenza, megfázás ? elleni védekezésében. Az immunrendszer úgynevezett ölősejtjei ugyanis akkor aktívak, ha megfelelő D-vitamin-koncentráció áll rendelkezésükre. ? A D-vitamin-szint 37,5?50 nmol/l-ről 75?100 nmol/l-re történő emelése a rendelkezésre álló adatok alapján az influenzás megbetegedések számát 90%-kal (!) csökkentené ? hívja fel a figyelmet a télvíz idején különösen aktuális, kevésbé ismert hatásokra is a Magyar Primer Prevenciós Orvos Egyesület közreműködésével készült hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről. A szinte minden szervrendszerben érvényesülő hormon hiányállapotában ugyanekkor kiszolgáltatottabbá válunk a vírusos és bakteriális betolakodókkal, gyulladásokkal szemben, és akár immunzavar is felléphet.

Ez egyebek mellett olyan autoimmun betegségek kialakulásához vezethet, mint a cukorbetegség, a sclerosis multiplex vagy a pikkelysömör. Mindemellett a D-vitamin-hiány legjobban kutatott következménye a csontvesztés, valamint ismert az is, hogy a csontritkulásra szedett szerek hatékonysága is kisebb, ha alacsony a D-vitamin-szint. A D-vitamin-hiány emellett növelheti a daganatos betegségek esélyét is, különösen az emlő- és a vastagbélrák szempontjából rizikótényező. Pótláshoz különböző szájon át alkalmazható tablettákat, pezsgőtablettákat, rágótablettákat, kapszulákat, gyermekeknek pedig cseppeket használhatunk, melyek aktív D-vitamint tartalmaznak.

Szóljon hozzá!