ZETApress

A kormány határozott célja, hogy kiterjeszti és fejleszti a különböző népegészségügyi szűrőprogramokat és az azokhoz való hozzáférést ? tudtuk meg ma délelőtt az EMMI egészségügyért felelős államtitkárától az Átalakítások az egyszerűbb, hatékonyabb és átláthatóbb egészségügyért című kormányszóvivői tájékoztatón.

Zombor Gábor arról is beszélt, hogy az intézményi átalakítások során kórházakat nem fognak bezárni. Az egészségügyi intézmények adósságrendezésére hatvanmilliárd forintot szán a kormány, és a március elején létrejövő Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) áprilistól átveszi a kórházak teljes adósságát, mellyel az intézmények terhei megszűnnek. Létrejön a szakorvosképzés központi rendszere is, amely intézményi formában a képzésben, az engedélyezésben, valamint a munkáltatói jogok területén lát el feladatot.

A kormány célja, hogy a szakorvosi ösztöndíjrendszerből kilépők jövedelme ne csökkenjen. Az államtitkárság bérrendezésről szóló javaslatát március 31-éig kell a kormány elé terjeszteni. Külön kell választani a szakorvosok és szakdolgozók életpályamodelljét, hiszen a foglalkoztatási jogviszonyok eltérőek. Az elképzelések szerint a szakdolgozók esetében a különböző bérpótlékokat építenék be az alapbérbe, a szakorvosok pedig 100-200 ezer forintos bérpótlékot kapnának.

Zombor Gábor a népegészségügyi szűrőprogramok kiterjesztésével kapcsolatban arról beszélt, hogy az fontos eleme a kormány által elfogadott egészségügyi ágazati stratégiának, amely 2020-ig több feladatot tűz ki célul. A legfontosabb, hogy addig két évvel emelkedjen a magyar lakosság egészségben eltöltött életéveinek száma, ami ma elmarad az uniós átlagtól. A másik szempont, hogy a népbetegségek megelőzése területén tegyen az állam fontos lépéseket, és tíz százalékkal csökkenjen a népbetegségek okozta halálozás. Erre vonatkozóan konkrét lépéseket is tettek és tesznek, az akut miokardiális infarktus esetében például azzal, hogy a centrumok számát ötről húszra emelték, ötven százalékkal csökkent a halálozás.

Hasonló centrumokat alakítottak ki a stroke-ellátás és az onkológia területén is. A vastagbéldaganat szűrését az év második felében országossá teszik, az eddig kísérleti programként megvalósult szűréseknek pozitív tapasztalatai voltak. A különböző onkológiai szűrések kiterjesztésére 4,6 milliárd forintot költhet a kormány. A sürgősségi ellátás területét említve az államtitkár beszámolt arról is, hogy az egyik operatív programban tízmilliárd forint áll rendelkezésre a gyermek sürgősségi ellátás fejlesztésére és a centrumok kialakítására. A Heim Pál Gyermekkórházban már alakul egy olyan korszerű, európai színvonalú traumatológiai és sürgősségi központ, amely garantálja a súlyos esetek egy helyen történő ellátását. A kormány tervei szerint a megyei kórházakban is hasonló centrumokat alakítanának ki.

Az államtitkár ismertette azt is, milyen átalakítások várhatóak az egészségügyi háttérintézményeknél azért, hogy hatékonyabbá váljon az irányítás. Ismét önálló lesz az Országos Gyógyszerészeti Intézet, megerősítik az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kompetenciái pedig növekedni fognak. Az OEP a jövőben felelős a betegutak szervezéséért, a finanszírozásért és ezzel együtt az ellenőrzés területén is jelentősebb szerepet kap. Átalakul a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), és egy jóval kisebb, de hatékonyabb intézmény jön létre. Egyes feladatait az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) veszi át, amely felelős az állam kézben lévő kórházak működtetéséért.

Erősödik az Országos Betegjogi, Ellátott-jogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ szerepe is, hiszen a minőségüggyel kapcsolatos feladatokat is kap a betegjogok területén. Bizonyos szempontból egyfajta biztosításfelügyeleti szerepet kap a központ. A háttérintézmények március 1-jével alakulnak át. Most jár le az intézményi struktúra átalakítását célzó, a kórházigazgatók és a háttérintézmények közötti egyeztetési időszak. Az államtitkárság feladata, hogy a szakmai szempontok figyelembevételével tegye meg javaslatait a kormánynak annak érdekében, hogy működőképes és fejleszthető rendszer jöjjön létre. Kórházbezárásra nem kerülhet sor, csak olyan ésszerűsítési és optimalizálási, ellátásszervezési lehetőségek jöhetnek szóba, amelyek a betegellátást teszik hatékonyabbá.

Az új budapesti kórház építésére vonatkozó kérdésre az államtitkár elmondta: szakmailag mindenképpen indokolt egy új egészségügyi létesítmény megépítése, a szakmai koncepció készük, a helyszínt még nem választották ki. Az egészségügy területén bevezetendő életpályamodellel kapcsolatban Kovács Zoltán kormányszóvivő elmondta, nem szabtak meg céldátumot a bevezetésére, az függ az ország teherbíró képességétől és az ellátórendszer közelgő átalakításától is. A feltételeket kell megteremteni, és a kormány eddig sem ígérgetett felelőtlenül!