ZETApress

hírportál

Siessen a munkahelyére!

ÚjpalotaSokan szidják ma az egészségügyet, a meghosszabbodott betegutakat és a hosszú várólistákat. Ők a kádári időket sírják vissza, azokra emlékeznek szívesen. Felesleges nosztalgiázniuk, mert akkor sem működött minden olajozottan, s akkor is voltak lelketlen főorvosok!

Jómagam a ’70-es évek elején a 43. Számú ÁÉV-nél Újpalota felépítésén dolgoztam, s abban az ezerfős munkásszállóban laktam, amely azóta már Arany Alkony Idősek Otthonaként híresült el a múlt év elején. Az egyik télen megfáztam, s a körzeti orvoson táppénzre vett. Péntek délben kellett mennem főorvosi felülvizsgálatra, mert akkor a körzeti orvos maximum egy hét betegállományt igazolhatott.

A váróban rengetegen vártunk sorunkra. A többiek is az építkezésen dolgoztak, s mivel nálunk már akkor is minden szombat szabad volt, a többi szállólakó is a rendelőből készült a vasútállomásra, hétvégi hazatérésre családjához. Akkoriban indult be a 4-es Házgyár is Budafokon, s mivel ott még nem készült el a szálló, sokan jártak dolgozni oda is Újpalotáról. S mivel gyárakban akkoriban is három műszak volt, az építkezés állandó nappali műszakjával szemben Budafokon péntek délután és éjszaka is kellett dolgozni.

Az orvosi rendelőbe egyszerre legalább egy tucat beteget hívott be a főorvos. Senkit sem vizsgált meg, mindenkitől csak a foglalkozását kérdezte, s arra volt kíváncsi, mikor kell dolgoznia. Aki nappalos, vagy délelőttös volt, azt aznap még betegállományban tartotta, ám a délutáni és éjszakai műszakosokat már nem. ? Igyekezzen, hogy időben odaérjen! ? mondta azoknak, akik délutánosok voltak. Hiába mondta a szerencsétlen, hogy inkább a vonathoz igyekezne, hajthatatlan maradt. Az éjszakásokat még ?vigasztalta? is: ? Milyen jó, hogy délután tud még otthon pihenni egy kicsit, így legalább friss erővel kezdheti az éjszakai munkát! ? gúnyolódott velük.

Utoljára kerültem sorra, s amikor megmondtam, hogy technikus vagyok, rögvest megenyhült. Továbbra is betegállományban tartott, s csak a következő hét közepére rendelt vissza a körzeti orvoshoz. Csak a fizikai dolgozókkal keménykedett, az irodistákat ő is tisztelte. Hát ennyit ért a kétkezi munka és a munkás-paraszt ?hatalom? a nem létező szocializmusban!

Szóljon hozzá!