ZETApress

Az Európai Gyermek Gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság június 3-tól 6-ig a Budapesti Kongresszusi Központban tartja 42. kongresszusát. A kongresszus a legfrissebb tudományos eredmények és lehetőségek áttekintése során számos, leendő és gyakorló édesanyák érdeklődésére számot tartó témát is érint ? tudtuk meg sajtótájékoztatójukon.

Az European Society for Paediatric Gastroenterology Hepatology and Nutrition (ESPGHAN) 42. kongresszusát szerdától szombatig immár második alkalommal rendezi Budapesten. A magyar főváros legutóbb pontosan 20 éve, 1989. nyarán, a rendszerváltás idején volt a házigazdája ennek az eseménynek. Az akkori tudományos gyűlés legnagyobb gyakorlati eredménye az volt, hogy jóváhagyták a lisztérzékenység diagnosztikus alapelveinek módosítását, amit azóta is Budapest-kritériumnak neveznek.

A konferencia több mint 1400 résztvevője főként az európai országokból érkezett, de számos szakember képviseli az Egyesült Államokat és az ázsiai országokat ? elsősorban Japánt ? is. A tudományos program egyaránt foglalkozik kutatási kérdésekkel ? melyek közül a bél immunrendszerét érintőeket érdemes kiemelni ? és terápiás témákkal is. Ez utóbbiak közül, az eddig viszonylag limitált kezelési lehetőségekkel bíró gyulladásos bélbetegségek (pl. Crohn betegség) speciális ellenanyag bevitelével történő biológiai terápiája talán a legfontosabb.

Az idei tudományos esemény fő témái három témakörre: táplálás-táplálkozás, gyomor és bélbetegségek, májbetegségek bonthatóak. A táplálkozás témakörében a csecsemőtáplálás irányelvei és az ételallergiák kérdésköre kerül terítékre. A csecsemőtáplálás egyik legfontosabb kérdése, az hogy mikor kell bevezetni a kiegészítő táplálékokat az anyatejes táplálás mellé. Alapszabályként elmondható, hogy a csak anyatejjel történő táplálás a csecsemő 6 hónapos koráig indokolt, ez után az életkor után a csak anyatej adása nem elég sem mennyiségi, sem minőségi szempontból. A mostani kongresszuson bemutatott új eredmények szerint nem bizonyított a fél éves koron túli, csak anyatejjel történő táplálás további betegség megelőző hatása. Fontos (és praktikus) tudnivaló, hogy a csecsemő étrendjébe bekerülő liszt tartalmú táplálékot a 17-26 hetes életkorban kell bevezetni!

A gyerekkori táplálékallergia inkább a fejlett országokra jellemző, a fejlett világ gyerekeinek mintegy 2-3 százalékát érinti. Magyarországra szintén ezek az arányok igazak, de például a fejlődő országokban ez az arány alacsonyabb. Ennek indoka a fejlett világ életstílusára jellemző nagyobb higénia és fertőtlenítés, ugyanis így a probléma megelőzésében kulcsszerepet játszó bélflórát kevesebb ?inger? éri (alacsonyabb lesz a bél immunrendszerének a stimulálása), ezért gyengébb lesz a védelmi képessége is.

A betegség jellemző tünetei a hasmenés, sorvadás és fogyás, a kialakulását illetően pedig ma már tudható, hogy azt elősegíti az érintett csecsemő vagy a gyermek bélflórájának előnytelen megváltozása (például erős antibiotikum kezelés során). A megelőzés ügyében egyértelmű a tennivaló: törekedni kell az anyatejes táplálásra. Ha ez valamilyen ok miatt mégsem megoldható, az esetben olyan tápszert kell alkalmazni, ami prebiotikumokat tartalmaz.

A gyomor és bélbetegségek témakörében szó lesz majd a nyelőcsővel kapcsolatos problémákról, köztük a refluxról is. A reflux betegség a nagyközönség előtt sem ismeretlen, azonban gyermekkori vonatkozásai még kevésbé ismertek, pedig a legfrissebb adatok szerint az esetek egyharmadában a betegség gyermekkorban indul. E mellett kiemelendő még a gyomor- és nyombélfekélyek, valamint a gyulladásos bélbetegségek témaköre. Végezetül szó lesz majd a különféle hiánybetegségekről, ezen belül a lisztérzékenységről is. A máj megbetegedései kapcsán a májelégtelenséghez vezető gyermekkori kórképekkel, beleértve az epeút fejlődési rendellenességét, valamint az anyagcsere betegségekkel foglakoznak behatóbban is a résztvevők.