ZETApress

A kullancs-encephalitisszel foglalkozó Tudományos Munkacsoport (Experts of the International Scientific Working Group on Tick-Borne Encephalitis, ISW-TBE) az ízeltlábúak által terjesztett fertőzésekhez tartozó kullancs-encephalitis (TBE) területén elért legújabb eredményekről rendezett bécsi konferenciáján a világ minden tájáról érkezett szakértők tudományos vitát folytattak. A TBE-vírus okozta fenyegetés elleni optimális védekezés kidolgozása volt a tanácskozás célja ? tudtuk meg egy minapi sajtótájékoztatón.

Az utóbbi három évtizedben a kullancsok által terjesztett encephalitis (TBE) egyre sürgetőbb közegészségügyi probléma a Földön, így Európában is. Évente 10-13 ezer a súlyos kórházi kezelést igénylő TBE-fertőzés. Prof. Dr. Michael Kunze ISW-TBE elnök sajtókonferencián a munkacsoport fő célkitűzéseiről elmondta: ? A kullancs-encephalitis Európa 27 országában endémiás, évente újabb és újabb területek válnak veszélyeztetetté. Románia például TBE szempontjából eddig feltérképezetlen volt, ma meg már tudják, hogy geoklimatikus és ökológiai viszonyai lehetővé teszik a TBE-vírus természetes gócokban való cirkulációját. Emberekben a szeroprevalencia akár 52%-os, a legmagasabb értékek az erdészeknél találhatók.

Az ISW-TBE-t több mint tíz évvel ezelőtt azzal bízták meg, hogy harcoljon a szervezetet potenciálisan legyengítő, akár az életet veszélyeztető betegséggel, segítse elő a megelőzésre és a lehetséges klinikai megjelenések széles körére vonatkozó információk cseréjét országos és nemzetközi szinten, kutatásokat támogasson, az epidemiológiai ellenőrzésekre nemzetközi szabványokat hozzon létre, összehangolt országos és nemzetközi szintű vakcinációs ajánlásokat dolgozzon ki. Az utóbbi évtizedben elsőszámú üzenetük az volt, hogy 99%-os oltási hatékonysággal a TBE megelőzhető. Védőoltással ez az egyik legjobb eredmény a vírusos betegségek elleni aktív immunizálásban.

A TBE megelőzésének ügyét a 2005-ben létrehozott Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) is felkarolta. Pier Luigi Lopalco professzor, az ECDC Tudományos Tanácsadó Bizottságától mutatta be ezt az EU-szervezetet. Az Európai Parlament és Tanács 1998-ban kiadott határozata teremtette meg az alapot egy olyan hálózat létrehozásához, amelynek feladata az epidemiológiai felügyelet és a Közösségen belül bejelentésre kötelezett betegségek kontrollja. Ezt követte az adatforgalmi rendszerek és adatbázisok széles skálájával a közegészségügyi programokból finanszírozott, specializált felügyeleti hálózatok létrehozása.

Az ECDC feladata, hogy azonosítsa és felmérje az ember egészségét fenyegető fertőző betegségek által okozott aktuálisan fennálló, valamint várható veszélyeket. Az ECDC Európa-szerte együttműködik az országos egészségvédelmi testületekkel, európai méretű ellenőrző (felügyeleti) adatgyűjtést végez, tudományos állásfoglalásokat dolgoz ki. A hálózat technikai támogatását az Unióban az Európai Felügyeleti Rendszer-nek (The European Surveillance System, röviden TESSy) nevezett, mindent egy helyen (one-stop-shop) rendszer biztosítja a nemzetközi szervezetek, az országos intézmények, a szakértők és a lakosság részére.

A TBE epidemiológiája ? a morbiditásban mutatkozó ingadozások számos kérdést vetnek fel. Jochen Süss professzor TBE-szakértő nyomon követte a TBE-vírus epidemiológiai terjedését. Arra keres választ, hogy 1974-2003 között miért növekedett csaknem 400%-kal a TBE morbiditás. 2004-2006 között újabb jelentős emelkedés volt megfigyelhető néhány, a TBE által érintett országban ? a Cseh Köztársaságban, Németországban, Lengyelországban, Szlovéniában és Svájcban ?, amiért a társadalmi, politikai, ökológiai, gazdasági és demográfiai tényezők mellett az éghajlatváltozást teszik felelőssé, amely kedvezőbb életfeltételeket teremtett a kullancsok számára, ami az általuk terjesztett betegségek további terjedéséhez vezetett.

Napjainkban a TBE bejelentésre kötelezett betegség Európa 16 országában, nevezetesen Ausztriában, a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Finnországban, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Norvégiában, Lengyelországban, Oroszországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Svédországban és Svájcban. Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Dániában ? kivéve Bornholmot ? és Hollandiában nem kötelező értesíteni a hatóságokat a TBE-fertőzés igazolt diagnózisáról.

A nemzetközi epidemiológiai kép világosan megmutatja, hogy milyen nagy jelentőségű a TBE az endémiásnak tekinthető országokban élők, illetve az oda utazók számára, a közegészségügyi ellátásra háruló feladatokat egyértelműsíti. Három évtizede Európában Ausztriában volt az egyik legmagasabb a TBE fertőzéses esetek incidenciája, napjainkra a teljes népesség körében 88%-os a vakcináció, a korábbiakhoz képest a kórházba utaltak száma évente 10-20%. Manapság az esetek többsége az évtizedek óta endémiás területként ismert régiókból származik, igaz, évente regisztrálnak néhány, újonnan fertőzött területen ? elsősorban a hegyvidéki rétek ? is előforduló megbetegedést.

Nagyobb mobilitás ? nagyobb veszély

Martin Haditsch a linz-i Krankenhaus der Elisabethinen-hez tartozó Közegészségügyi, Mikrobiológiai és Trópusi Betegségek Intézetétől az endémiás területekre irányuló turizmus szempontjából vizsgálta a TBE-t. Az életmódunkban bekövetkezett változások, pozitív trendként megnövekedett mobilitáshoz vezettek ugyan, ami azonban a fertőző betegségek terjedésének kockázatát is megnövelte. Más vírusokkal ellentétben a TBE-vírus emberről-emberre nem terjed, de akik endémiás területre utazva előzőleg nem oltatják be magukat, súlyos, messzemenő következményekkel kell számolniuk fertőzött kullancscsípésnél. ? Egy fertőzött kullanccsal való egytized másodperces kontaktus is elegendő ahhoz, hogy a vírus átadódjon ? mondta el a szakember.

TBE ? neurológiai katasztrófa

Ezzel a kijelentéssel került a stafétabot Ulf Baumhackl doktorhoz, a St. Pölten-ben dolgozó főorvoshoz. ? Ha egyszer valaki megfertőződött a vírussal, annál egyszerűen nincs lehetőség olyan oki kezelésre, amely megállíthatná a fertőzést. A TBE-fertőzésnek óriási veszélyei vannak neurológiai szempontból, és egy kifejlett infekciót bátran nevezhetünk neurológiai katasztrófának. Az esetek többségében a TBE-fertőzés kétfázisos lefolyású. Az elsőre láz, bizonytalan, influenzaszerű tünet, a másodikra a benignus lefolyású meningitisszel, potenciálisan súlyos meningoencephalitisszel, vagy destruáló myelitisszel járó, intermittáló gépi lélegeztetést igénylő légzési elégtelenséghez, felső és alsó végtagok petyhüdt bénulásához vezető kórkép a jellemző. A hosszú távú neurológiai következmények közé tartozik a tartós paresis, az ataxia, a fejfájás, a post-encephalitiszes szindróma kognitív, például memória zavar. Nagyon gyakori a neuropszichiátriai panasz, mint az energiahiány, az érzelmi labilitás, az alvászavar, az egzisztenciális félelem. A tartós maradványtünet kialakulásának kockázata az életkorral nő. A TBE-fertőzés kezelése pusztán tüneti, a védőoltás az egyetlen hatékony védekezési lehetőség.

Összegzés

Az ISW-TBE eddig is és a jövőben is egyik legfelsőbb prioritásának tekinti a sajtóval és a médiákkal való szoros kapcsolattartást. Ez különösen fontos, ha tekintetbe vesszük, hogy a TBE mindenkire veszélyt jelent, aki a TBE szempontjából endémiás területen él vagy oda utazik, és az adott személy döntésétől függ, beoltatja-e magát. Ebből adódóan kulcsfontosságú, hogy a közvélemény folyamatosan tájékoztatást kapjon a TBE tartósan fennálló kockázatáról a médiákon keresztül, és az emberek ezen információk alapján dönthessenek. Ezért az ISW-TBE továbbra is folyamatosan információkat biztosít a fertőzött kullancsok ismert és új elterjedési területeiről.

Vajon találunk-e magyarázatot arra, miért mutat ilyen ingadozásokat a morbiditás az évek során? ? A válasz Süss professzor véleménye szerint az, hogy mind a kullancs, mind a vírus aktivitása multifaktoriális ? azaz számos tényező által meghatározott ?, amely a kórokozó, a gazdaszervezet és az emberi viselkedés közötti változó kölcsönhatás függvénye. Noha a morbiditásban mutatkozó ingadozások normálisnak tekinthetők, és egyéb kórokozók ? például a Dengue vagy a Hanta-vírus ? esetében is megfigyelhetők, tovább folyik a kutatás a releváns tényezők után.

Végül kérdés, vajon a világgazdasági krízis befolyásolja-e a közvélemény vakcinációval kapcsolatos viselkedését? ? Határozottan igen. Kutatások szerint két társadalmi tényező befolyásolta negatívan az emberek hajlandóságát arra, hogy beoltassák magukat: a szegénység és a gazdagság ? mondja Kuncze professzor. Ezért olyan társadalmi marketingstratégiák kidolgozása továbbra is fontos, amelyek specifikusan adott rétegeket szólítanak meg. A feladatot az ISW-TBE továbbra is az egyik fő feladatának tekinti.