ZETApress

Évek óta komoly gond az országszerte egyre inkább elszaporodó, veszélyes betegségeket terjesztő kullancs. Bár a klasszikus kullancs-szezon tavasz és a nyár, de a klímaváltozás kedvez a kullancsinváziónak, az enyhe telekben a vérszívók nem pusztulnak el, egész évben ott vannak a természetben ? tudtuk meg a tegnap déli sajtótájékoztatón Kapiller Zoltán állatorvostól, a Magyar Kullancsszövetség elnökétől.

Ma már nemcsak a mérsékelt égövi erdők, mezők árnyékos, nyirkos helyein, hanem a városok parkjaiban, útszéli bokrokon is lesben állnak a fertőző vérszívók. A kullancsok sokféle, emberre, állatra veszélyes kórokozót terjeszthetnek. Magyarországon több mint 18-féle kullancs él, melynek ?csak? a fele okoz betegséget. A fertőzést terjesztők aránya egy-egy területen 10-30%.

Ha mégis belénk fúródott?

Bátran álljunk neki magunk a kullancs kiszedésének! (Kivételt képez, ha a kullancs kényes helyre, például fülbe, köldökbe, a nemi szervekbe fúrta be magát, ahonnan sebésznek kell eltávolítania). Fogjunk egy kullancs-kiszedő kanalat, ha az nincs, egy szemöldökcsipeszt, ragadjuk meg az állatot a szájszerveinél és egyetlen erőteljes mozdulattal, rántsuk ki! Ne ijedjünk meg, ha beszakad a feje, a fertőző nyálát a potrohában tárolja. Később egy tűvel, akár a szálkát, eltávolíthatjuk a bent maradt részeket, de könnyen lehet, hogy magától is kiesik. Tilos a kullancsra bármit rákenni, azzal csak azt érjük el, hogy visszaöklendezi a nyálát. Ugyanezért az állat tekergetése is szigorúan ellenjavallt.

A kullancs-enchephalitisnél a vírus a szervezetbe és a vérkeringésbe jut, hőemelkedést, egynapos lázat produkál. Ha az immunrendszer gyenge, akkor a kórokozó sikerrel támad, magas láz mellett, a fejfájástól a maradandó bénulásig különféle idegrendszeri tünethez vezethet. Sőt, a halálos kimenetel sem ritka. Az orvostudomány ilyenkor csak az életveszély elhárítására képes. De az erős immunrendszerű, a védőoltással ellenállóvá tett szervezet súlyosabb következmények nélkül átvészeli a fertőzést.

A kullancscsípés terjesztette agyvelőgyulladás ellen kétféle oltási gyakorlat ismert. Az egyik a normál immunizációs folyamat, mely 3 oltásból áll. A másik az úgynevezett gyorsitott oltási séma, a kullancsfertőzött területre utazóknak ajánlott. Ekkor az első két oltás között két hétnek kell eltelnie. A teljes védelem eléréséhez szükséges a 3. oltás is, mely maximum egy múlva történjen. A pontos immunizációs séma nyomon követéséhez, javasoljuk a honlapon történő regisztrálást.

A védőoltást a háziorvos írja fel! Lázas betegségnél az oltást későbbre kell halasztani, a tojásfehérje allergiásoknak jobb nem beadatni, illetve felvilágosítás után, kórházi körülmények között olthatóak. Autóimmun betegnél a fertőzés kockázatát, az alapbetegségre az oltóanyag esetlegesen negatív hatását mérlegelni szükséges. Terhesek, szoptató anyák oltásáról nincsenek tapasztalatok, ezért náluk általánosságban igaz, hogy aktív immunizációt csak esetleges fertőzésveszélynél végezhetnek, és akkor is a passzív immunizációt kell előnyben részesíteni. A leggyakoribb kullancs által közvetített fertőzés a Lyme-kór, a baktérium okozta betegség, amit ha időben észlelnek, antibiotikummal gyógyítani tudnak. Ellene egyik féle vakcina sem nyújt védelmet!

Kullancsok közt védetten

Ez az aprócska ízeltlábú állat méretéhez képest komoly riadalom forrása. Jogosan, hisz miközben bőrünkbe fúródva hajszálereinkből, vérünkből táplálkozik, nyálát visszaöklendezve megfertőzhet minket. Ráadásul a kullancs Magyarországon annyira elterjed, hogy nem csak a természetben, hanem a városi parkokban, kertekben is találkozhatunk vele ? mondta el Vészi Zsuzsa gyermekgyógyász.

A klasszikus kullancs-szezon a tavaszi-nyári időszak, ekkor szaporodnak el leginkább. Sajnos a klímaváltozás kedvez a kullancsinváziónak, az enyhe telek alatt a vérszívók nem pusztulnak el, így lényegében egész évben jelen vannak a természetben. Az évente frissülő kullancsbetegségek térképén megfigyelhető, hogy mely területek a legfertőzöttebbek. Budapest és agglomerációs körzete, Pest, Nógrád, Vas, Zala és Somogy megye tartozik a magas rizikófaktorú területek közé.

Alulról és felülről is támad, betegségeket terjeszt

A kullancs a melegvérű állatokat ? az embert is ? a növényeken megbújva érzékeli. A szem nélküli vak kullancs a földtől egy-másfél méterre, a facsemeték, bokrok levelein telepszik meg, és onnan vetődik áldozatára. A látó kullancs alulról támad, a fűszálak fonákjáról kúszik fölfele. A leggyakoribb kullancs által közvetített fertőzés az ún. Lyme-kór. Ez a baktérium okozta betegség, ha időben észre veszik, antibiotikummal jól gyógyítható. A Lyme-kórnál ritkább, de annál jóval súlyosabb kórkép a vírus okozta agyvelő-és agyhártyagyulladás. Itt a halálos kimenetel sem ritka, és a betegek közel fele a gyógyulás után maradandó bénulásra számíthat.

Senki sem lehet biztonságban!

Andrea rendszeresen a nagymamánál, egy kis nógrádi faluban töltötte a nyári hónapokat. Tíz éves volt, amikor egy júniusi napon fejfájásra ébredt. Borzongott, hányingere volt, gyengének érezte magát. A lázérő 38 fokot mutatott. Nyári influenza ? mondta az orvos, akihez Andreát elvitték. ? Maradjon ágyban, szedjen lázcsillapítót! ? tanácsolta.

Andrea, ahogy mindenki várta, pár nap múlva már jobban érezte magát, az orvos is gyógyultnak nyilvánította. Azért megmaradt egy kis gyengeség, az étvágya sem volt a régi, de gondolták, majd elmúlik ez is. Egy hajnalban azonban váratlan dolog történt. A kislány láza magasra szökött, és olyan gyengének érezte magát, hogy a fejét sem tudta felemelni. Többször hányt, és annyira zavarta a fény, hogy nem tudta kinyitni a szemét. Mire az orvos megérkezett, már nem volt magánál.

A kórházban nyolc hetet töltött. Az első héten az életéért küzdöttek, a második héten a karjaiban fellépett bénulás keltett riadalmat. Mire a kórházat elhagyta, már sokkal jobban volt, de az egyik kezét nehezen emelte. Sok hónapos utókezelés, gyógytorna következett. Andrea egyik keze végül is egy árnyalattal gyengébb maradt a másiknál, egyébként a kislány meggyógyult. Andreának szerencséje volt, a dolog rosszabbul is végződhetett volna.

Hogyan kerüljük el a kullancsokat?

Ha a szabadba, füves, bokros rétre, parkba megyünk, használjunk rovarriasztó sprayt vagy krémet, mert ezzel a szúnyogot és más kellemetlen bogarat is távol tartjuk magunktól. Ne csak a bőrünkre kenjük, juttassunk a ruhánkra is belőle! Négyóránként ismételjük meg a kezelést, a hatóanyagtól függően. Ha kullancs-veszélyes helyeken járunk, mindig legyen rajtunk zokni, és hosszú nadrág, amelyet betűrünk a zokniba. Csemeténken, pedig mindig legyen kendő vagy kalap.

Kérjünk védőoltást!

A rettegett agyvelőgyulladás ma már védőoltással megelőzhető ? írassuk fel gyerekorvosunkkal, háziorvosunkkal, és váltsuk ki a patikában! A teljes védettség kialakulásához egy év alatt három oltást kell kapnunk. Három év múlva még egy emlékeztető vakcinára van szükség, ezt követően elegendő ötévente felfrissíteni a védőhatást.

Előfordul, hogy valamilyen oknál fogva elmarad egy oltás, ilyenkor nem szükséges az egész sorozatot elölről kezdeni. Az oltásokat be kell íratni az oltási könyvbe, így könnyen ellenőrizhető a következő esedékessége. A gyerekorvosok tapasztalata szerint a szülők nagy része gondoskodik arról, hogy a csemetéje megkapja a védőoltást, ám az eszébe sem jut, hogy ő is beteg lehet. Pedig a kullancs nem válogat! Kérjünk magunknak is vakcinát az agyvelő-gyulladás ellen!

Itt az idő! Az oltási sorozat megkezdésére most van az ideális időpont, az immunitás kialakulásához ugyanis legalább egy hónapnak el kell telnie. Ne várjunk addig, míg itt a jó idő, és kullancsok milliói jelennek meg a környezetünkben. Tavaly nyáron is majdnem hiánycikk lett a szérum. Előzzük meg már most a bajt! ? javasolja a doktornő.