ZETApress

hírportál

Érveljen életminőséggel!

Az EReink Védelmében Program alprogramjaként indult ÉRV Regiszter Program a Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság együttműködésében, az EGIS Gyógyszergyár támogatásával jött létre ? tudtuk meg délelőtt az újbudai Hemingway étteremben.

A Szervezők a programba bekerülő és már bevont betegek életminőségét vizsgálták, a kapott előzetes eredmények is rámutatnak, hogy a perifériás érbetegség esetleges megjelenése nagyban rontja az érintett életminőségét. A sajtóbeszélgetés résztvevője Prof. Dr. Kiss István ? a Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház Nefrológia?Hipertónia profil vezetője, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke, az ÉRV Program és az ÉRV Regiszter MHT-koordinátora, valamint a Program társ-vezetője és Dr. Farkas Katalin ? a Fővárosi Szent Imre Kórház Angiológiai profilvezető főorvosa, a Magyar Hypertonia Társaság vezetőségének tagja, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság vezetőségének tagja, az ÉRV Program és az ÉRV Regiszter programvezetője volt.

Az Ereink Védelmében Program kiterjesztéseként a Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság együttműködésében, az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával létrejött ÉRV Regiszter-program célja, hogy a szakértők valós képet kapjanak a Magyarországon lévő perifériás érbetegek számáról, arányáról, és valódi egészségi állapotáról. 2012 februárjára az ÉRV Regiszter programhoz már több mint 77 ezer páciens csatlakozott, így tavaly óta másfélszeresére nőtt a betegek száma. Jelenleg országszerte már több mint 300 (!) családorvosi praxisban lehet a Regiszter Programba bekerülni és ez a szám hónapról-hónapra nő.

Az ÉRV Regiszter Program kiterjesztéseként 2011 tavasszal indult el a nemzetközi alapokon nyugvó úgynevezett Életminőség Felmérés azzal a céllal, hogy a betegek általános egészségi állapotának felmérése mellett választ adjon arra a kérdésre, hogy Hogyan érzi magát a beteg? Ma már ? a terápiás eredmények mellett ? egyre gyakrabban vizsgált kérdés az életminőség, sokszor egy kezelés hatékonyságának megítélésében is jelentős szerepet játszhat.

A programban zajló életminőség vizsgálat eszköze a nemzetközileg validált EQ-5D elnevezésű életminőség kérdőív. Az EQ-5D az egészségügyi hatások és eredmények szabványosított nemzetközi mérőeszköze. E kérdőív összesen öt különféle dimenzióban mutatja be, három szintre bontva a megkérdezett egészségi állapotát: első szint: nincs probléma, második szint: valamilyen gond van, harmadik szint: komoly probléma van. Az egyedi egészségállapotot az öt vizsgálati területen megállapítható egészségállapoti szint adja meg, amit egyetlen indexé konvertálva lehet kifejezni. Ezt egészíti ki az úgynevezett vizuális analóg skála, amin egy 0 és 100 közötti értéket választva kell a pillanatnyi egészségi állapotot megjelölni.

A perifériás érbetegségről

A perifériás érbetegség, közismert nevén az érszűkület, az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája. E betegségben az erek beszűkülése leginkább az alsó végtag verőereiben lép fel. Felismerését nehezíti, hogy sokáig tünetmentes maradhat. A romló alsóvégtagi keringés leggyakoribb, már érezhető tünete a járáskor a vádliban vagy a combban fellépő görcs, fáradtság- vagy nehézségérzet, fájdalom, ami pihenéskor rövid idő alatt megszűnik. Ilyenkor azonban az erek károsodása már szinte biztosan megindult.

Magyarországon az érszűkület mintegy 400 ezer embert érint. Fokozottan veszélyeztetettek, akik dohányoznak, magas a koleszterinszintjük, cukor- vagy magas-vérnyomásbetegségben szenvednek, illetve, mint a legtöbb szív- és érrendszeri betegségnél, itt is nagyobb a baj kialakulásának esélye, ha a családban gyakran fordul elő érbetegség.

A perifériás érbetegség több szempontból is veszélyes. Túl azon, hogy a láb keringésének romlása akadályozhatja mindennapi tevékenységünket, késői felismerése akár a végtag amputációjához is vezethet. Mindazonáltal az igazi veszélyt az jelenti, hogy a normál, tünetmentes társaikhoz hasonlítva, az érszűkületes betegeknek kétszer nagyobb az esélye a szívinfarktus vagy szélütés bekövetkezésére, felismerés és kezelés nélkül a betegek közel egyharmada öt éven belül meghal.

Szóljon hozzá!