ZETApress

hírportál

Paralimpikonok az OORI-ban

Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet és a Magyar Paralimpiai Bizottság a Pekingi Paralimpián részt vett hazai sportolókat köszöntötte csütörtök délután. Vízkelety Tibor főigazgató-főorvos – róla januári kinevezésekor olvashattunk – és Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökének köszöntője után emléklapok átadására került sor, majd Sors Tamás paralimpiai aranyérmes úszó vágta fel az ünnepi tortát. Ez volt a Sors keze!

A Fesztivál Zenekarból erre az alkalomra alakult vonósnégyes koncertjét kerek-asztal megbeszélés követte a sportoló fogyatékosok hazai lehetőségeiről Gömöri Zsolt, Szekeres Pál, Sors Tamás, Petrov Iván és Klauber András főorvos részvételével. Moderátoruk Sipos János, az MR1 (Kossuth Rádió) szerkesztője volt. Az érdeklődőknek filmet is vetítettek a Paralimpiáról, majd az OORI bemutatása következett.

Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet – OORI – szakemberei, megújult és régi épületei arra hivatottak, hogy a hozzájuk forduló sérült emberek a lehető legjobb körülmények között a lehető legtöbb támogatást megkapva gyógyulhassanak, hogy ismét önállóan és tevékenyen élhessék megszokott életüket. Intézetük az országban egyedülállóként, csodálatos természeti és modern akadálymentesített építészeti környezetben valósítja meg a komplex orvosi rehabilitációt. Évente több ezer sérültet ápolnak, gondoznak az ország egész területéről. Nyolc fekvőbeteg osztályukon és a Nappali Kórházukban összesen 388 ágyon történik a betegek ellátása.

Számos közép- és felsőoktatási szakképző intézmény gyakorlóhelyeként itt meghatározott tematika szerint történik a leendő rehabilitációs szakorvosok, gyógytornászok, rehabilitációs tevékenységterapeuták, ápolók, gyógypedagógusok, szociális munkások mozgásszervi rehabilitációs ismereteinek bővítése. A kórház az Egészségügyi Minisztérium irányítása alatt működik, olyan személyek részére nyújt komplex bentlakásos, illetve „nappali kórházi” jellegű orvosi rehabilitációs szolgáltatásokat, akiket elsősorban mozgásszervi károsodás, fogyatékosság vagy rokkantság jellemez.

Betegellátó osztályaik: Ortopédiai Osztály, Amputációs Sebészeti Osztály, Amputációs Rehabilitációs Osztály, Baleseti Mozgássérültek Rehabilitációs Osztálya, Gerincvelősérültek Rehabilitációs Osztálya, Hemiplégia Rehabilitációs Osztály, Szeptikus és tbc-s Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály, Vegyes Profilú Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály és Nappali Kórház.

A mozgásszervi rehabilitáció hat fő szakterülete: koponya-agysérülés, gerincvelő-sérülés, baleseti mozgássérülés, amputáció, stroke és egyéb heveny agykárosodások különböző idegrendszeri- és izom-betegségek okozta mozgássérülés.

Az elmúlt néhány évtizedben a fogyatékosság felzárkózott az emberiség globális problémái közé. A WHO becsült adatai szerint a Föld lakosságának mintegy 10%-a fogyatékossággal, fogyatékkal él. Egy fogyatékkal élő ember számára nem azzal tesszük a legjobbat, ha minden gondját megszüntetjük, minden kötelezettsége alól felmentjük, hanem ha lehetőséget adunk neki arra, hogy aktív tevékenységgel a legmagasabb teljesítőképességét érje el. Ebben nagy szerepe van a fehabilitációnak, mely nem csak egészségügyi feladat, hanem pedagógiai, szociológiai, és gazdasági kérdés is. A rehabilitáció jóval túl haladja az egészségügy kereteit. S hogy egy társadalom a „rokkantjait” leírja-e vagy sem, nem pusztán anyagi szempont: főként szándék kérdése.

Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Budapest határában működik. Az intézet nemrégiben átadott modern épületében orvos, gyógytornász, pszichológus, gyógypedagógus és számos egyéb végzettségű szakember dolgozik együtt a beteggel. A cél: visszakerülni az életbe, a társadalomba. A rehabilitáció fogalmának hivatalos, világszerte elfogadott meghatározását csupán 1980-ban fogalmazta meg és tette közzé a WHO: olyan szervezett segítség, melyre egészségükben, testi, szellemi épségükben tartósan, vagy véglegesen károsodott emberek rászorulnak a társadalomba, a közösségbe történő visszailleszkedésük érdekébe.

A sport rehabilitációs értékét vitathatatlan ép ezért fontos, hogy a rehabilitáció ne érjen véget itt az Intézetben. Hiszen ez nem csak egészségügyi feladat, hanem társadalmi és gazdasági kérdés is. Egy baleset, egy betegség teljesen megváltoztatja a beteg addigi életét és a felépülés után egy más egy megváltozott élethelyzetben találja magát. Ez a helyzet mind a beteg mind a család számára nehéz.

Bekerülve az intézetbe egy új világot ismernek meg és meg kell tanulniuk ebben az új világban eligazodni, új célokat találni, újra élni. Sokszor itt találkoznak a sporttal, a sportterápiával, a játékkal. És itt találkoznak avval, hogy amit eddig el sem tudtak képzelni – kerekesszékben sportolni – az lehetséges. A mostani paralimiai csapatból a sportolók jó része intézetükben volt, a mai napig visszajárnak, életükkel, teljesítményeikkel példát és erőt adva mostani betegeiknek.

A sportterápia a rehabilitációs osztályokon folyó mozgásterápiára, valamint a sérült emberek fizikai aktivitására épülő, azt kiegészítő tevékenység. A terapeuták az együttműködésre kész sérültek megmaradt fizikai képességeit (erő- és állóképesség, mozgáskoordináció, ízületi lazaság) fejlesztik. A terápia célja, hogy a beteg a lehető legteljesebb önállóságot érje el a mindennapi életben.

1 hozzászólás

Visszajelzések

  1. ZETApress » Együtt az akadály-mentesítésért!

Szóljon hozzá!