Sztrájkra készülnek a borsodiak
Már csak egy napjuk van a válaszadásra az illetékeseknek, hogy a borsodi orvosok ne riadjanak vissza semmilyen törvényes eszköztől sem, mert nem bérezési problémák megoldása, hanem a betegellátás biztosítása a tét számukra. Kéréseiknek és tiltakozásaiknak semmilyen politikai színezete nincs, csupán a kielégítő betegellátás, a törvények betartása és saját megélhetésünk biztosítása céljából születtek. A július 11-én egyöntetűen elfogadott felhívásukat eljuttatták kórházuk vezetésének, a BAZ Megyei Önkormányzatnak, a helyi és Országos Kamaráknak, a magyarországi kórházak igazgatóságainak és érdekképviseleti szerveinek, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának, az Egészségügyi Miniszternek, a Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak, a Pénzügyminisztériumnak, a Miniszterelnöki Hivatalnak, valamint a Miniszterelnöknek és az érdeklődő médiáknak. Lássuk, mit tartalmaz a közlemény.
A színlelt egészségügyi vállalkozásokkal kapcsolatosan kialakult kormányzati álláspont kritikus helyzet elé állította az egészségügy résztvevőit, orvosait, szakdolgozóit, szakmai, gazdasági vezetőit, a szakma politikusait. Azok mellett, hogy egy – két hónapon belül a betegellátás teljes zavarát okozhatja, a dolgozó és főleg hiányszakmákban dolgozó orvosoknak komoly anyagi, megélhetési gondokat okoz. Sajnos a sajtó, a média csupán néhány sporadikus, egyéni anyagi érdekeltségre visszavezethető esetről, problémáról számol be. Mint a betegellátásért, saját szakmai színvonalunkért, saját családunkért felelősséget érző orvosok, úgy érezték, hogy tudomására kell hozniuk minden magyar állampolgárnak, hogy komoly baj van az egészségügyi ellátással, kezdődik a levél.
A kórház kétszáz orvosa tíz pontban fogalmazta meg észrevételeit. Számukra elfogadhatatlan az elmúlt évtizedek alulfinanszírozott egészségügyének forráshiányaira visszavezethető, hiányszakmák megjelenését eredményező, az orvosok tisztességes megélhetését nem biztosító helyzet által kikényszerített, becsületes munkavégzésen alapuló orvosi vállalkozási munkaszerződések, színlelt jelzővel való megbélyegezése.
Nagy a káosz, senki sem lát tisztán
A színlelt szerződések kapcsán, főleg az egészségügyi vonatkozású vállalkozások kapcsán egyértelművé vált, hogy óriási káosz van, jogi, adóügyi, politikai szakemberek szögesen ellentétesen értelmezik az egyébként egymásnak is ellentmondó törvényeket, rendeleteket, senki nem lát tisztán és ennek eredményeképpen, ellentétes intézkedések születtek szinte mindenütt. Ezen intézkedések majd mindegyike hátrányosan érintette az egészségügyi dolgozókat, az egészségügyi intézményeket. Ezért kérik az illetékes minisztériumokat, hogy egyértelműen határozzák meg, mit értenek színlelt szerződés alatt, illetve pontosítsák és egyértelműsítsék, de ne a riogatás és fenyegetés szintjén, mit és milyen formában várnak el az egészségügyi ellátásban, különböző munkaügyi viszonyban tevékenykedő orvosoktól, orvosi gazdasági társaságoktól.
Az egészségügyi szolgáltató gazdasági vállalkozások jelentős része kényszervállalkozás ami azért született elsősorban, mert a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban nem volt lehetséges biztosítani a folyamatos betegellátást. Ennek oka, hogy így átvállalták a jelentős túlmunka törvénytelen voltát a kórháztól mint munkáltatótól, valamint a megemelkedett orvosi kiadásokra költhető összeg miatt külső munkatársak részére is anyagilag vonzóbbá vált becsatlakozni a betegellátásba. Ezért nem értik levél megfogalmazói, hogyan gondolják ezek megszüntetése után megoldani a betegellátást, ami már korábban is megoldhatatlan volt, hisz ezért jöttek létre a kényszervállalkozások.
Tiltakoznak továbbá azon kijelentések és feltételezések ellen, melyek azt sugallják, hogy ezen vállalkozások célja az adócsalás, vagy a TB járulékok befizetésének megtagadása. Tudomásuk szerint a legtöbb vállalkozó orvos közalkalmazottként is dolgozik és ezáltal a magyarországi közalkalmazotti bérének megfelelő TB járulékot fizetnek utána havonta. Az egészségügyi vállalkozások az érvényben lévő törvényeknek megfelelően adóztak, iparűzési adón keresztül az osztalékot terhelő adókig.
Közalkalmazottként többletkeresetet
Nem a közalkalmazotti jogviszony ellen tiltakoznak tehát, hanem az ezzel járó jelentős anyagi veszteség ellen, ami ellehetetleníti több orvos megélhetését, a munkájához szükséges eszközök, könyvek, továbbképzések elérhetetlensége révén. Szívesen végeznék az eddigi vállalkozói tevékenységüket közalkalmazottként is abban az esetben, ha munkájuk anyagi ellenszolgáltatása a jelenlegi érvényes törvények alapján kerülne kifizetésre, és biztosítani tudná legalább ugyanazokat a lehetőségeket megélhetésükhöz, munkájuk végzéséhez, szakmai továbbképzésükhöz.
A levélírók felhívják a szakmai és politikai vezetés figyelmét, hogy a magyar törvények és munkaügyi rendelkezések figyelembe vételével közalkalmazottként nem oldható meg a folyamatos betegellátás, ezért azok sürgős korrekcióját szorgalmazzák. Ha kényszerítik őket közalkalmazotti státusban az eddigi közalkalmazotti bérezés mellett dolgozni, nem hajlandóak heti 48 óránál többet dolgozni. Ez heti negyven órát, és további nyolc óra túlmunkát jelent. A heti nyolc óra kéthetente egy hétköznapi 16 órás ügyeletet. Ez Európában és Magyarországon is (a Legfelsőbb Bíróság határozata szerint, mely értelmében az ügyeleti tevékenység teljes egészében munkavégzésnek minősül) havonta két ügyeletet jelent. Ennél többet előre figyelmeztetve munkaadóikat, nem fognak elvállalni. Nem óhajtanak hatot ügyelni és beperelni a kórházat igaznk elnyeréséért, hanem csak kettőt ügyelnek és perelje be őket a kórház, amiért betartják az Európai Uniós törvényeket.
Felhívják a szakmai és politikai vezetés figyelmét, hogy bizonyos elméleti, matematikai számítások alapján kidolgozott, a szakmai minimumfeltételeket semmibe vevő, az állampolgárok megfelelő orvosi ellátását nem garantáló, a betegeik és saját egészségüket veszélyeztető, ügyeleti létszámcsökkentéseket, szakmai összevonásokat, álműszakosításokat nem hajlandóak elfogadni csak a szakmai kollégiumok jóváhagyásával, mint az egyetlen hivatalos, a szakmai ellátás színvonalát garantáló szakmai fórumét.
Nem látják továbbra sem, hogy az ígért egészségügyi reform, melynek célja a jobb betegellátás lenne, beindulna. Nem látják a szakmai érdekképviseletek a szakmai kollégiumok bevonását az egészségügy reformálásában. Kérik ezért a felelős szerveket, hogy orvos ellenes propagandával, családi egzisztenciákat veszélybe sodró intézkedésekkel, a szakma jövőjét biztosító fiatalok külföldre űzését eredményező orvosi jövőkép hiánnyal ne rontsák felelőtlenül tovább az ország egészségügyi ellátását. Ezek helyett igazi, egyértelmű, jobbító szándékú konstruktív, az orvosi munkát erkölcsileg és anyagilag is megbecsülő intézkedéseket várnak nem hónapok, sőt évek múlva, hanem azonnal, fejeződik be a miskolci orvosok közleménye, mely nem csak az orvosokra, hanem minden, egészségügyben dolgozó munkatársra vonatkozik.
