ZETApress

hírportál

Mentőautót a szülőházba!

Majdnem meghalt egy újszülött a Geréb Ágnes-féle szülőházban. Életét csak az időben kiérkező mentősök tudták megmenteni. Az ügy kapcsán megint fellángolt a vita az otthonszülés támogatói és ellenzői között.

A ?70-es évek második felében előbb Nógrádban, majd Pest megyében mentő-szakápolóként magam is számos szülést vezettem le otthon és a mentőautóban, s egy kéthetes alapképzést követően erre minden kezdő mentősnek képesnek kellett lenni! Sosem volt orvos velünk, csak az ápoló és gépkocsivezető alkotta egységünket, s az anyát és újszülöttjét mindig kórházba szállítottuk.

Inkább a roma nők akartak kórházon kívül szülni. Féltek a kórházi gyakorlat szerinti gátmetszéstől, mi viszont sosem vágtunk, nem is vághattunk. Egyéb technika volt a gátvédelemre, s a köldökellátást és szemellátást is úgy végeztük, hogy a későbbi végleges kórházi ellátást ezzel ne nehezítsük meg.

Komplikációk a szülőházakban is bármikor felléphetnek, s a kivédésükhöz nem kellene az OMSZ-ra várni! Szükség lenne egy saját mentőkocsira és életmentő felszerelésre, mellyel a kismama és kisbaba rögvest szállítható lenne. A személyzetet is úgy kellene összeválogatni és képezni, hogy a bábák is értsenek a sürgősségi ellátáshoz, s legyenek állandóan a szülőházban mentőápolók, vagy mentőtisztek, akik a szülésvezetésben is otthon vannak, s a ház mentőautóját is tudnák adott esetben vezetni.

Nem ártana, ha a személyzet állandó kapcsolatban állna egy közeli kórházzal, ahová sürgős esetekben fordulhatnának. A bábák esetleg havi néhány napot ott dolgoznának, illetve onnan is kijönne minden szülésznő és csecsemős nővér havi egy-egy alkalommal, hogy személyes kapcsolat meglegyen a dolgozók, és a szülésre váró nők között. Ugyanígy a mentőseik is dolgoznának alkalmanként az OMSZ-nál. Természetesen a munkakapcsolat ugyancsak meglehetne a szülőház orvosa és az illetékes szülészeti osztály orvosai között.

A saját mentőautónak még egy előnye lenne. Ahhoz a kismamához, aki nem a szülőházat, hanem saját lakását választja a szüléshez, ezzel települne ki a személyzet, s ha valamilyen komplikáció lépne fel otthon, úgy mindjárt el is tudnának indulni a kórházba, s az életmentő felszerelések is kéznél lennének.

A szülőház most kórházon kívül van, de a továbbiakat esetleg érdemes lenne a kórházak közelébe, vagy akár a kórházak területére telepíteni. Ehhez jó példát jelent a művesekezelések megszervezése. (?88-89-ben a szekszárdi dializálóban dolgoztam, majd a Vesevilágnak írtam, így ez a terület sem idegen számomra.)

A ?90-es évek elejétől a műveseállomások a kórházaktól független gazdasági egységként működnek, személyzetük sem kórházi dolgozó, az állomások mégis egy-egy kórház területén vannak. Komplikáció esetén a dializált beteget rögvest átvihetik a kórházi osztályra, s mivel részállású orvosaik is az adott kórházhoz tartoznak, így a további kezelést is ők adhatják a betegeinek. Talán a szülészeti gyakorlatban, az otthonszülés újragondolásakor nem ártana ezt a gyakorlatot a majdani szülőházak létesítésekor átvenni!

Szóljon hozzá!