ZETApress

Minden negyedik szál elszívott cigarettánál lemondunk az adóbevétel jelentős részéről ? tudtuk meg a minapi tájékoztatón. A jelenlegi helyzet szerint már legalább minden 3-4. elszívott cigaretta kézzel, ?sodrós dohányból? készül Magyarországon.

A sodrós cigi adótartalma nagyon alacsony, egy doboz (19 szál) cigarettára vetítve már több mint 330 forint az ?árelőny?! Ráadásul a sodrós dohány adótartalma az elmúlt években kevésbé is emelkedett, mint a dobozos társaié, miközben a hosszú távú egészségkárosító hatása nagyobb. Az itt beszedhető többletbevételt a dohányzásról történő leszokás támogatására fordíthatná az állam.

A COPD egy krónikus, légúti szűkülettel járó betegség, a Chronic Obstructive Pulmonary Disease kifejezés szó szerinti fordításban krónikus obstruktív tüdőbetegséget jelent. A légúti áramláscsökkenés a tüdő kóros gyulladásos reakciójának a következménye, ami szöveteket károsító gázok és részecskék ? döntő mértékben a dohányfüst ? hatására alakul ki. Bár a COPD a tüdő betegsége, azonban jelentős, a szervezet egészét érintő elváltozások is kísérik. Kialakulásának a legfontosabb és leggyakoribb oka a dohányzás: a COPD-s betegek 85?90 százalékában a dohányzás szerepet játszik a betegség kialakulásában!

A COPD népbetegség, hazánkban legalább 600.000 embert, elsősorban dohányost érint. Az eddigi felmérések alapján a 3?3,5 millió magyarországi dohányos 15 százaléka küzd a betegséggel. Részben az ő tájékoztatásukra és a dohányzás ?eredményeképpen? fellépő fenyegető betegség terjedésének megelőzése érdekében alakult meg hét évvel ezelőtt az Oxigénnel Kezeltek Közhasznú Egyesülete (OKKE).

Az elmúlt években drámai változás zajlik le a hazai dohányzási szokásokban. Bár megjelentek olyan hírek, hogy csökken a magyar dohányosok száma, igazából csak az elszívott cigaretták száma csökkent a dohányzók szokásainak megváltozása miatt.

Ahogy emelkedett a ?dobozos? cigaretta ára (és/vagy csökkent az érintett jövedelme), úgy fordultak a dohányzók az egyre olcsóbb megoldások felé. Évek óta folyamatosan emelkedik a sodrós dohány piaci részesedése a dohánytermékek piacán, és immár legalább minden 4. szál elszívott cigarettát kézzel készítenek.

A változás immár bárki számára feltűnő, hiszen a dohánytermékeket árusító helyeken immár ?jól láthatóan? szerepelnek a különféle vágott dohánytermékek, a megjelenő nagy (akár 1 kg-os) kiszerelésekről már nem is szólva. E trendnek hosszú távú következményei, így a COPD kialakulásához történő ?hozzájárulásuk? kiszámíthatatlan.

Az elmúlt napokban több cikk is megjelent az egészséget károsító élelmiszer és egyéb készítmények adójának lehetséges emeléséről. Az OKKE némileg értetlenül figyeli, hogy a sodrós cigi adótartalma lényeges alacsonyabb, és kevésbé emelkedik, mint a dobozosé, miközben folyamatosan arról lehet hallani, hogy nincs elegendő pénz az egészségügyre.

Abszurdum, hogy a magyar állam ?adókedvezményekkel? preferálja azt, ami hosszabb távon károsabb, így költségesebb is, miközben az egészségügyre fordítható plusz bevételekről mond le. Úgy gondoljuk, ha szóba kerül bármilyen jövedéki adóemelés, annak elengedhetetlen része kell, hogy legyen a sodrós dohány ?adókedvezményének? megszüntetése. Ez az egy lépés is önmagában milliárdokat juttathat a dohányzás prevencióra és/vagy a leszokás támogatására.

Az adatok szerint a kézi készítésű cigarettával negyedével több füst kerül a tüdőbe, ráadásul a dohányosok ilyenkor jellemzően nem használnak füstszűrőt, így a füst mindenféle minimális szűrés nélkül kerül a tüdejükbe. A dobozos cigi tartalma ellenőrzött, a nikotin, kátrány és szénmonoxid kibocsátás kötelezően szerepel a dobozokon, a sodrós dohányt szívóknak viszont fogalmuk sincs arról, hogy mennyi káros anyagot visznek be a szervezetükbe. (Ráadásul, ha a dohányos maga készíti el a cigarettáját, előfordulhat, hogy a ?gyártástechnológia? tökéletlensége okán (pl. túl tömör, túl laza cigaretta) a káros égéstermékek mennyisége is megváltozik.)

Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy hogyan, mit és mennyit dohányzunk. A lehető legjobb megoldás természetesen, ha egyáltalán nem is kezdjük el, illetve ha már dohányzunk, akkor szokjunk le e káros szenvedélyünkről. Az esetek 80?90 százalékában a COPD megelőzhető lenne a dohányzás elhagyásával, vagy ha nem is szoknának rá az emberek. A leszokás soha nem késő! (Például a COPD kezelésében használatos gyógyszerek hatékonysága nem éri el a dohányzás abbahagyása által elérhető kedvező hatások mértékét!). A felmérések szerint tízből hét dohányos szeretne leszokni a káros szenvedélyéről, de ehhez segítségre van szüksége, így ne szégyelljen problémájával szakemberhez fordulni!

Az Oxigénnel Kezeltek Közhasznú Egyesülete (OKKE)

Az OKKE 2003. április 30-án, betegek összefogásával alakult meg. A betegszervezet megalakulásának az volt a fő célja, hogy az otthonukban kezelt krónikus obstruktív légúti betegeknek (COPD-s betegek) és családtagjaiknak a felmerült, nem szakmai jellegű problémáik megoldásában segítséget nyújtson, és ezzel hozzájáruljon életminőségük javulásához.

Az Egyesület olyan önkéntesen létrehozott közhasznú nonprofit szervezet, amely a COPD-ben szenvedő tüdőbetegeknek, vagy a betegségben potenciálisan veszélyeztetetteknek kíván tájékoztatást és segítséget nyújtani. Az Egyesület az egyetlen olyan civil szervezet Magyarországon, aki felvállalta a COPD-s tüdőbetegek érdekképviseletét.

Fő célkitűzései a dohányzás elleni küzdelemben történő hangsúlyos és hatékony részvétel mellett, hogy széles körű ismeretterjesztéssel hatékonyan vegyen részt a COPD megelőzésében és a már beteg emberek életminőségének javításában, valamint hogy az érintett betegeknek hatékony és sikeres érdekképviselet biztosítson.