ESZME program az újra dolgozókért
A munkát sokszor nyűgnek érezzük, de amikor elveszni látszik, minden segítség jól jön. A mai sajtótájékoztatón bemutatott program célja az volt, hogy szakmai és civil szervezetek közreműködésével kialakuljon az egészségügyi dolgozók olyan országos foglalkoztatási hálózata, ami személyes gondoskodásban részesíti a munkájukat elvesztő egészségügyi szakdolgozókat.
Az egészségügy megindult reformjának, illetve az ellátórendszer átalakulásának egyik első kézzelfogható eredménye, hogy megindult a szakdolgozók, a nem orvos beosztású dolgozók, valamint az orvosok elbocsátása. Sok esetben azonban az egészségügyi szakdolgozó egyáltalán nem válik feleslegessé ? már csak a sokat emlegetett létszám problémák miatt sem ?, csak esetleg nem az eddigi helyén, beosztásában lenne rá szükség. Másfelől egy rutinos nővér vagy asszisztens számtalan olyan, a mindennapi életben nehezen megszerezhető készséggel és képességgel rendelkezik, ami sok más munkakörben is jól használható.
Mindazonáltal egy ? sokszor évek óta meglévő és megszokott ? munkahely elvesztése után minden segítségre szükség van ahhoz, hogy az érintett minél hamarább, a képességeinek minél jobban megfelelő munkát találjon. E feladat megoldásában nyújt segítséget a mostani konferencián bemutatott Újra Dolgozom Program. A programban foglalt módszerek segítik a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, valamint a Magyar Ápolási Egyesület kiválasztott szervezőit az egészségügyi dolgozók, elsősorban az egészségügy berkein belüli, újra foglalkoztatásának megoldásában.
A programhoz kapcsolódó kiadvány tartalmazza a legszükségesebb munkaerő-piaci információkat régiónként, megyénként és ? a speciális munkaerő-piaci adottságok miatt ? intézményekre lebontva az információs pontok címét, a kontaktszemélyek nevét és elérhetőségét. Megtalálható benne továbbá az utolérhető szolgáltatások (adatbázisba történő felvétel, önéletrajzírás, további álláslehetőségek feltárása és annak technikái, képzési lehetőségek, munkaügyi központok szolgáltatásainak ismertetése) igénybevételének lehetőségei, valamint a munkaerő-közvetítést szabályozó törvények és jogszabályok is.
A program egyik jelenlegi fő célja, hogy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, valamint a Magyar Ápolási Egyesület közreműködésével kialakuljon az egészségügyi dolgozók országos foglalkoztatási hálózata, ami személyes gondoskodásban részesíti a munkájukat elvesztő egészségügyi dolgozókat.
A gyakorlatban mindez azzal kezdődik, hogy az elbocsátott dolgozót átveszik a kijelölt szervezők, azaz nem hagyják közvetlenül bekerülni az álláskereső piacra. Az átvett ügyfél egy komplex képzési programban veszt részt, aminek során a munkakeresésre vonatkozó általános ismeretekkel (pl.: munkaügyi központok szerepe, adminisztrációs kérdések), és praktikus tudnivalókkal (pl.: önéletrajz összeállítása) is felvértezik. A képzésnek fontos része a motiváció is, mivel ha valaki nem kezdi el rögtön a megfelelő felkészülést ? például a kapott végkielégítés és a folyamatos eddigi terhelés okán pihenőt vesz ki ?, akkor komoly hátrányba kerülhet.
A szervezők reményei szerint a munkahelyüket elvesztő szakdolgozók az egészségügyben jutnak új munkalehetőséghez. Erre elsősorban a rehabilitációs rendszer fejlesztése során, az egészségügyhöz kapcsolódó ellenőrzési szerepkörök kapcsán, az erősödő egészségfejlesztési tevékenységek, illetve a több biztosítós rendszer létrejötte során keletkező új munkahelyek nyújtanak lehetőséget. Az eddigi tapasztalatok szerint egyébként megfelelő átképzés esetén az egészségügyi szakdolgozók például a banki, biztosítói ágazatban is megtalálják és megállják a helyüket.
Végezetül érdemes arról is szót ejteni, hogy ez a tevékenység nem csak az érintett munkavállalónak hasznos, mivel az egészségügyből elbocsátott, szakmailag felkészült dolgozók munkaerő-piacra történő visszakerülésével globálisan nő a szakmai potenciál az ágazaton belül, így például az egészségügy átszervezése során a rendelőintézetek megnövekedett humánerőforrás-igényét megfelelő szakemberekkel lehet kielégíteni.
