ZETApress

Sokat hallani mostanában, hogy a vizitdíj bevezetésétől várják a borravaló elmaradását az egészségügyben. Az orvosokat korábban valóban nem fizették túl, mert a jattot eleve belekalkulálták a bérükbe. A baj csak az, hogy a beszedett vizitdíjaktól most sem nő meg a fizetésük, így az elmaradó mellékes nekik inkább jövedelemcsökkenést okoz. Sajnos eddig is voltak olyanok, akik kiprovokáltak egy kis pluszpénzt a betegtől, és ilyenek ezután is lesznek. Egy régi olvasónk félévszázados történetét osztotta meg erről velünk.

Serdülőlányok voltunk mindketten a nővéremmel, kezdődik a levél. Édesanyánk betegen nevelt bennünket. Súlyos asztmája volt, gyakran fulladt. Megtanult együtt élni ezzel, de számunkra nagyon ijesztő volt gyakori légszomja és köhögése. Egy ?56-os nyári hajnalon is ilyenre ébredtünk.

Gyorsan magamra kaptam a ruhát és végigfutottam a falun. Messze lakott a körzeti orvos, s mire odaértem, én is jócskán kapkodtam levegő után. Alig tudtam megszólalni, amikor végre, a hosszas kopogásra, csengetésre ajtót nyitott. Tessék jönni gyorsan! ? kértem sírva ?, mert mindjárt meghal az édesanyám.

Hogy mertél felkelteni? ? ripakodott rám, de nem mert nemet mondani. Elindultunk a kihalt utcákon át, s ő folyton szidott. Zsörtölődött, de azért igyekezett. Lehet, hogy csak azért sietett, hogy mielőbb végezzen, s újra otthon lehessen? Akkor erre nem gondoltam, csak azt vártam, hogy mielőbb segíthessen édesanyánkon.

Hazaértünk, s a beteg az asztalnál ült. Asztmás fulladás esetén ez a legmegfelelőbb póz. Ha fekve marad, nem kap levegőt és megfullad. Az orvos vele is veszekedett, de azért ellátta. Felszívta az injekciót, könnyen betalált a vénájába, s édesanyám légzése rögvest szabályossá vált. A beavatkozás sikerült, az orvos úrrá lett a betegségen.

Köszönöm, Doktor Úr! ? sóhajtottam megkönnyebbülten, s vártam, hogy a jól végzett munka után ő is elmosolyodik. Sajnos nem ez történt, továbbra is komor maradt. Előszedtem spórolt fillérjeimet, az egész heti kosztpénzt, s át akartam nyújtani neki. Csak nem képzeled, hogy ennyivel elintézzük, hogy kirángattál az ágyamból? ? dörrent rám. Ha nem, hát nem, gondoltam, de mivel látta, hogy vissza akarom tenni a pénzt a dobozba, gyorsan kirántotta a markomból. Rutinos mozdulattal zsebre vágta, s már fordult is ki az ajtón. Egy hétig koplaltunk utána, de legalább az édesanyám megmenekült! ? fejeződik be az olvasói levél.