ZETApress

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) ismét országos közgyűlést tartott, hogy a központi költségvetésből kapott támogatása idei 88 százalékos csökkenése miatt átgondolja a szakmai munka lehetőségeit. A közgyűlésen meghívott vendégként részt vett Horváth Ágnes egészségügyi miniszter, aki az egészségügyi reformok következő lépéseit áttekintő bevezetője után, a kamara pénzügyi támogatásával, a tagokat közvetlenül érintő (minimumfeltételek, munkarend) és etikai eljárással kapcsolatos kérdésekre válaszolt.

Július 3-án ismét országos küldöttközgyűlést tartott a nemrég újjáalakult Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK). A már közel ötvenezer önként csatlakozó szakdolgozót tömörítő szakmai érdekképviseleti szervezet ismételt közgyűlését az idei költségvetés megvitatása tette szükségessé, köszönhetően annak, hogy a MESZK központi költségvetésből kapott támogatása 80 millió forinttal, a korábbi 1/9 részére csökkent. Mivel a pár éve létrejött MESZK ? ellentétben a másik két ágazati kamarával ? nem rendelkezik évek alatt felhalmozott eszközökkel és vagyonnal, ezért egy ekkora taglétszámmal rendelkező szakmai köztestület feladataihoz képest ez rendkívül nagyarányú elvonást jelent.

Az anyagi lehetőségek ilyen mérvű beszűkülése miatt a prioritásokat át kell gondolni, és sorrendet kell felállítani a kamara előtt álló feladatok között. Az elképzelések szerint a jövőben még az eddigieknél is nagyobb hangsúly helyeződik a szakmai munkára, a MESZK aktívan, véleménye szerinti legjobb konkrét megoldásokat javasolva kíván hozzájárulni az egészségügy átalakulásához. Ezt a szándékot jelzik az Alapszabályban tett változtatások is, hiszen a szervezetben nagyobb teret kaptak a szakmai tagozatok, akik országos reprezentációban jeleníthetik meg magukat a MESZK-en belül. Az országos tagozatok eddig is szakmai műhelyként működtek, számos kulcsfontosságú területen ? például a szakképzés, kompetenciakörök, szakmai minősítés szabályai ? tettek azóta már elfogadott és jogszabályban rögzített konkrét javaslatokat.

Az idei év egyik további legfontosabb szakmai feladata a minimumfeltételek kidolgozása lesz. A Kamara már korábban kezdeményezte a minimumrendelet módosítását, és biztos benne, hogy az egészségügyi rendszer és struktúra átalakítása egyszerűen nem lehet hatékony és teljes az ellátási minimumkövetelmények korszerű meghatározása nélkül.

Nem véletlen, hogy a küldöttközgyűlést Horváth Ágnes egészségügyi miniszter személyesen is meglátogatta. Miniszterasszony a bevezetőjében az egészségügy átalakulásának legfrissebb fejleményeiről és elkövetkező lépéseiről beszélt. Többször is kitért arra, hogy jelenleg olyan nagy arányú átalakítás zajlik, ami szemléletváltozással is kell, hogy járjon, hiszen a változás ?csak egy keret, amit értelemmel kell megtölteni?. Elhangzott, hogy a változások során elsősorban a járóbeteg szakellátásban, a házi szakápolásban és háziorvosi praxisokban várható a közeljövőben ?megerősödés?.

A kamara elnökének ? a szervezet finanszírozását illető ? konkrét kérdéseire válaszolva elhangzott, hogy bár több támogatást a szakmai szervezeteknek nem ígérhet, azonban a bevételek beérkezéséből fakadó előfinanszírozási problémákra igyekeznek majd valamilyen áthidaló megoldást keresni.

A július elsején életbe lépett új munkaerő szabályozásból adódó változások, és a minimumfeltételek ügyében feltett kérdésekre válaszolva a miniszter asszony kifejtette, hogy az egész átalakulás egyik kulcskérdésének a megfelelő minőségű munkaerő alkalmazását tekinti, hiszen e nélkül nincs minőségi ellátás sem. Az új, EU konform munkamennyiségi szabályozást illetően ismét elhangzott, hogy annak bevezetésére nincsenek többletforrások, azt szervezéstechnikai eszközökkel kell megoldani.

A minimumfeltételek kérdésében viszont Horváth Ágnes elmondta, hogy ősztől már számítani lehet az ÁNTSZ célzott ellenőrzéseire, úgy hogy az ellenőrző hatóságnak ezúttal ? először az ilyen ellenőrzések történetében ? komoly bírság kiszabási, sőt az ellátóhely szerződését felfüggesztő vagy megszüntető jogköre is lesz.

Az etikai szabályozás meglévő anomáliáival foglakozó kérésre reagálva emlékeztetett rá, hogy a legnehezebb probléma az, hogy egész egyszerűen nem lehet minden etikai elvet jogszabállyá tenni, márpedig amit a miniszter kihirdet az automatikusan jogszabállyá változik.

Végezetül az otthonápolási licence vizsga kapcsán utalt rá a miniszter, hogy az Egészségügyi Minisztérium szorgalmazná a megfelelő előírások mielőbbi létrejöttét, azonban az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egyelőre idegenkedik a licence vizsga magyar jogrendben történő alkalmazásától.

Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara

A 2004-ben alapított és 2007-ben újjáalakult Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) jelenleg az egyik legnagyobb létszámmal rendelkező és legtöbb szakterületet magába foglaló, önkéntes alapon szerveződő szakmai kamara. Az immár 86 helyi és húsz területi szervezettel rendelkező MESZK a szakdolgozói hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben képviseli és védi a szakdolgozók jogait, valamint képviseli a szakdolgozói kart a hazai és nemzetközi szakmai szervezetekben.

A társaság legfontosabb célja, hogy szakmai és etikai támogatást nyújtson a folyamatosan önállóvá váló szakterületek dolgozóinak. Kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a szervezet társadalmi szerepének és súlyának megfelelő mértékben járuljon hozzá az egészségpolitika alakulásához, és ezen keresztül a lakosság egészségügyi ellátásának javításához.