Munkahelyek az elhízás ellen
Az elhízással egyéni szinten sem egyszerű megküzdeni ? hatékony közpolitikai intézkedéseket pedig még nehezebb kidolgozni ellene. Pedig a fejlett világ, így Európa számára is egyre égetőbb, hogy megforduljanak azok a tendenciák, amelyek a jóléttel, úgy tűnik, elválaszthatatlanul együtt járnak. A TESZ Alapítvány szakértője szerint az elhízás, és a vele összefüggő számtalan egészségügyi probléma ? a cukorbetegségtől kezdve a szív- és érrendszeri kórokon át a legkülönfélébb emésztőszervi vagy daganatos betegségekig ? ugyanis lassan a legnagyobb tehertétellé válik, ami Európa egészségügyére, és nem utolsó sorban gazdaságára nehezedik.
A legkülönfélébb becslések készültek arra vonatkozólag, mennyibe is kerül az egyes országoknak lakosaik túlsúlya. Attól függően, hogy mennyire széleskörűen értelmezik az elhízás okozta költségeket, az Írországban mért összesen hetvenmillió eurónyi kezelési költségtől a Németországban becsült hetvenmilliárd eurónyi összes, a termelékenység-csökkenést és a korai halálozás költségét is figyelembe vevő számításig sokféle eredménnyel találkozhatunk.
Anélkül, hogy az egyéni és a nemzetgazdasági költségeket lebecsülnénk, ki kell emelnünk, hogy az elhízás hátrányainak egy tetemes részét a vállalati szféra viseli. Az elhízással összefüggő korai halálozás miatt elveszített, képzett és gyakorlott munkaerő okozta veszteségektől a gyakoribb betegepizódokon keresztül egészen az elhízás által előidézett egyéni termelékenység-csökkenésig számos csatornán keresztül veszélyezteti a vállalat eredményességét az elhízás és túlsúly, mondja a TESZ Alapítvány igazgatója, dr. Kovács Gabriella.
Túl könnyen adódik a következtetés, hogy ezek szerint akkor egyszerűen csak sovány embereket szabad alkalmazni: csakhogy Magyarországon a férfiaknak több mint a fele, és a nőknek is majdnem a fele túlsúlyos vagy elhízott ? a probléma egyszerű kikerülése tehát nem megoldás.
Minden kövér emberben él egy sovány és egészséges, csak ki kell onnan szabadítani. És a munkahely az egyik legjobb helyszín erre, hiszen időnk java részét itt töltjük. A munkaadók nagy része talán még azokra az egészségmegőrző intézkedésekre is szükséges rosszként gondol, amikre törvény kötelezi, pedig számtalan példa bizonyítja, hogy a munkavállalók egészségére fordított minden egyes forint busásan megtérül. A lehetőségek mondhatni végtelenek: akár egy szűrő- vagy tanácsadóprogram, akár a munkahelyi étkezés egészségtudatos kialakítása, a munkahelyi stressz csökkentése, vagy a munkavállalók testmozgásának támogatása, bátorítása szinte szemmel látható javulást hozhat.
Ennek csak egy, akár csak később jelentkező része az egészségi állapot, állóképesség, egészségtudatosság fejlesztése, és ez ezekkel összefüggő előnyök: a munkáltatói szerepvállalás a munkakedvet, a munkahely iránti elkötelezettséget is érzékelhetően javítja, nem beszélve az esetleges közös programok közösségformáló erejéről, ami úgyszintén köztudottan hozzájárul a vállalati eredményességhez.
Annak a munkaáltatónak, amelyik figyelmet fordít munkavállalói egészségére, a betegnapok számának csökkenése, a termelékenység növekedése, és munkavállalóinak hűsége lesz a szinte azonnali jutalma ? idővel pedig mindezt a korábbinál egészségesebb, vitálisabb munkavállalói kör fogja betetőzni, véli dr. Kovács Gabriella. Bárki kiszámolhatja, hogy ha csak öt százalékkal kevesebb időt töltenének betegszabadságon az alkalmazottai, az mekkora megtakarítást jelentene; márpedig egy helyesen kialakított munkavállalói egészségprogram révén akár 20-25 százalékos csökkenést is elérhetünk.
