ZETApress

Az Európai Palliatív Ellátási Szövetség (EAPC) mától szombatig, Budapesten rendezi meg 10. kongresszusát. A hospice és palliatív szakma legnagyobb nemzetközi rendezvényének kiemelt témái: a súlyos beteg felnőttek és gyermekek kezelése, a palliatív ellátásban tapasztalható regionális különbségnek feltérképezése és csökkentése, valamint a végstádiumú betegek gondozásának szociális és kulturális aspektusai.

A hospice a haldokló ? elsősorban daganatos ? betegek humánus gondozását végző szervezet. A hospice gondozás célja a betegek életminőségének javítása (testi és lelki szenvedéseik enyhítése, fizikai és szellemi aktivitásuk támogatása), valamint a hozzátartozók segítése a betegség és a gyász terheinek viselésében.

A WHO azonban az 1990-es ajánlásában a hospice szó helyett már a palliatív ellátás fogalmát használta. A WHO definíciója szélesebb alapokra helyezte a hospice filozófiát, szellemiséget. A palliatív ellátás kifejezés a súlyos tünetek kezelését, az életminőség-javító terápiák összességét jelenti elsősorban, a hospice pedig mindennek a szellemiségét, filozófiáját; a két fogalom tehát szorosan összekapcsolódik. A palliatív ellátás azt is magában foglalja, hogy ez a gondozási forma immár az egészségügyi rendszer integráns része.

A palliatív és hospice ellátás európai fejlődését alapvetően két tendencia határozza meg napjainkban. Egyrészt az egész Európát érintő öregedési folyamat, másrészt az egészségügyi rendszerek ezzel párhuzamosan kialakuló krízise. Az európai lakosság 65 éven felüli tagjainak aránya 2000-ben 16,1 százalék volt, ami 2025-re 22, majd 2050-re 27,5 százalékra növekszik. 2050-ben majdnem minden 10. európai 80 évesnél idősebb lesz. A születésszám csökkenésével együtt drámai változások várhatóak, különösképpen Kelet-Európában, ahol a palliatív terápia ismertsége és elismertsége gyerekcipőben jár.

Egy 16 európai országra kiterjedő vizsgálatban (Ausztria, Csehország, Dánia, Észtország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Nagy- Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Szlovákia, Ukrajna) Lengyelország és Lettország kivételével a vizsgált kelet-európai országok messze a legrosszabb eredményeket mutatták.

Egy manapság általánosan elfogadott mérőszám alapján 1 millió lakosonként 50 palliatív ágyra lenne igény, ezzel szemben Kelet-Európában ez az arány jelenleg 16,69. A kutatásban szereplő 8 kelet-európai ország közül Lengyelországban található az összes ilyen ellátást nyújtó ágy közel kétharmada (63%). Ha Lengyelországot kivennénk a palliatív ágyak számát bemutató kelet-európai statisztikákból, az átlagos ágyszám a 16,69-ről 9-re csökkenne.

Régiónkban további problémát jelent, hogy ? Lengyelország és hazánk kivételével ? kevés a lehetőség az alap- és továbbképzésre. Az érdeklődők ezért gyakran külföldön szerzik meg a szakmai képesítésüket. A képzett szakemberek hiánya azonban megnehezíti a palliatív ellátó rendszerek kiépítését és fenntartását.

Az Európai Palliatív Ellátási Szövetség és a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület által szervezett kongresszus ideje alatt a több mint 2000 résztvevő a legrangosabb nemzetközi szakértők segítségével ismerkedhet meg a hospice és palliatív ellátás fejlődésével, jövőbeni lehetőségeivel és kihívásaival. A plenáris előadások mellett a szekcióüléseken további ismeretekre tehetnek szert.

A tudományos program mellett nagy érdeklődésre tarthat számot az a kiállítás, amely a kongresszus jelmondatával egyezően ?Connecting Diversity ? Bridges? címmel meghirdetett művészeti pályázatra beérkezett műveket vonultatja fel.

A pályázaton a kongresszus regisztrált résztvevői vehettek részt bármilyen képzőművészeti alkotással ? rajzzal, festménnyel, fotóval, kollázzsal, metszettel, kisplasztikával. A pályázat célja a palliatív gondozás egységének és sokszínűségének kifejezése a híd szimbólumán keresztül, vagy más szabadon választott témában, ami kifejezi a palliatív ellátás szellemiségét, annak nehézségeit, örömeit és a személyes élményeket.

Szakállasok veszélyben

A mai megnyitóbeszédet Sólyom László köztársasági elnök tartotta. A biztonsági őrök különös aggodalommal figyelték a szakállas kollégákat. Állítólag egy múltkori egészségügyi rendezvényen egyikük öszeveszett velük, mert a szokásához híven akkor is balhézott. A sajtófőnök most minden szakállas újságírót csak a biztonságiak engedélye után regisztrálhatott, mindenkit hozzájuk irányított pofavizitre.

S ki volt az a múltkori renitenskedő kolléga? Sajnos nem sikerült megtudnom. Állítólag komoly lapoknál dolgozott valaha, de amióta állástalanná vált, csak enni és balhézni jár mindenhová. Akadnak persze követői az ingyenevők között, de ők legalább csendben maradnak és meghúzódnak a háttérben. Csak a büféasztalnál válnak utolsókból elsőkké. Mire is vágnának fel, miket is kérdezhetnének a sajtótájékoztatón, hiszen ők még régen sem írtak sehová, és nem is tudnának írni akkor sem, ha kényszerítenék rá őket.

Az Magyar Hospice-Palliatív Egyesület

Az MHPE-t 1995. március 25-én alapította meg 19 hazai hospice szervezet és a Rákbetegek Országos Szövetsége. Az MHPE jelenleg 54 hospice szervezet működését koordinálja. A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület 1999-től tagja az European Association for Palliative Care-nek, az Európai Palliatív Ellátási Szövetségnek. Az MHPE legfőbb célja a hazai hospice szervezetek szakmai együttműködésének, valamint a hospice ellátás hazai fejlesztésének elősegítése.

Elkötelezettség az életért

Az Európai Palliatív Ellátási Szövetség 10. kongresszusán (EAPC 2007) került sor a Budapest Commitment elnevezésű szimpóziumra. A tegnapi rendezvény során indult el az a két éves program, amelynek célja, hogy a régiók eltérő földrajzi, epidemiológiai, kulturális és gazdasági adottságait figyelembe véve, világszerte támogassa a hospice és palliatív ellátás fejlődését.

A hospice gondozás célja a betegek életminőségének javítása (testi és lelki szenvedéseik enyhítése, fizikai és szellemi aktivitásuk támogatása), valamint a hozzátartozók segítése a betegség és a gyász terheinek viselésében. (A palliatív szó a súlyos tünetek kezelését, az életminőség-javító terápiák összességét jelenti elsősorban, a hospice pedig mindennek a szellemiségét, és a két fogalom szorosan összekapcsolódik!) Sajnálatos módon világszerte sok esetben a hospice és palliatív terápia nem áll rendelkezésre a kellő időben, így fordulhat elő az, hogy végstádiumú betegek egyébként csillapítható fájdalmak között, a társadalomtól izolálva, magányosan várják a halált.

Egy nemrég ? az EAPC hivatalos lapjában ? publikált kutatás eredményei rámutattak, hogy világszerte és Európában is hatalmas különbségek fedezhetőek fel a palliatív terápia hozzáférhetőségében. A felmérés alapján elmondható, hogy még azon országokban is, ahol egyébként megfelelő szintű az egészségügyi ellátás, a városi lakosságnak és egyes specifikus betegcsoportoknak ? mint például a daganatos megbetegedésben szenvedőknek ? sokkal jobb a hospice és palliatív terápiás ellátottságuk, mint a vidéken élőknek, vagy azoknak a betegeknek, akiket nem daganatos megbetegedéssel kezelnek.

Míg egy középkorú daganatos páciensnek jó esélye van arra, hogy teljes körű hospice és palliatív ellátásban részesüljön, a gyermek hospice ellátás szinte minden európai országban kihívásokkal küszködik, ugyanígy az időskorúak ellátása is távol áll a megkívánt szinttől.

Ahhoz, hogy a palliatív ellátásban tevékenykedő szakemberek és a nemzeti szervezetek sikeresen vehessék fel a harcot a fenti kihívásokkal, három palliatív terápiás szervezet, az Európai Palliatív Ellátási Szövetség (EACP), a Nemzetközi Hospice és Palliatív Ellátási Szövetség (IAHPC) és a Palliatív Ellátási Világszövetség (WWPCA) egy kétéves programot hívott életre, melynek célja, hogy a nemzeti szervezetekkel együttműködve országos szintű stratégiákat dolgozzanak ki az ellátás fejlesztésére.

A program során egy előre kidolgozott szempontrendszer alapján állapítják meg és dolgozzák ki a palliatív terápia fejlesztésének módszereit öt kiemelt területen. Ilyen a gyógyszerek elérhetősége, palliatív terápiás irányelvek és együttműködés a politikai döntéshozókkal, a palliatív terápiához kapcsolódó képzési és továbbképzési rendszer fejlesztése, a palliatív ellátás standardjaink kidolgozása, valamint a minőségbiztosítás és kutatás. A fenti szempontrendszer alapján választhatják ki a nemzeti szervezetek az általuk elérni kívánt célokat. A célok kijelölésénél fontos szempont, hogy az elért eredmények mérhetőek legyenek.

Tavasszal a program létrehozói bemutatták a kezdeményezést a nemzeti szervezeteknek és felkérték őket, hogy tegyenek javaslatot az általuk fontosnak tartott ? a szempontrendszerbe illő ? elérendő célokra. Az Európai Palliatív Ellátási Szövetség 10. Kongresszusa alatt és után a nemzeti szervezetek kidolgozzák azokat a célokat, melyeket az elkövetkező két évben kívánnak elérni. Tegnap a Budapest Commitment rendezvény során a nemzetközi és nemzeti szervezetek képviselői megvitatták a palliatív terápia és hospice ellátás helyzetét, valamint az egyes szervezetek által kitűzött célokat. Június 9-én, a kongresszus záró napján mutatják be a program addigi eredményeit és a nemzeti szintű célokat.

A két éves program sikeres végrehajtásához a résztvevők természetesen segítséget is kapnak, az EAPC nemzeti szervezetekért felelős munkacsoportja minden lehetséges módon támogatni fogja tevékenységüket. A program eredményeiről az EAPC soron következő kongresszusán 2009-ben Bécsben számolnak be a résztvevők. A Budapest Commitment két éves programjával egy olyan működőképes modell hozható létre, mely a világ bármely pontján alkalmazható lesz, figyelembe véve a régiók eltérő földrajzi, epidemiológiai, kulturális és gazdasági adottságait.