Alvásgondok és szélütés
A középkorú és idősebb felnőttek, különösen a férfiak körében az obstruktív alvási apnoehoz fokozottabban társul a stroke. A jelentős tudományos megállapítást az amerikai Nemzeti Egészségügyi Hivatal áprilisi jelentésében tette közzé ? informált a National Institutes of Health.
A stroke kockázata az alvási légzési gondokkal küszködő férfiaknál nagyobb. A stroke a harmadik leggyakoribb halálok világszerte. Tavaly hazánkban közel húszezren haltak meg agyér-betegség következtében. Becsült adatok szerint jelenleg több százezer szélütést elszenvedett és még életben levő beteg él közöttünk.
Az obstruktív alvási apnoe számos országban, így nálunk is szinte népbetegségnek számít, amelynek oka a felső légutak az időszakos beszűkülése vagy elzáródása, amely korlátozza a levegővételt, így az alvást is. A stroke az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az agyi érkatasztrófa (gutaütés, szélütés, stroke) az agyműködés általános vagy gócos zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünet-együttes, amely több mint 24 órán át fennáll, vagy a beteg halálához vezet, és amelynek bizonyíthatóan nincs más oka, mint az agyi érrendszerben kialakult elváltozások.
Bár a korábbi kutatások során a stroke kialakulásában bizonyítást nyert például az életkor, a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség szerepe, a most végzett legújabb vizsgálatok az alvási apnoét is egyértelműen a stroke egyik kiváltó okaként tüntetik fel. A jelentés ennek az alvási betegségnek a kezelésére és a gyógyítására hívja fel a figyelmet. ? Az eredmények meggyőző bizonyítékot nyújtanak arra, hogy az obstruktív alvási apnoe egyik kockázati következménye a stroke, összességében pedig a fokozott stroke kockázata a férfiaknál magasabb, még a viszonylag enyhe szintű alvási apnoe esetében is ? mondta Susan Redline, a clevelandi Case Western Reserve Egyetem szakértője.
Alvásból ? halálba
Az új eredmények alátámasztják a korábbi megállapításokat, amelyek kapcsolódnak az alvási apnoe és a stroke összefüggéséhez. A kutatók azt is jelezték, hogy a kezeletlen alvási apnoe következménye a magas vérnyomás, a szabálytalan szívverés, a szívelégtelenség, a szívroham, amely végső soron az agyhalálhoz vezethet. Más tanulmányok is igazolják, hogy a kezeletlen alvási apnoe hozzájárul az elhízáshoz, és szerepe van a cukorbetegség kialakulásában is ? olvashatjuk a Napidoktor.hu portálon.
Összefügg a túlzott nappali álmossággal, amely csökkenti a munkahelyi teljesítményt, és növeli a közúti elalvásos balesetek esélyét. Az Egyesült Államokban több mint 12 millió amerikai felnőtt alvási apnoes, a többségük nem diagnosztizált és nem kezelt. Akárcsak Magyarországon, ahol a közelmúltban, a budapesti Benyovszky Orvosi Központ által végzett országos alvásfelmérés szerint az ezerfős mintavételből a megkérdezettek több mint 40 százaléka szenved valamilyen alvásproblémáktól, és szakorvoshoz ezzel a gondjával mindössze egytizedük fordult. A kezelés pedig elérhető: légzést könnyítő eszközök, szopókák, szájbetétek, műtét, súlyos esetben folyamatos, úgynevezett pozitív légúti nyomás egy, a fej mellett elhelyezett kisméretű levegőt sűrítő eszközzel. Sok embernél a fogyás is segíthet.
