ZETApress

hírportál

Mélylevegő az ELTE PPK-n

Mutasd meg ami benned van! Élet a major depresszióval című fotókiállítás nyílt délelőtt az ELTE Kazinczy utcai Pedagógiai és Pszichológiai Karán.

A major depresszió Magyarország minden 14. lakosát érinti, a betegség okozta teljes gazdasági teher évi 362,457 milliárd forint. A COVID járvány ezt a helyzetet a mai napig tovább súlyosbítja. A kezeletlen depresszió egy lefelé menő spirált eredményezhet, melynek része lehet a beteg produktivitás-csökkenése, családi, baráti kapcsolatainak elmaradása, munkanélkülisége, életminőségének romlása, önellátási képtelensége, vagy akár öngyilkossága is.

A Mélylevegő Projekt által szervezett fotókiállítás a képeken és hozzájuk fűződő gondolatokon keresztül mutatja be, hogyan látja és éli meg egy major depresszióval élő ember a mindennapokat. A képek felhívják a figyelmet a betegséggel élők terheire, az őket övező stigmatizáció feloldásának fontosságára.

Mi a kiállítás célja?

A Mélylevegő Projekt 2021 augusztusában Mutasd meg ami benned van fotókihívását azzal a céllal indította, hogy az érintettek által beküldött képek segítségével ne csak online, hanem offline is bemutathassák a major depresszióval élők mindennapjait, nehézségeit, és egy megértőbb, támogatóbb társadalmi környezet létrejöttét segítsék. A kihívásra major depresszióval diagnosztizált emberek jelentkezhettek egy Facebook zárt csoporton keresztül. A három hetes fotókihívás során minden héten kiválasztották a legjobb, legmegérintőbb fotókat és hozzájuk tartozó gondolatokat. A három hét alatt végül 28 fotó került kiválasztásra 7 alkotótól.

A kiállítás az érintetteket is megszólítja: Láthatják, hogy nincsenek egyedül, hiszen sokan küzdenek hasonló problémákkal. Segíti a hasonlóságok megtalálását, hogy kevésbé érezzék magukat elszigetelve. A kiállítás a Magyar Pszichiátriai Társaság szakmai támogatásával jött létre, a megvalósítását a Janssen – Cilag Kft. támogatta.

A major depresszióról

A major depresszió egy betegség, ami nem egyenlő a szomorúság érzésével, átmeneti rosszkedvvel. A depresszió diagnózisát pszichológus vagy pszichiáter szakorvos állítja fel pontosan meghatározott kritériumrendszer alapján. A jelentős stresszhelyzetek, veszteségek (pl. akár pandémia okozta gyász, anyagi veszteség, súlyos betegség) fokozhatják a depresszió kialakulásának esélyét. A legfrissebb adatok alapján láthatóvá vált, hogy a Covid-19 járvány tovább rontotta a mentális betegségeket övező helyzetet. A major depresszió tünetei jelentős szenvedést okoznak az érintettnek:

lehangoltság
örömtelenség, motiválatlanság
a szokásos tevékenységeit már képtelen, vagy erősen korlátozott mértékben képes folytatni
alvászavar,
étvágyzavar,
pszichomotoros gátoltság vagy agitáció,
reménytelenség,
önértékelés, értéktelenség és bűntudat érzés
halálvágy, öngyilkossági gondolatok és kísérletek,
a súlyos depresszió pszichotikus tünetekkel is járhat, például: téveszmék, ritkán hallucinációk

A major depresszió ma Magyarországon 700 ezer embert érint. A magas szám ellenére még mindig jelentős megbélyegzést tapasztalhatnak a betegséggel élők.

Hogyan kezelhető a major depresszió?

Enyhe és középsúlyos depresszió kezelésére pszichoterápia, súlyos depresszió, illetve az előbbiek kellő hatékonysága esetén pedig pszichoterápia és gyógyszeres kezelés kombinálása javasolt.

A jelenleg elérhető antidepresszívumok biztonságosak, alkalmazásuk pszichiáter felügyelete mellett történik, aki időszakos labor- vagy egyéb egyszerű vizsgálatokat rendelhet el.

Mai ismereteink szerint nincsen univerzális antidepresszívum, és a depressziós betegek – a diagnosztikai kategóriáktól és az aktuális súlyosságtól függetlenül – különböző hatásmechanizmusú antidepresszívumokra reagálnak

Terápiarezisztens depresszió – hatványozottan rosszabb életminőség

Külön említést érdemelnek az ún. terápiarezisztens depresszióval élő betegek (akiknél két, adekvát dózisú és idő-tartamú antidepresszív kúra sikertelen volt, ill. a beteg állapota lényegesen nem javult, esetleg romlott). Egy százezer major depressziós beteg adatait elemző friss hazai kutatás alapján a betegek 8,3%-a szenvedett terápiarezisztens depresszióban, a szakmai becslések 24-30 ezer terápiarezisztens depresszióval élő beteggel számolnak.

A terápiarezisztens depresszióban szenvedő betegek életminősége hatványozottan rosszabb, mint a nem terápiarezisztens társaiké, az ilyen betegek többsége munkaképtelen, továbbá számosan közülük önellátásra is képtelenek. Körükben 7-szer gyakoribb az öngyilkosság, mint a nem terápiarezisztens betegeknél és a további társult betegeségek (komorbiditások) közel másfélszer gyakoribbak.

Megelőzhető a depresszió?

A megelőzés tekintetében léteznek elsődleges, másodlagos és harmadlagos megelőzési lehetőségek depresszió esetében is.

Az elsődleges megelőzésről egészséges emberek esetén beszélhetünk, amikor még egyáltalán nem jelentkezett a személynél depressziós epizód vagy tünet. A mentális egészség fenntartása és fejlesztése nem csupán a depresszió, hanem az egyéb mentális zavarok megelőzését is segíti. Minden olyan kormányzati intézkedésnek, amely az egyént, a családot vagy bármely szociális csoportot támogat, (beleértve az életszínvonal növelését, a célzott családtámogatási intézkedéseket és a munkanélküliség csökkentését), komoly kihatása van a mentális egészségre. Ebben a fázisban jelentős szerep jut az iskoláknak. Mindenkinél, és kiemelten azoknál akiknél nagyobb a depresszió kialakulásának rizikója, vagyis olyanoknál, akiknél az első vagy másodfokú rokonok között major depresszió vagy bipoláris betegség, illetve szuicídium előfordult, az alkohol, a dohányzás és drogok kerülése, valamint az alvás-ébrenlét ciklusok pontos betartása, a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás kiemelten fontos, az elsődleges prevenciót szolgálja. Az elsődleges prevenció hatása – érthető okok miatt – csak több év, illetve évtized múlva érvényesül.

Másodlagos megelőzés alatt a depressziós epizód megfelelő és időben elkezdett kezelését értjük, mivel az időben elkezdett depresszió elleni kezeléssel megelőzhetjük a súlyosabb állapot, illetve a szövődmények kialakulását. A megelőzés fontos eleme, hogy az orvos ? elsősorban a háziorvos ? időben észrevegye a tünetek mögött meghúzódó depressziót és irányítsa tovább a beteget szakorvoshoz.

Harmadlagos megelőzés alatt a már korábban jelentkezett depressziós epizód újbóli előfordulásának elkerülését értjük, hosszútávú (profilaktikus) gyógyszeres kezeléssel vagy célzott pszichoterápiával. A depresszió megelőzésében rendkívül nagy jelentősége van az orvos?beteg kapcsolatnak. A pszichoedukáció keretében a beteget a kezelőorvos felkészíti arra, hogy korán észre vegye depressziójának esetleges újbóli jelentkezését.

A megelőzés mellett nagyon fontos kiemelten kezelni a major depressziót övező társadalmi stigmatizálás csökkentését a hatékonyabb kezelés érdekében. Különböző országos népegészségügyi programok szervezésével, média/közösségi média kampányokkal, iskolai programokkal sikeresen növelhető lenne a major depresszió társadalmi elfogadottsága.

Milyen gazdasági terhet okoz a major depresszió?

A major depresszió okozta teljes gazdasági teher évi 362,457 milliárd forint. A betegség okozta terheket jellemzően két csoportra osztják fel: direkt (az adott betegség közvetlen, finanszírozót vagy magát a beteget érintő), és indirekt (a tágabb értelemben vett, társadalmi és állami) költségek körére.

Az indirekt költségek jelentősen meghaladják (92%) a direkt költségek (8%) terhét (92% vs. 8%): a társadalomra nehezedő közvetett teher megközelítőleg a teljes éves gyógyszerkassza nagyságával egyenértékű.

A major depresszió okozta legnagyobb indirekt teher a betegek munkanap-kiesése és produktivitás-csökkenése.

Milyen társadalmi terhet okoz a major depresszió?

Kutatások szerint az öngyilkosságot elkövetők vagy megkísérlők 65-87%-a (nem kezelt) depresszióban szenved az elkövetés idején, valamint a kezeletlen major depressziós betegek 15-19%-a öngyilkosságban hal meg. Ezzel szemben a sikeresen kezelt depressziós betegeknél a befejezett öngyilkosság és az öngyilkossági kísérletek gyakorisága is a tizedére csökken.

2019-ben 1550 befejezett öngyilkosság történt, eszerint több mint ezer önkezűleg elkövetett haláleset esetében játszhat szerepet a depresszió. A számítások szerint a depressziós betegek öngyilkosságával összefüggő szociális teher meghaladhatja az évi 35 milliárd forintot.

Milyen terhet jelent a major depresszió a családok számára?

Tanulmányok szerint a krónikus betegségekben szenvedők hozzátartozóinak nagyobb lelki és gazdasági hátránnyal kell szembenézniük, mint az átlag társadalomnak. Mégis, a legtöbb teherrel a depresszióval küzdők családtagjai szembesülnek. Gyakran alakul ki náluk szorongás, alvászavar, ami hatással van mindennapi teljesítményükre is.

Egy kutatás szerint az unipoláris depressziós betegeket gondozók munkateljesítménye 10%-kal kevesebb, mint az egyéb, krónikus betegeket gondozóké. Azok pedig, akiknek családjában egyáltalán nem található gondozásra szoruló beteg 25%-kal hatékonyabbak munkahelyeiken.

Mit lehet tenni?

Stigmatizáció feloldása a hatékonyabb kezelésért
Öngyilkosságok megelőzése, öngyilkossági kísérletek csökkentése (iskolai, országos prevenciós programok, betegszervezetek)
Alapellátásban dolgozók érzékenyítése
Elveszett, rendszerből kiesett betegek számának csökkentése az ellátórendszeri szintek és társszakmák közötti kommunikáció fejlesztésével
Terápiás irányelvek folyamatos frissítése
Gyógyszerterápiás alternatívák bővítése
Sürgősségi pszichiátriai részleg kialakítása (minden ellátó ponton) a mentővel szállított, sürgősséggel beutalt betegek részére, melynek célja a hospitalizációk számának csökkentése

A Mélylevegő Projekt

Három végzős pszichológushallgató és egy, a projekthez grafikusként csatlakozó mechatronikai mérnök hozta létre 2020-ban a Mélylevegő Projektet, melynek célja, hogy tudományos igénnyel, mégis közérthetően osszon meg információkat a mentális egészségről és a hangulatzavarokról a közösségi médiában.

A projekt nemcsak az ismeretterjesztésre, valamint a lelki egészség támogatására fókuszál, hanem fellép a mentális betegségekkel élőket övező megbélyegzés ellen is. Jelenlétük, legyen az online vagy offline, olyan támogató közösséget hív életre, amelyben senki sincs egyedül a problémáival. A követőik száma folyamatosan nő, az Instagramon már meghaladta a 92 ezer főt.

A siker titkát abban látják a kiemelkedő grafikai munkán és megbízható pszichológiai tartalmakon kívül, hogy fiatalok szólítják meg a fiatalokat, így hiteles kommunikációt képesek kialakítani és elindítani a párbeszédet különböző mentális betegségekről a fiatalok körében.

Magyar Pszichiátriai Társaság

A Magyar Pszichiátriai Társaság 1980-ban alakult, célja a mentális zavarok megelőzésének, adekvát kezelésének segítése. Részt vesz a lakosság egészségnevelésében, összefogja a magyar pszichiátria elméleti és terápiás gyakorlati iskoláit. Ismerteti a hazai és külföldi eredményeket a pszichiátria és társtudományai területén, segíti ezek gyakorlati felhasználásának előmozdítását. Támogatja tagjai szakmai fejlődését és érvényesülését, különös tekintettel a fiatal szakemberekre.

Janssen – Cilag Kft.

A Janssen az orvostudomány öt fontos terápiás területére összpontosítja erőit, az emberiség legsúlyosabb egészségügyi problémáinak kezelésére keresi a megoldásokat. A Janssen az orvosok és betegek társa a gyógyításban. A gyógyszerek biztosításán túlmenően fontosnak tartja a betegségek komplex kezelésében való részvételt. Világszerte együttműködik a magán- és közszféra szereplőivel a betegek egészségi állapotának javításáért, aktívan támogatja a betegségmegelőző, egészségmegőrző programok megvalósítását.

Szóljon hozzá!