ZETApress

hírportál

Immunizációs Világhét

Immunizációs Világhét: a magyarok egészségét és a gazdaság tartós erősödését is támogatná egy nemzeti élethosszig tartó oltási program. A védőoltások évente milliók életét mentik meg a világon.

A védőoltások kifejlesztése korunk egyik legjelentősebb orvostudományi sikere, ma már 27 súlyos fertőző betegség ellen létezik hatékony védelem. Miközben a Nemzeti Immunizációs Program jóvoltából Magyarországon világszinten is példaértékű a gyermekek szinte teljes átoltottsága, a társadalom döntő többsége nem védett egyébként oltásokkal könnyen megelőzhető betegségektől.

A felnőttkori immunizáció része egyes gyermekkori oltások ismétlése, másrészt új védőoltások felvétele, melyek segítenek megelőzni bizonyos fertőző betegségek kialakulását és következményeit. Egy felnőttkorra kidolgozott, hatékony élethosszig tartó oltási program előnyei mind társadalmi, mind nemzetgazdasági szempontból igen jelentősek lennének – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) Immunizációs Világhét alkalmából készített összeállításából.

Az emberi élettartam és életminőség XX. században megfigyelhető, drasztikus javulásához a vakcináció jelentősen hozzájárult. Jelenleg 27 fertőző súlyos betegség ellen létezik védőoltás. Csak 2020-ban mintegy 900 klinikai vizsgálat indult fertőző betegségek hatékony megelőzésével és kezelésével kapcsolatban új megoldásokat keresve. A vakcinák becslések szerint évente közel 3 millió ember életét mentik meg, miközben a világon évente 1,5 millió ember hal meg oltással egyébként megelőzhető betegségek következtében (WHO becslés). A védőoltások nem csupán az akut betegséget előzik meg, hanem csökkentik a fertőző betegség következtében kialakuló állapotromlás kockázatát is, mely a krónikus betegség rosszabbodását jelentheti. Emellett a védőoltások széles körű alkalmazása indirekt módon csökkentheti az antibiotikumok felhasználását, így hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztencia csökkentéséhez is.

Idősödő társadalom – fokozott védelem szükséges

Magyarországon az életkorhoz kötött védőoltások rendszere példaértékű, hiszen világviszonylatban is kiemelkedően magas, közel 100 százalékos a csecsemők és kisgyermekek 12 súlyos betegséget érintő átoltottsága. Az aktív felnőttek tekintetében azonban más a helyzet: a felnőtt társadalom döntő többsége sajnos nincsen oltva olyan betegségek ellen, amelyek ellen ma már hatékony oltás áll rendelkezésre, miközben az idősödő társadalomban folyamatosan növekszik a veszélyeztetett korosztály aránya. Egy nemzeti élethosszig tartó oltási programmal ez azonban könnyen orvosolható lenne.

Dr. Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója szerint az élethosszig tartó immunizálás hozzájárulna ahhoz, hogy a magyar emberek egészségesebb, hosszabb és produktívabb életet éljenek. Ez nem csupán az egészségügyi rendszer fenntarthatóságát növelné már rövid távon is, hanem a világjárvány után újrainduló gazdaság tartós erősödését is segítené. Ha növelnénk a teljes magyar lakosság átoltottságát, ez a védelem jelentősen csökkentené a védőoltásokkal elkerülhető súlyos betegségek, halálesetek számát. Ehhez azonban egy, a gyerekek sikeres oltási programjához hasonló élethosszig tartó immunizációs stratégia felállítása szükséges – emelte ki az Immunizációs Világhét alkalmából dr. Holchacker Péter.

Az élethosszig tartó oltási programmal a költségeket tízszeresen meghaladó összeget takaríthat meg az egészségügyi rendszer, amellett, hogy a felnőttkori védőoltások

növelik a lakosság életminőségét és az egészségben eltöltött évek számát

csökkentik az orvos-beteg találkozásokat, növelve ezzel az alapellátás hatékonyságát,

csökkentik a kórházban- és táppénzes állományban töltött napok számát,

csökkentik a tartós betegség kialakulásának esélyét,

csökkentik a krónikus alapbetegségek súlyosbodásának kockázatát,

bizonyos oltások által biztosított védettség csökkenti az antibiotikum rezisztenciát,

csökkentik az egészségügyi kiadásokat,

a beteget otthon ápoló családtagok nem esnek ki a munkából, valamint

növelik a munkaképes lakosság termelő erejét és a nemzetgazdasági szinten jelentkező megtakarításokat.

Az élethosszig tartó oltási program alkalmazása azért is különösen fontos, mert az Európai Unióban 2025-re a népesség felének életkora 50 év fölé emelkedik, Magyarországon pedig a KSH előrejelzése szerint 2030-ra minden negyedik ember 65 évnél idősebb lesz. Az idősek csökkent védekezőképességük miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve, esetükben gyakoribbak, súlyosabb lefolyásúak és magasabb halálozási aránnyal járnak a fertőzések. Ezt felismerve nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy megelőzzük a betegségeket, és kezelni tudjuk a népesség elöregedésével járó szociális, egészségügyi és gazdasági kihívásokat.

Az élethosszig tartó oltási program fő célja egyrészt, hogy bizonyos betegségek esetében a gyermekkorban alkalmazott védőoltások hatását fenntartsa, hisz az oltás hatására kialakuló védettség idővel csökkenhet; másrészt, hogy azoknak is biztosítsa a védettség lehetőségét egy védőoltással megelőzhető fertőző betegség ellen, akik koruknál fogva még nem tudtak részesülni a vakcinációban, mivel még nem volt elérhető oltóanyag az adott betegség ellen. A 60 év feletti korosztály oltása (influenza, illetve pneumococcus okozta tüdőgyulladás elleni védőoltás) lehetővé teszi, hogy hosszabb ideig éljenek egészséges életet, megőrizzék aktív, önálló életvitelüket.

Egy idősödő társadalomban azzal kell számolnunk, hogy a krónikus betegek száma is folyamatosan emelkedik, és az idült betegségek növelik a fertőzésre való rizikót. A kezelésük miatt csökkent immunitású betegek ma már jobb életminőségben élhetnek közöttünk, de sérülékenységük miatt sokszor nem az alapbetegségük okán veszítjük el őket, hanem olyan fertőzés következtében, ami védőoltással megelőzhető lett volna – emelte ki dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületéről (AIPM)

Az 1992-ben alapított Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) 26 kutatás- és fejlesztés-orientált gyógyszeripari vállalatot tömörít Magyarországon, melyek értékben a hazai gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adják, tevékenységükkel pedig a GDP közel 1 százalékához járulnak hozzá. Tagvállalatai a gazdaság és az egészségügy jelentős befektetői a Magyarországon megvalósuló kutatások és klinikai vizsgálatok révén. Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetségének (EFPIA) tagjaként az AIPM egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél több magyar ember férjen hozzá a modern felfedezéseken alapuló gyógyászati megoldásokhoz.

Az innovatív gyógyszerekről és gyógyszergyártókról

Az innovatív vagy originális gyógyszerek egy adott betegség kezelésére a legújabb hatóanyaggal rendelkező, így a ma ismert leghatékonyabb terápiák. Az innovatív gyógyszergyártók korábban gyógyíthatatlannak tekintett betegségek kezelésére kínálnak hatékony, a legmodernebb orvostudományi eszköztár felhasználásával kifejlesztett készítményeket. Gyógyszer-fejlesztési munkájuk eredményeként az elmúlt 30-40 évben számos betegség (pl. kardiovaszkuláris, onkológiai betegségek, AIDS) vált gyógyíthatóvá vagy hatékonyabban kezelhetővé. Egy innovatív gyógyszer kifejlesztési költsége ma már meghaladja a kétmilliárd eurót, és legkevesebb 10 évig tart. A nép-egészségügyi szempontból kiemelt fontosságú betegségek jelentős része innovatív gyógyszerek nélkül nem kezelhető hatásosan és költséghatékonyan.

A Magyarországon végzett gyógyszer-fejlesztési klinikai vizsgálatok döntő többsége az innovatív gyártók megbízásából indul, és ezek évente közel százmilliárd forint hozzáadott értéket jelentenek a magyar gazdaságnak. Az innovatív gyógyszeripari vállalatok árbevételük átlagosan 15,1%-át fordítják kutatás-fejlesztésre.

Szóljon hozzá!