ZETApress

hírportál

Gyors, zsíros, halálos

Egyes gyorséttermek gyakori látogatása a legkevésbé sem tesz jót az egészségünknek, figyelmeztettek dán kutatók. Egy, a 15-ik Európai Elhízás-tudományi Konferencián bemutatott, a KFC és McDonald?s termékeire kiterjedő, 35 ország bevonásával készült vizsgálat alapján elmondható, hogy ugyanazon termék teljes zsírtartalma akár negyven százalékkal, míg transz-zsír tartalma nagyságrendekkel különbözhet, attól függően, hogy a világ melyik részén vásároltuk. A Magyarországon mért értékek a legrosszabbak között szerepelek.

A transz-zsírok előállításánál a nővényi olajokat hidrogénnel elegyítik, majd rendkívül magas hőmérsékletre hevítik. Az olaja molekulái ennek hatására hidrogént kötnek magukhoz, ebből jön létre az a természetben egyébként nem létező vegyület, a transzzsírsav, ami az eljárásnak köszönhetően megváltoztatja halmazállapotát, megszilárdul.

A transzzsírok előnye, hogy eltarthatóságuk kitolódik, szobahőmérsékleten és tárolhatóak és többször felhasználhatóak (pl.: sütőolaj), így az ipari felhasználóknak ? minimális ? költség megtakarítást eredményeznek.

Előnyeik mellett azonban a transzzsírok súlyos hátrányokat hordoznak magukban. Ezek a zsírok természetes formában nem léteznek, ezért az emberi szervezetnek is jóval nehezebb feldolgozni őket, illetve megjelenésük károsan befolyásolja a szervezetben végbemenő biológiai folyamatokat. Az élelmiszeripari termékekben lévő transzzsírok károsan befolyásolják a zsíranyagcserét, tönkreteszik az ereket, érelzáródást, szívinfarktust okoznak. Napi 5 gramm transz-zsír elfogyasztása, hosszabb távon mintegy harminc százalékkal növeli a koszorúér elzáródás, így a szívinfarktus veszélyét.

A Prof. Steen Stender által vezetett kutatás során 35 országban vizsgálták a McDonald?s és a KFC sült krumpliját és sült csirkeszárnyát, különböző mikrohullámú sütőben elkészíthető pattogatott kukoricákat, valamint előrecsomagolt aprósüteményeket és országonként jelentős eltéréseket találtak a cégek ugyanazon termékének minőségében. A megvizsgált gyorsételeknek nemcsak a zsírtartalmuk volt magas, de a bennük található transz-zsírsavak aránya átlagosan a Dániában engedélyezett érték tizenhétszerese volt (Dánia, Európában először, 2004-ben két százalékban határozta meg a transz-zsírsavak maximális arányát a termék teljes zsírtartalmában).

Rosszabbak vagyunk a nyugatiaknál

Kelet Európa ? Magyarország, Bulgária, Csehország, Lengyelország ? különösen rossz eredményt ért el a felmérésben, egy itt vásárolt KFC sült csirke szárny és sült krumpli teljes zsírtartalomhoz viszonyítva 29-34 százaléknyi transz-zsírsavat tartalmazott, ami legalább annyira rossz arány, mintha ugyanezt a menüt az Egyesült Államokban vásároltuk volna. A Magyarországon mért pontos érték 32 százalék volt.

A kutatás ?nyertesei? Oroszország, Spanyolország, India és Skócia, itt a gyorsételek transz-zsírsav tartalma megfelel a dán előírásoknak, azaz a termék teljes zsírtartalmának nem több mint 2 százaléka transz-zsírsav.

A McDonald?s termékeinek vizsgálata hasonló eltéréseket mutatott, esetükben a transz-zsírsavak aránya ? 20 százalékkal ? Ománban volt a legmagasabb. Az Egyesült Államokban mért 14-16 százalékos értékkel összehasonlítva, Angliában (London, Aberdeen, Glasgow) 15-16 százalék, Hong-Kongban, Lengyelországban és Dél-Afrikában 14-15 százalék, Magyarországon kilenc százalék ugyanez az arány.

Bár az vitatható, hogy a gyorséttermi étkezés milyen mértékben felelős az elhízásért és egyéb betegségekért, a szakértők szerint a gyorsételek általában magas energiatartalma, kombinálva a túl nagy adagokkal egyértelműen túlzott kalória bevitelt okoz.

Miután 35 országban 74 adagnyi KFC és McDonald?s sült krumplit és sült csirke szárnyat (French fries/fried chicken ? nuggets/hot wings) vizsgáltak meg, arra a megállapításra jutottak, hogy alapvetően hibás az az elgondolás, hogy a gyorséttermek választéka világszerte ugyanolyan lenne. Míg a termék teljes zsírtartalmának váltakozása még megmagyarázható a helyi ízlésvilággal, ugyanez már nem igaz a transz-zsírsavakra.

Az eredmények azt mutatják, hogy ugyanazon cég ugyanazon terméke 40 százalékkal több zsírt és ennél nagyságrendekkel több transz-zsírsavat tartalmazhat, attól függően, hogy a világ mely részén vásárolták azt. Azaz a vásárló gyakorlatilag nem tudhatja, hogy amit eszik mennyire is veszélyes az egészségére. A kutatás egyik résztvevője, Prof. Arne Astrup ? a Nemzetközi Elhízás-tudományi Társaság elnöke ? szerint a gyorsétkezés gyakran bizonyulhat szerencsejátéknak, ha az egészségünkről van szó.

Mivel minden érintett közreműködése szükséges ahhoz, hogy javítsunk az étrendeken és felvegyük a harcot az elhízással, a gyorsétterem iparnak komoly kihívással kell szembenéznie, hogy javítsák a termékeik minőségét és megszabaduljanak a káros transz-zsíroktól, ami, mint ahogy Dánia példája mutatja nem is olyan nehéz.

Az azonban hogy ezek a nemzetközi láncok továbbra is magas transz-zsír tartalmú ételeket kínálnak, azt mutatja, hogy egyáltalán nem foglalkoznak a vásárlóik egészségével, és csak akkor fognak érdemi változásokat foganatosítani, ha a hivatalos előírások legalább olyan szigorúak lesznek, mint jelenleg Dániában.

Szóljon hozzá!