ZETApress

Segítséget kért, rémálmot kapott helyette. A fiatal Fejér megyei férfi 2 éve életbeli problémái megoldására kért segítséget a pszichiátriától. Mikor a kapott szerektől otthonában rosszul lett, egyszeriben a zárt osztályon találta magát lekötözve, legyógyszerezve – élete legrosszabb két hete vette kezdetét. A férfi azóta is küzd azért, hogy fogva-tartóit felelősségre vonják.

A húszas éveiben járó férfi feje fölött összesűrűsödtek a felhők, ezért 2018 őszén úgy döntött, pszichiáterhez fordul. Panaszait meghallgatva a pszichiáter szorongásoldó és antipszichotikus (pl. skizofrénia tüneteire alkalmazott) szereket írt fel neki, melyeket ő jóhiszeműen azonmód el is kezdett szedni.

A sorsfordító pillanat

Alig több mint két hét után a férfi egy reggel – szülei megdöbbenésére – elájult, rángatózni kezdett és furcsán beszélt, így szülei nem láttak más megoldást, mint hogy bevigyék őt a helyi kórházba. Mivel hirtelen kialakult tünetei egyértelműen visszavezethetőek azokra a szerekre, melyeket hetekkel azelőtt kezdett szedni, gyors segítséget kaphatott volna egy jó-szándékú szakembertől. Sajnos azonban a férfi nem volt ilyen szerencsés. Mivel már megfordult pszichiáternél, a kezelőorvos úgy döntött, a férfinek a pszichiátrián a helye, így röviddel ezután át is szállították az elmeosztályra – ahol kéretlen vendégeskedését azonnal egy injekcióval kezdte meg.

A szemfényvesztés

Bekerülésének másnapján került sok az ilyenkor esedékes bírói szemlére, amely a kezelés indokoltságát hivatott felmérni, és annak szükségessége esetén elrendelni azt. Itt kelhettek volna védelmére a férfi szülei – akiket erre korábban ő maghatalmazott -, ha ugyan bárki értesítette volna őket a meghallgatásról. Meglepő módon azonban sem a kórház, sem a bíróság nem tudatta velük az eljárás időpontját. Sőt, a szemléről készült jegyzőkönyvben azt rögzítették, hogy a férfi – erősen legyógyszerezett állapotban – lemond fellebbezési jogáról, holott esze ágában sem volt heteket bent tölteni a pszichiátrián. Mind az ügygondnokot, akinek feladata lett volna tájékoztatni a férfit az eljárásról és a jogairól, mind pedig a szakértőt, akinek meg kellett volna vizsgálnia a férfit és korábbi dokumentációit, roppant szokatlan módon csak az eljárás napjának reggelén rendelték ki, a rájuk bízott feladatok elvégzésére így esélyük sem volt. Becsületből azért jelen voltak, de szabályszerű eljárásnak ezek után a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető az, ami történt.

Az oly szükségesnek ítélt kezelés

A meghallgatás után tehát eldőlt, indokoltnak találták a kényszerkezelést. A férfi a következő két hetet a zárt osztályon töltötte, folyamatosan legyógyszerezve, és többször lekötözve – mivel nem rejtette véka alá, hogy haza akar menni. Bár a kényszerkezelés csakis akkor lett volna indokolt, ha ön- vagy közveszélyes, a kezelésnek szánt eljárás mégsem volt több mint erős pszichiátriai szerek alkalmazása, két héten át. Se egy teszt, se egy vizsgálat, vagy bármi, ami a férfi állapotának javulásához hozzájárulhatott volna. Vajon milyen pozitív eredményt vártak a kórház orvosai ettől a kezeléstől?

Az igazság(?)szolgáltatás

Mikor szülei többszöri közbenjárására végül szabadon engedték a férfit, másnap egy jogvédő szervezet, az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány segítségével fellebbezést nyújtott be a másodfokú bíróság felé. Ezt azonban rövid úton elutasították, hiszen a jegyzőkönyv szerint ő is, és ügygondnoka is lemondott a fellebbezés jogáról. Hogy a lemondás tényleg megtörtént-e vagy sem, csakis a szemlén készült hangfelvételből derülhetett volna ki. Ám mire oda jutott a dolog, hogy többszöri kérés után végre kiadták volna az anyagot, a bíróság közölte: a hanganyag megsemmisítésre került.

Az előbbiek mintájára érték az elutasítások az Ítélőtábla és a Kúria részéről is, így az Ombudsmani hivatalhoz fordultak segítségért. Sajnos azonban, mint ahogy az Alapvető Jogok Biztosának válaszából kiderült, ő maga nem vizsgálhatja a bíróság tevékenységét. – Nem lehet ugyanakkor figyelmen kívül hagyni a bírósági eljárás során tapasztalt alapjogi kihatásait, így bár az egyes ügyekben a hatásköri szabályok nem teszik lehetővé az eljárásomat, a probléma átfogó vizsgálatát hivatalból indított vizsgálat keretében tettem meg. A jelen beadványban vázoltak alapján hivatalból vizsgálatot indítottam a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelés esetén a cselekvőképtelen állapot és a hatékony jogorvoslathoz való jog érvényesülésének összefüggéseivel kapcsolatban – tette viszont még hozzá a válaszához:

Ki lehet biztonságban egy ilyen rendszerben?

Ahogyan egy egyszerű segítségkéréstől valaki hetek leforgása alatt eljuthat a zárt osztályig, valósággal hihetetlen. Ha mindezt egy filmben látja az ember, közben valószínűleg azzal nyugtatja magát, ez csak egy történet, vele ilyen sohasem eshetne meg. A gyakorlatban azonban nagyon is láthatunk rá példákat, így kétségkívül itt lenne az ideje, hogy kiemelt figyelmet kapjon a kényszer-kezelések kivizsgálása. Elvégre az igazságszolgáltatáson kívül a pszichiátria az egyetlen terület, ami törvényekre és jogszabályokra hivatkozva foszthatja meg az embereket a szabadságuktól – méghozzá anélkül, hogy bármilyen bűnt elkövettek volna. A fiatalember a jogvédő szervezet segítségével most a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordul további jogorvoslatért.