ZETApress

Magyarországon minden év április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A Magyar Rákellenes Liga a 2020-as nemzeti napon arra hívja fel a figyelmet, hogy az estleges kisebb fennakadások vagy nehézségek, esetleg a vírustól való félelemből senki ne szakítsa félbe onkológiai kezelését!

A magyarországi esemény kezdeményezője és szervezője a Magyar Rákellenes Liga, az időpont pedig dr. Dollinger Gyula sebész, ortopéd szakorvos, egyetemi tanár születésnapja, aki 1902-ben megalakította az Országos Rákbizottságot, így a magyar rákkutatás úttörőjének számít – tudatta Nagy Ákos, VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda.

A Liga az elmúlt napokban számos olyan jelzést kapott, hogy a vírushelyzet miatt valaki nem akar, vagy nem mer elmenni az onkológiai kezelésére. Tudni kell azonban, hogy a kezelés megszakítása vagy elhagyása olyan károkat okozhat, amik részben visszafordíthatatlanok, részben akár sok év sikeres terápiás eredményét semmisítik meg.

Március 16-án hétfőtől járványügyi vészhelyzet van Magyarországon, és természetes, hogy az egészségügy erőfeszítéseinek fókuszában a koronavírus elleni küzdelem áll. Arról is sokat lehetett már hallani, hogy ezért egyes, halasztható beavatkozások elmaradhatnak, későbbre kerülhetnek.

Az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium Onkológia és sugárterápia Tagozata részletes szakmai ajánlásban határozta meg, az onkológiai betegségek kezelésében követendő irányelveket. Ebben egyértelműen kimondják, hogy jelen vészhelyzetben az onkológiai szakellátás prioritása a rákbetegség alapos gyanúja vagy diagnózisa esetén a betegek életkilátásait rontó vagy tartós egészségkárosodást okozó állapot megakadályozása vagy megfékezése.

Ennek értelmében például jelenleg szünetelnek a szervezett rákszűrések, de az irányelv hangsúlyosan rámutat: A folyamatban lévő, illetve újonnan diagnosztizált rosszindulatú daganatos betegségek komplex (műtéti, sugárterápiás és gyógyszeres onkológiai) kezelését a vészhelyzet idején is el kell végezni, az adott ellátásra kijelölt progresszivitású szintű intézetben a területi ellátási kötelezettség figyelembe vételével!

Ehhez azonban az érintett betegre (megjelenésre a kezelésen) is szükség van! Ne ijedjünk meg, a kezeléseket biztosító egészségügyi ellátóhelyek fokozottan ügyelnek a fertőzésvédelemre, másfelől egy estleges vírusfertőzés veszélye nem összemérhető egy biztosan kihagyott onkológiai kezelés negatív (pl. a túlélésre gyakorolt) hatásával.

A járványügyi vészhelyzet okozhat kisebb kellemetlenségeket ? például messzebbre kell utazni, nem a megszokott kezelőorvosunk fogad (mivel ő pl. idősebb mint 65 év), nehézkesebb a bejutás az intézményekbe vagy többet kell várakozni -, de kérjük ez ne riasszon el senkit! Sokszor elhangzott már és ismét hangsúlyozni kell, hogy a kezelőorvosa beleegyezése nélkül senki ne módosítson a kezelésén, menjen el minden rendelt vizitre, és főleg ne hagyja abba a már folyamatban lévő terápiáját!

Az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium Onkológia és Sugárterápia Tagozatának ajánlása a COVID-19 ellátásrenddel kapcsolatban

Az onkológia szakma alapvető szabálya, hogy a rosszindulatú daganatos betegségek megelőzése, szűrése, korai felismerése és multidiszciplináris kezelése (műtéti, gyógyszeres és sugárkezelése) a szakmai irányelvek alapján, az egészségügyi ellátórendszer megfelelő progresszivitási szintű intézményeiben történjen. Az EMMI miniszteri utasítása alapján március 16-án hétfőtől a járványügyi veszélyhelyzet alatt tervezett egészségügyi ellátás csak sürgős szükség miatt (életveszély vagy tartós egészségkárosodás elkerülése érdekében) végezhető. A miniszteri utasítás végrehajtása az onkológiai betegségek kezelésében az alábbi irányelvek alapján hajtandó végre:

Az onkológiai betegség elsődleges megelőzésének keretében a serdülő lánygyermekek HPV vakcinációjának veszélyhelyzet utáni időszakra halasztása nem jár a maradandó egészségkárosodás veszélyével, így az oltási programot a veszélyhelyzet idejére fel kell függeszteni.

Veszélyhelyzet idejére fel kell függeszteni a panasz és tünetmentes személyek szervezett (mammográfiás, vastagbélrák és méhnyakrák nép-egészségügyi szűrések, valamint implementációs tüdőszűrési program) és opportunista (pl. PSA) szűrését.

Jelen veszélyhelyzetben az onkológiai szakellátás prioritása a rákbetegség alapos gyanúja vagy diagnózisa esetén a tumor progresszió másodlagos és harmadlagos megelőzése, azaz a betegek életkilátásait rontó vagy tartós egészségkárosodását okozó állapot megakadályozása vagy megfékezése.

A rosszindulatú daganatok multidiszciplináris kezelési tervének felállítására a veszélyhelyzet idején is szükséges az onkológiai szakmai bizottságok (onko-teamek) működtetése az egészségügyi szolgáltatások szakmai minimumfeltételeiről szóló 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendelet 2. számú mellékletében a Klinikai Onkológia (szakmakód 1200) és a Sugárterápia (szakmakód 1201) szakellátásokról szóló fejezetében meghatározottak szerint. Veszélyhelyzet idején törekedni kell a telemedicina és telekommunikáció lehetőségeinek kihasználására és lehetőség szerinti virtuális onko- teamek felállítására, ahol a bizottsági tagok személyes jelenlététől el lehet tekinteni. Az onkoteamek feladata az egészségkárosodás veszélye nélkül esetlegesen halasztható diagnosztikus és terápiás beavatkozások meghatározása is.

A veszélyhelyzet ideje alatt is biztosítani kell a rák megalapozott gyanúja esetén a mielőbbi pontos diagnózist, illetve a megfelelő terápiás terv felállításához szükséges diagnosztikus (szövettani, molekuláris patológiai, laboratóriumi és képalkotó) vizsgálatok elvégzését az erre a feladatokra rendelt diagnosztikai munkahelyeken.

Ugyanezen diagnosztikai munkahelyeken a veszélyhelyzet idején a daganatellenes terápiás beavatkozások eredményességét közvetlenül követő ellenőrző vizsgálatokat el kell végezni, míg a terápia kedvező eredményének igazolódását követően esedékes kontroll vizsgálatok időszakos ismétléseit a veszélyhelyzet végéig el kell halasztani.

A folyamatban lévő, illetve újonnan diagnosztizált rosszindulatú daganatos betegek komplex (műtéti, sugárterápiás és gyógyszeres onkológiai) kezelését a veszélyhelyzet idején is cl kell végezni az adott ellátásra kijelölt progresszivitási szintű intézetben a területi ellátási kötelezettség figyelembe vételével.

Az életet nem veszélyeztető jóindulatú daganatok vagy rákmegelőző állapotok (pl. emlő fibroadenoma, struma nodosa, endometriosis) műtétjeit, a gyógyult betegek rekonstrukciós és helyreállító műtétéit (pl. emlőrekonstrukció, műtéti stoma zárás) és a megelőző célú műtéteket (pl. ellenoldali profilaktikus emlő mirigyeltávolítás, profilaktikus procto-colectomia) a veszélyhelyzet levonulása utáni időre kell halasztani. A jóindulatú betegségek (arthrosis, calcaneus sarkanytú, fibromatosis, kelőid) sugárkezelését a veszélyhelyzet idejére fel kell függeszteni.

Az onkoteameknek figyelembe kell venni a helyileg és országosan rendelkezésre álló egészségügyi feltételrendszernek a veszélyhelyzet idején várhatóan bekövetkező jelentős változásait (foként a vérellátás és az intenzív osztályok fokozott leterheltségét) a nagyobb erőforrás igényű műtéti eljárások alternatív, megegyező vagy hasonló onkológiai eredményességgel végezhető kuratív lehetőségeinek (pl. sugárterápia és radio-kemoterápia) indikálásával. Amennyiben az egészségügyi erőforrások a veszélyhelyzet súlyosbodásával párhuzamosan tovább csökkennének, az elsődleges onkológiai ellátáson belül is prioritásokat kell felállítani, a relatív onkológiai sürgősség függvényében.

A veszélyhelyzet ideje alatt a gyógyult betegek kontroll vizsgálatai során csökkenteni kell a közvetlen orvos-beteg találkozások számát és idejét az elektronikus kommunikáció (telefon, internet, e-recept felírás) lehetőségeinek kihasználásával. A gyógyult betegek kontroll képalkotó és laboratóriumi vizsgálatai is halaszthatók – a szakorvos eseti megítélése alapján 3-6 hónappal.

A negyedleges megelőzés elve szerint a veszélyhelyzet ideje alatt is el kell végezni azokat a palliativ orvosi beavatkozásokat, amelyek a daganatos betegség életveszélyes szövődményeinek elhárítása, az életminőség lehetőség szerinti javítása és a várható élettartam meghosszabbítása érdekében szükségesek.

A fentiek figyelembe vétele mellett, tekintettel a veszélyhelyzet okozta bizonytalanságra, javasolt a kezelőorvosok részéről történő értelmező kommunikáció a betegek és a hozzátartozók irányába – rendelte el március 21-én prof. dr. Kásler Miklós miniszter.