ZETApress

hírportál

Rákellenes Világnap

Emelkedő esetszámok mellett javuló életkilátásokra számíthatunk az onkológiai ellátásban. Összehangolt betegút-alapú megközelítéssel tovább növelhető az onkológiai ellátás hatékonysága – tudatta Kerekes Ádám, Front Page Communications a mai világnapon.

Az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb a diagnosztizált daganatos megbetegedések száma a 2018-as adatok alapján. Bár világszerte emelkedik a rákos megbetegedések száma, az egyre hatékonyabb terápiáknak és diagnosztikának köszönhetően a folyamatosan javuló túlélési esélyek mégis egy reménytelibb jövő felé mutatnak. Nemzetközi tapasztalatok szerint a betegek széles köre számára gyorsan, egyszerűen elérhető innovatív terápiák mellett az onkológiai betegutak összehangolása segíti látványosan a gyógyulási esélyeket. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) bízik benne, hogy a helyi betegút-szervezésen alapuló onkológiai ellátás kapcsán összeállított friss tanulmány támogatásával is hozzájárulhat a magyar daganatos betegek hatékonyabb, betegbarát ellátásához és a szakemberek terheinek csökkentéséhez.

Daganatos betegségek: emelkedő esetszámok – javuló esélyek

A daganatos betegségek száma folyamatos emelkedést mutat. A halálozási statisztikákban világszinten a daganatos megbetegedések a 2. helyen állnak a cardiovasculáris megbetegedések mögött, sőt néhány helyen meg is előzik azokat.

Az elmúlt 50 éveben a daganatellenes terápiák elképesztő fejlődésen mentek keresztül, melynek köszönhetően a betegek átlagos 10 éves túlélése az 1970-es években számított 24%-ról közel 50%-ra növekedett.

A legnagyobb növekedést a prosztatarákos megbetegedések terén sikerült elérni, ahol közel 70% a 10 éves túlélés, szemben az 50 évvel ezelőtti 20%-kal. Az emlődaganatos nők 10 éves túlélése közel megduplázódott az elmúlt 10 évben, és 40%-ról 77%-ra növekedett.

A Svéd Egészség-közgazdasági Intézet (IHE) európai rákhelyzetről közölt friss jelentése szerint 1995 és 2018 között ugyan 50 százalékkal, évi 2,1 millióról 3,1 millióra nőtt az újonnan diagnosztizált daganatos megbetegedések száma az EU 28 tagállamában, Svájcban, Norvégiában és Izlandon, ugyanakkor a rák okozta halálozások száma csak 20 százalékkal emelkedett ugyanebben az időszakban, ami a korábbinál hatékonyabb, innovatív terápiáknak és a pontosabb diagnosztikának köszönhető.

Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetsége (EFPIA) kutatása szerint az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2012 és 2018 között évente már tíz új onkológiai gyógyszert engedélyezett, míg 2001 és 2011 között mindössze évi négy új készítményt.

2018-ban Magyarországon diagnosztizálták a legtöbb daganatos megbetegedést az Európai Unióban: százezer lakosra vetítve közel 700-at. Ugyanebben az időszakban százezer emberből 350-en haltak meg hazánkban e betegségtípusban. A daganatos megbetegedések halálozási arányának javítása az integrált és centralizált betegutak alkalmazása révén alacsony költségráfordítás mellett is megvalósítható, hiszen a betegút-alapú megközelítés jelentősen javítja az ellátás szervezettségét, tehermentesíti a szakorvosokat, és támogatást nyújt a betegeknek. Mint az egy korábbi tanulmány eredményeiből is kiderült: a betegek számára a szervezési kérdések kulcsproblémát jelentenek. A betegút-alapú megközelítés nemzetközileg kipróbált, költséghatékony gyakorlata bizonyítottan hozzájárul az onkológiai ellátás eredménymutatóinak javításához. Ehhez, az egészségügyi kormányzat által már több ponton sikerrel megkezdett munkához kíván hozzájárulni az AIPM friss, a nemzetközi tapasztalatokat a hazai lehetőségekhez igazító szakmai javaslata, melyek lényegi elemei az alábbiak:

1. Intézményi onko-koordinátorok alkalmazása

A páciensek számára az onkológiai ellátás során az egyik legkritikusabb pont az idő: az előjegyzések ütemezése, várólisták hossza. A centrumszintű betegút-szervezés biztosíthatja az onkológiai betegek számára a gyorsabb, jobb színvonalú és egyenletesebb minőségű ellátást, valamint a kiszámíthatóságot. Az onko-koordinátorok feladata a betegek szükséges vizsgálatainak megszervezése, az időpont-egyeztetés és -foglalás, együttműködés a szakrendelésekkel, illetve a leletek, dokumentáció kezelése, adminisztrálása.

2. E-beutaló bevezetése

Nemzetközi tapasztalatok alapján az elektronikus formátum elterjedésével csökken a várakozási idő, a felesleges orvos-beteg találkozók száma, javul az ellátók közötti kommunikáció. Az elektronikus beutaló támogatja a folyamatok standardizálását, a szakorvosok és a koordinátorok munkáját az adminisztrációs terhek csökkentésével és a dokumentáció minőségének javításával is segíti.

3. Teleradiológia napi gyakorlatának bevezetése

Szintén a várólista csökkentését, valamint az időben történő diagnózis felállítását segíti a teleradiológia bevezetése. A teleradiológia (egy adott helyen elkészült radiológiai kép elektronikus úton történő továbbítása) lehetővé teszi a radiológiai leletezést kapacitáshiánnyal küzdő intézményben is.

Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója a javaslatok kapcsán elmondta, hogy a halálozási mutatók javításában az egyéni odafigyelés, a megelőzés és a korszerű szűrőprogramok mellett az innovatív terápiák is kulcsfontosságú szerepet töltenek be. A gyógyszerek innovációja soha nem látott ütemben zajlik: napjainkban hétezer új készítmény áll reményteli fejlesztés alatt, ezen belül több mint 1800 kifejezetten onkológiai betegségek kezelését célozza. Ezért is fontos, hogy megfelelő állami források biztosításával kiszámítható, átlátható és rendszeres társadalombiztosítási támogatási döntésekkel ebben a tekintetben is érvényre juthassanak a betegek érdekei, és az új terápiák mihamarabb elérhetővé váljanak Magyarországon – tette hozzá az igazgató.

Az innovatív gyógyszergyártók ezért üdvözölték az egészségügyi kormányzat év végi, több terápiás területet érintő, összesen 26 új gyógyszerkészítmény, illetve indikáció támogatásba történő befogadásáról szóló döntését, amelyet követően a befogadási rendszer egyszerűsítésére és a további befogadások gördülékenyebbé tételére is szükség lenne.

A magyarok egészségértésének fejlesztése és a prevenció fontossága iránt elkötelezett Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete tavaly májusban indította el a leggyakoribb daganattípusokkal is foglalkozó edukációs weboldalt, amely közérthető módon ad tájékoztatást többek között az emlőrák, a mielóma, a vastag- és végbélrák, a leukémia, valamint a tüdőrák korai, illetve kevéssé ismert tüneteiről, továbbá a rizikófaktorokat övező gyakori tévhitekről, a szükséges szűrésekről, valamint a terápiás lehetőségekről.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületéről (AIPM)

Az 1992-ben alapított Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) 26 kutatás- és fejlesztés-orientált gyógyszeripari vállalatot tömörít Magyarországon, melyek értékben a hazai gyógyszerforgalom több mint 50%-át adják, tevékenységükkel pedig a GDP közel 1%-ához járulnak hozzá. Tagvállalatai a gazdaság és az egészségügy jelentős befektetői a Magyarországon megvalósuló kutatások és klinikai vizsgálatok révén. Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetségének (EFPIA) tagjaként az AIPM egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél több magyar ember férjen hozzá a modern felfedezéseken alapuló gyógyászati megoldásokhoz.

Az innovatív gyógyszerekről és gyógyszergyártókról

Az innovatív vagy originális gyógyszerek egy adott betegség kezelésére a legújabb hatóanyaggal rendelkező, így a ma ismert leghatékonyabb terápiák. Az innovatív gyógyszergyártók korábban gyógyíthatatlannak tekintett betegségek kezelésére kínálnak hatékony, a legmodernebb orvostudományi eszköztár felhasználásával kifejlesztett készítményeket. Gyógyszer-fejlesztési munkájuk eredményeként az elmúlt 30-40 évben számos betegség (pl. cardiovasculáris, onkológiai betegségek, AIDS) vált gyógyíthatóvá vagy hatékonyabban kezelhetővé. Egy innovatív gyógyszer kifejlesztési költsége ma már meghaladja a kétmilliárd eurót, és legkevesebb 10 évig tart. A nép-egészségügyi szempontból kiemelt fontosságú betegségek jelentős része innovatív gyógyszerek nélkül nem kezelhető hatásosan és költséghatékonyan.

A Magyarországon végzett gyógyszer-fejlesztési klinikai vizsgálatok döntő többsége az innovatív gyártók megbízásából indul, és ezek évente közel százmilliárd forint hozzáadott értéket jelentenek a magyar gazdaságnak. Az innovatív gyógyszeripari vállalatok árbevételük átlagosan 15,1 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre.

Szóljon hozzá!