ZETApress

A munkahelyi egészségvédelem több okból is kiemelten fontos, és várhatóan egyre nagyobb hangsúlyhoz jut majd – állítja a TESZ Alapítvány. Az elkövetkező évtizedekben ugyanis egyre nagyobb hatással lesznek a munkavállalók egészségi állapotára munkahelyi körülményeik, ráadásul ennek következtében a munkahely válik az egészségmegőrzés egyik leghatékonyabban használható helyszínévé.

A ?hagyományos? veszélyeztető tényezők ? a munkavédelmi biztonság, a levegő tisztasága, a zaj- és fényviszonyok, a sugárzás vagy a veszélyes kémiai anyagokkal való találkozás esélye ? helyét azonban várhatóan egyre inkább átveszik olyan, korábban alig-alig számításba vett tényezők, mint például a stressz, a munka monotonitása, vagy a munkavállaló befolyása a munkafolyamat felett. Ahogy a munka fizikai feltételei egyre biztonságosabbá válnak, úgy tesznek szert egyre nagyobb szerepre ezek a ?puha? tényezők, amelyek azonban kimutatható összefüggésben állnak úgy a munkavállalók egészségi állapotával, mint munkatermelékenységével.

Ötéves munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiát fogadott el az Európai Bizottság, és ennek keretében a negyedével kívánja csökkenteni a foglalkozási megbetegedések és üzemi balesetek számát ? számolt be a Népszabadság. Az üzemi baleseteket illetően Magyarország is részletes, és rendszeresen, szigorúan ellenőrzött szabályozással rendelkezik. Örvendetes tény, hogy a rendszerváltás óta eltelt években majd negyedére (majdnem 89 ezerről 2005-re alig több mint 24 ezerre) csökkent a munkahelyi balesetek száma évenként, de még akkor is jelentős a mérséklődés, ha a balesetek számát a fizikai dolgozók számára vetítve tekintjük (ezer fizikai foglalkozásúra 1990-ben még 44, 2005-ben már csak 16 foglalkozási baleset jutott).

A foglalkozási megbetegedések ügye már jóval bonyolultabb, hiszen ezeknél eleve sokkal nehezebb eldönteni, valóban egy adott munkahelyen töltött időhöz köthetők-e: az azonnal észlelhető balesetekkel szemben ugyanis rendszerint csak hosszú idő elteltével jelentkező betegségekről van szó, melyek hátterében rendkívül összetett okok állhatnak. Ráadásul amikor foglalkozási betegségekről szólunk, akkor általában a fizikai tényezők (például a por, vegyi anyagok, sugárzás) által előidézett elváltozásokra gondolunk. Pedig a munkabiztonság fejlődésével ezek a faktorok szerencsére egyre inkább háttérbe szorulnak, csakhogy a helyüket átveszik olyan tényezők, mint például a munkahely ergonómiai felépítése vagy épp a munkahelyi stressz.

Egy amerikai kutatás szerint a magas munkahelyi stresszt megélő munkavállalóknak közel 50 százalékkal magasabbak az egészségügyi költségeik. A Bizottság 2002-es jelentése alapján pedig elmondhatjuk, hogy az EU országaiban konzervatív becslések szerint is évi 20 milliárd eurónyi (egészségügyi, táppénz-, és kiesett termelésben jelentkező) kiadást okoz a munkahelyi stressz. Magyarországon ennek ellenére ma még nem túl népes azon munkaadóknak a köre, akik hajlandóak volnának tudomásul venni, hogy munkavállalóik egészségi állapota ? ami természetesen nagyban befolyásolja az adott vállalat termelékenységét, teljesítményét is ? szorosan összefügg azok, akár egészen tágan értelmezett munkahelyi körülményeivel.

Igaz, állami ösztönzést sem nagyon kapnak erre ? hiába mutatott jó irányt például a 2003-ban elfogadott Népegészségügyi Program ?Egészséges Munkahelyekért? részprogramja, amely egy civil mozgalomra alapozott, mára ez az állami lendület gyakorlatilag elsorvadt, a szóvirágokon kívül nem maradt belőle sokkal több. Holott éppen a munkahelyeken keresztül lehetne a leghatékonyabban eljuttatni az emberekhez az egészségesebb élet ideáját, egyúttal lehetőséget is biztosítva arra.