ZETApress

hírportál

Segítsük a rászorulót!

Régi érmeNagy darab barna férfi szólítja meg a járókelőket a József körúton a Corvin negyed közelében. Mindenki elfordul, csak én hallgatom meg. Ócska régi fémpénzeket, érméket tart a markában. Régiségboltot keres, megkérdezi, tudok-e olyat a közelben?

Épp ott van a Pál utcai bolt, útba igazítom. – Mennyit érhetnek ezek? – kérdezi. Nem mondok árat, inkább visszakérdezek: mennyire taksálja? – Darabjáért ezer forintot gondoltam, de mind a tízet odaadom nyolcezerért – feleli. – Óh, hát ennek a dupláját is megéri, jobban jár, ha a boltban adja el! – kezdem győzködni. Láthatóan megdöbben, más választ várt. Azt hitte, alkudozni fogok.

– Egy kabát zsebében találtam lomtalanításkor, de a boltban személyit is kérnének, az enyém viszont elveszett – mondja. – Készíttetett már újat? – kérdezem – mert ha még nem tette meg, akkor jelentse a rendőrségen, hogy ellopták! Ilyenkor visszaigényelheti az új igazolvány kiállítási költségeit, s a kapott igazolással akár máris eladhatja a régiségboltban az értékes régi érméit!

– S mi lenne, ha maga venné meg tőlem ötezerért, s a boltban eladná a többszöröséért? – próbálkozik tovább, sikertelenül. – Sajnos nem tehetem, mert vannak köztük ezüstök is, melyeket tilos az utcán értékesíteni! Egyébkét sem akarom megkárosítani, mert Önnek most nagyobb szüksége van a pénzre, mint nekem! – felelem. – Nem jönne jól egy kis nyugdíj-kiegészítés? – győzköd tovább. – Köszönöm, de remekül megélek a rendőrtiszti nyugdíjamból! – adom meg a kegyelemdöfést. Több kérdése nincs, köszönés nélkül sarkon fordul. – Nem arra van a rendőrség! – kiáltok utána, de már nem is válaszol. Ma sem értem, miért nem fogadta meg a remek tanácsaimat?

Szóljon hozzá!