ZETApress

hírportál

Aláírást gyűjtenek az ülnökök

ÜlnöknőkMint március 10-én már jeleztük, az Országgyűlés megkezdte az össz-párti konszenzussal benyújtott új Büntetőeljárási törvény tárgyalását. Mivel ebben már alig jutna szerep az ülnököknek, az 53 fős Magyar Ülnöki Egyesület az alábbi beadványt szeretné benyújtani dr. Áder Jánosnak, a nemrég újraválasztott köztársasági elnöknek:

Tisztelt Elnök Úr! A Magyar Országgyűlés elfogadta a büntetőeljárásról szóló új jogszabályt. Mint ismeretes, ez a törvény hatályba lépése után radikális változást hoz a jelenlegi társadalmi bíráskodás rendszerében. 2018. július 1-je után a jelenleg I. fokon két nem hivatásos bíró részvételével működő tanácsok már nem tárgyalhatnak büntetőügyeket, a folyamatban lévőket egyesbíróként a tanács elnöke fejezi be. A hatályba lépés után pedig kizárólag a fiatalkorúak ügyeit tárgyaló és a katonai tanácsok alakulhatnak meg ülnökök részvételével.

A törvényjavaslat indokolásában az olvasható, hogy mindezen változásra azért van szükség, mert az ülnöki rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ugyanakkor a szintén új polgári per-rendtartás a munkaügyi perek esetében megtartotta az I. fokon ítélkező tanácsoknál az egy hivatásos – kettő nem hivatásos bírói felállást, épp arra hivatkozva, hogy mennyire bevált ez a szisztéma. Azzal, hogy a büntetőeljárások jelentős részéből kiveszik az ülnököket, sem olcsóbb, sem szakszerűbb nem lesz az ítélkezés, de a társadalmi kontroll elvesztése miatt a demokrácia jelentős csorbulást szenved.

Nem igaz az az indokolás sem, hogy visszaszorulóban van az ülnöki rendszer. Az Európai Unió szinte minden tagországában él a társas bíráskodás, de a világon is kevés olyan ország van, ahol nincs, vagy csupán formális a laikus elem részvétele az ítélkezésben. Utalunk az Európai Nem Hivatásos Bírák Együttműködési Szervezetére (The European Network of Associations of Lay Judges) is, melynek az uniós szervezeteket és azok taglétszámát részletesen ismertető kiadványát másolatban csatoljuk. A Magyar Ülnöki Egyesületet e szervezet 2013-ban egyhangú szavazással vette fel tagjai közé, 2014-ben pedig Budapest adott otthont a minden évben megrendezésre kerülő European Day of Lay Judges rendezvénynek.

A nem hivatásos bírák számát tekintve Magyarország jelenleg az uniós középmezőnyben van, azonban az új eljárási kódex bevezetése után olyan országok színvonalára süllyedhetünk, mint például Albánia, Azerbajdzsán, Románia, Moldova, Örményország stb., ahol a civilek csaknem teljes kizárásával folynak az eljárások. Az Európai Unióban egyértelműen elfogadott és Magyarországon is komoly múltú nem hivatásos bírák általi társadalmi kontroll létjogosultsága megalapozott, s itt nem első sorban a talán kissé rossz emlékű népi ülnökökre gondolunk. Dr. Badó Attila professzor úr, a téma szakértője és régi kutatója részletesen kifejti gondolatait, érveit levelünkhöz csatolt cikkében.

A társadalmi bírák szerepe jól körvonalazható és mindenképpen megtartandó a történeti tényállások megállapításánál (melyhez valóban nincs szükség professzionális jogi szakmai ismeretekre!) és a büntetések kiszabásánál. A nem hivatásos bírák Európai Kartája – melyet szintén csatolunk – jól keretbe foglalja azokat a követelményeket és célkitűzéseket, melyeknek érvényesülése fontos a jól működő társadalmi bíráskodáshoz, civil kontrollhoz. Megjegyzendő, hogy a jelenleg megválasztott ülnöki karban is sok nagyon magasan kvalifikált ember van, aki komolyan veszi ezt a társadalmi tevékenységét, készül a tárgyalásokra, betölti azt a szerepet, amit a jogszabályok előírnak és a társadalom elvár. Az azonban, hogy egy ülnök jól be tud-e illeszkedni a tanács munkájába, nem csak rajta múlik, hanem a tanácsvezető bíró személyiségén, hozzáállásán is. Nem az a jó ülnök, aki csupán beül az elnök mellé a tanácsba és hallgat a tárgyaláson, hanem az, aki aktívan közreműködik, segíti a tanácsvezető bírót – de ehhez ki kell alakulni egy jó együttműködésnek a tanács tagjai között. Ebben a tanács elnökének vezető-kezdeményező szerepet kell vállalnia és ellátnia.

Kissé cinikusnak tűnnek azok a – leginkább hivatásos bírák, bírósági vezetők tollából, szájából származó – kijelentések is, miszerint a fiatalkorúakkal szembeni és a katonai eljárások esetében megmaradó ülnökös tanácsok megfelelően garantálják az Alaptörvény azon követelményét, hogy törvényben meghatározott módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben. A jelenleg mintegy ötezer megválasztott ülnök nagyobb hányada büntetőbírósági. Az új törvény hatályba lépésével azonban ez radikálisan, véleményünk szerint körülbelül tizedére (!) fog visszaesni. A jelenlegi létszám mellett is nehéz garantálni a társadalmi kontrollt, ha pedig visszaesik az ülnökök száma, lehetetlen lesz. Az Alaptörvényben biztosított jog pedig csupán formálissá válik, kiüresedik.

Essen szó a jogszabály tervezetének előkészítéséről is. Sem az illetékes tárca, sem az OBH nem kérte ki az ülnökök véleményét sem a jogszabály-tervezet koncepcióját adó kormányhatározat előkészítése, sem a jogszabály szövegének kodifikációja során. Pedig több, mint kettő éven át tartó folyamatról van szó! Ezzel szemben az ún. társadalmi egyeztetés 2016. június 3-20-a között, mindössze 17 nap alatt zajlott a minisztérium honlapján (!), mely idő – könnyen belátható – nem elegendő egy összefogott, egységes, civil szervezeti álláspont kialakításához egy több száz paragrafusból álló előterjesztés kapcsán. A kapcsolódó vélemények kikristályosodásához a professzionális bírói karnak és a szak-közigazgatásnak is jóval több időre volt szüksége. Az előkészítés során nem állt a társadalmi bírák rendelkezésére olyan hivatalos információ, dokumentum, amely alapján kifejtésre kerülhetett volna véleményünk.

Korábbi, a bírói adminisztráció felőli negatív visszacsatolás okán nem kezdeményeztünk a parlamenti eljárásban módosító javaslatot, de úgy érezzük, nem hagyhatjuk szó nélkül az új jogszabályban testet öltött törekvést. Álláspontunk szerint a jelenlegi társas-bíráskodási forma valóban reformra szorul, de nem arra, hogy gyakorlatilag gyökeresen törlésre kerüljön a magyar büntetőjog rendjéből. A jelenlegi rendszert nem elsorvasztani, hanem inkább hatékonyabbá kellene tenni – például egy jól kidolgozott kiválasztási szisztéma bevezetésével.

Mindezek alapján kérjük Köztársasági Elnök Urat, hogy a büntetőeljárásról szóló új jogszabályt ne írja alá, azt szíveskedjék megfontolásra az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldeni! Kelt: Budapest, 2017. április 04-e. Tisztelettel: a Magyar Ülnöki Egyesület tagjai és e levelet támogató volt és jelenlegi ülnökök, aláíróíven csatolva – fejeződik be az Egyesület levele, melyhez az aláírásokat azóta is gyűjtik. Más kérdés, hogy az 590 oldalas törvényt a jogász végtettségű államfő az ülnököket érintő 1-2 oldal miatt vissza fogja-e valaha küldeni!

Szóljon hozzá!