ZETApress

hírportál

Kávéházi forgóajtó

A lobbi szabályozás elengedhetetlen lenne a korrupció elleni küzdelemben. A lobbi tevékenység szabályozásával kapcsolatban nem szándékozik a kormány új jogszabályt alkotni ? mondta el ma délelőtt Rétvári Bence államtitkár a Transparency International által szervezett Vállalati Támogatói Fórumon.

Alexa Noémi ügyvezető igazgató azonban kiemelte, hogy a lobbizás és érdekérvényesítés a demokratikus folyamatok központi eleme. Hangsúlyozta, hogy az üzleti szektor és a jogalkotók között fennálló szoros kapcsolat növeli a korrupció lehetőségét. Ezért elengedhetetlen egy működő lobbi szabályozás, amely megfelelően tükrözi a magyarországi gyakorlatot. A TI Magyarország a Vállalati Támogatói Fóruma számára rendezett üzleti reggeli keretében ismertette a forgóajtó jelenség és a lobbi szabályozással kapcsolatos kutatásait, melyet Bert van der Lingen, a Holland Királyság Budapesti Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője nyitotta meg a Vörösmarty téri Gerbaud Kávéház Dorottya Dísztermében.

A köz- és magánszektor közti átjárás átláthatóságát szolgáló forgóajtó szabályozásról, valamint és a lobbizás keretrendszeréről szóló kutatásokat nemzetközi jó gyakorlatok, valamint vállalatvezetőkkel, köztisztviselőkkel és a témában érintett szakemberekkel készített mély-interjúk támasztják alá. A kutatásokra reagálva Tóth András, a Versenytanács elnöke megjegyezte, hogy forgóajtó típusú összeférhetetlenségi helyzetek a Gazdasági Versenyhivatalban is előfordulnak, de ezt hatékonyan kiküszöbölik az alkalmazottak három évenkénti kötelező rotációjával, valamint az elfogultsági kifogás lehetőségével.

A kerekasztal beszélgetés során többször elhangzott, hogy a korábbi lobbi szabályozás nem felelt meg a magyar gyakorlatnak és nem szabályozta megfelelően a tevékenységet, ugyanakkor szükség lenne a lobbizás átlátható keretek közé szorítására. ? A lobbi tevékenység szabályozásával kapcsolatban nem szándékozik a kormány új jogszabályt alkotni? emelte ki Rétvári Bence államtitkár, továbbá kifejtette, hogy a korábbi lobbi törvény nem működött Magyarországon, így azt hatályon kívül kellett helyezni.

A kormány ezért alkotta meg a 2010. CXXXI. számú törvényt a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről, mely arra szolgál, hogy a társadalom legszélesebb rétegei is bekapcsolódhassanak a jogszabályok előkészítésébe, segítve a jogi szabályozások sokoldalú megalapozását. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének Alelnöke kiemelte, hogy a gyors jogalkotási folyamatok miatt nehéz az érdekérvényesítés rendszere Magyarországon.

A kerekasztal beszélgetés követő vita során többféle kritika megfogalmazódott azzal kapcsolatban, hogy a kormány nem kíván új szabályozást létrehozni a hatályon kívül helyezett jogszabály helyett, mindez ellentmond annak, hogy az antikorrupciós kormányprogram keretében a kormány vállalata, hogy ez év május 31-ig megalkotja a lobbi szabályozásra vonatkozó új törvényt. Alexa Noémi kifejtette, hogy a TIM többször meghatározta, hogy a lobbi szabályozás szükséges az antikorrupciós rendszer hatékonyságához, továbbá megjegyezte, hogy a mai érdekérvényesítésben hiányoznak a konzultációs mechanizmusok, ösztönözni kellene a regisztrációban résztvevőket, ellenőrzési mechanizmusokat kellene beépíteni és hatékony szankciók kellenek.

A Transparency International Magyarország

A Transparency International 1996-ban megalapított magyarországi tagozata küldetésének tekinti, hogy független szakmai szervezetként elősegítse a korrupció megfékezését, ösztönözze az átláthatóságot és a számon-kérhetőséget a közhatalmi döntéshozatalban és a közpénzeket érintő folyamatokban, valamint javítsa a közérdekű információk elérhetőségét. A szervezet ennek érdekében rendszeresen véleményezi a közhatalmi döntéshozatalokat és jogszabályokat, elemzésekkel, kutatásokkal és megoldási javaslatokkal segítve a közigazgatást az átlátható kormányzás megteremtésében.

1 hozzászólás

  1. A Magyar Agrárkamara (MAK) küldöttgyűlése új elnököt, három alelnököt, valamint főtitkárt választott, ezzel megalapozta az új köztestület alapításának feltételeit az Országgyűlés által megszavazott, de még hatályba nem lépett törvénybe foglaltak értelmében – ismertette a Magyar Agrárkamara ügyvezető elnöksége pénteki közleményében.