ZETApress

hírportál

Korrupcióról az Astoriában

A poszt-kommunista intézményrendszer nem tudja megállítani a korrupciót a Visegrádi országokban ? olvasható a korrupciós kockázatokról Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában készült új tanulmányban, mely átfogó képet ad a V4 régió korrupciós helyzetéről.

A független intézmények feletti túlzott politikai befolyás rendszerszintű korrupciós kockázatokat eredményez a visegrádi országokban ? mutattak rá közös tanulmányukban a TI nemzeti tagozatai. A Danubius Hotel Astoria Zöld-termében ma bemutatott jelentés kiemeli, hogy a demokratikus intézményi keretek és jogi háttér, melyet a visegrádi országok elfogadtak az uniós csatlakozáskor, nem feltétlenül jelentenek garanciát a korrupciós kockázatok ellen. A politikai hatalom vagy figyelmen kívül hagyja, vagy saját érdekeinek megfelelően működteti ezeket az intézményeket.

A Transparency International magyar, cseh és szlovák szervezete és a lengyel Institute of Public Affairs kutatásban mérte fel az egyes országokban a korrupciós kockázatokat. A kötet az elkészült integritás tanulmányokra épül, feltárja a korrupció elleni küzdelem legerősebb és leggyengébb intézményi láncszemeit, az egyes intézményeken túlmutató, az egész V4 régióra jellemző jó és negatív gyakorlatokat, továbbá az országok közötti hasonlóságokat és különbségeket.

A rendezvényen beszédet mondott Beke Mihály András, a Nemzetközi Visegrádi Alap megbízottja, a Külügyminisztérium képviseletében Heizer Antal nagykövet, Marschall Miklós, a Transparency International ügyvezető igazgató-helyettese és Stepan Zelinger, a tanulmány szerzője. Moderátor Alexa Noémi, a TIM ügyvezető igazgatója volt. ? A korrupció ellen fellépni hivatott törvények és intézmények a visegrádi országokban kiüresedett díszletek maradnak az átláthatóság és számon kérhetőség iránti valódi elkötelezettség nélkül. A legfontosabb, hogy a magas rangú állami tisztségviselők és politikusok vagyonukról és érdekeltségeikről átlátható módon nyilatkozzanak, a független intézmények felett szűnjön meg a politikai befolyás és a pártfinanszírozás felett is megfelelő kontroll legyen ? emelte ki Marschall Miklós.

A Transparency International új tanulmánya, amely a négy ország nemzeti integritás kutatásaira épül, a régió intézményeinek integritását vizsgálja, rámutat számos hasonlóságra és különbségre. Főbb megállapításai közül a pártfinanszírozásban jelenlévő korrupció közös probléma is kiemelkedik. A párt- és kampányfinanszírozás olyan terület, ahol nem csak a gyakorlat nem megfelelő, hanem a szabályozás is elégtelen. A pártok gazdálkodása egy olyan régiós szinten megoldásra váró kérdés, ahol befolyásos politikai szereplők sokszor tudatosan akadályozzák az átlátható és számon kérhető finanszírozási struktúrák kialakítását. A pártok általában jóval többet költenek működésükre és kampányaikra, mint a törvény által megengedett összeg.

A médiának és a civil társadalomnak jelentős szerepe lehet a korrupció elleni harcban. A poszt-kommunista visegrádi országokban, ahol a túlzott politikai befolyás szinte minden független állami intézményben valós veszélyforrásként jelentkezik, az állami és politikai intézményi struktúrán kívüli szereplőknek, mint a médiának és a civil társadalomnak, kiemelt jelentőségük van a korrupció elleni küzdelemben. A visegrádi országokban számos olyan esettel találkoztunk, amikor oknyomozó újságírók, hírportálok, bloggerek, helyi társadalmi csoportok fontos szerepet játszottak korrupciós ügyek leleplezésében. Ezért a korrupció elleni harc sikerességéhez ezeknek az intézményeknek a függetlensége elengedhetetlen mind a négy országban.

Az Üzleti szektor szembesül a legaggasztóbb korrupciós kockázatokkal Magyarországon és Lengyelországban. Az üzleti szektorban különösen magas korrupciós kockázat jelentkezik Magyarországon és Lengyelországban, bár a szektor gyengeségei eltérő mintázatot mutatnak a két országban. Míg Magyarországon a magánérdek érvényesülnek a közérdek helyett, Lengyelországban a magánszektor válik az állami érdekek áldozatává. Magyarországon tudatosan kialakított és profi módon menedzselt korrupciós hálózatok, szervezetrendszerek nagy mennyiségű közpénzeket nyernek ki illegálisan a rendszerből. Lengyelországban magas rangú állami tisztviselők hatalmukat felhasználva kenőpénzeket kényszerítenek ki jól működő vállalkozásoktól.

Az Ügyészségek működése Csehországban és Szlovákiában is magas korrupciós kockázatokat rejt magában. Az ügyészség Csehországban és Szlovákiában került a fő kockázati tényezők közé. Az intézmény védtelen az erős politikai befolyással szemben, amiért főképp a szigorúan hierarchikus szervezeti keretek, az átláthatóság hiánya és a rendszerváltás óta elmaradt reformok tehetők felelőssé.

A Transparency International Magyarország 2006 óta működik független civil szervezetként. A jogalkotók figyelmét a korrupciós kockázatokra kutatásokon, háttéranyagokon és állásfoglalásokon keresztül hívja fel. A TIM jogsegélyszolgálatának működtetése és nemzetközi jó gyakorlatok terjesztése mellett oktatási projektekkel is foglalkozik. A tanulmány teljes terjedelmében, valamint az ajánlások honlapjukról letölthetők.

Szóljon hozzá!