ZETApress

hírportál

Tanuljunk a korrupcióról!

A nemzetközi kutatások a magyar gazdaság korrupciós fertőzöttségét jelzik ? vallja Papanek Gábor professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, akivel Szarvas István beszélgetett a Gazdaságkutató Zrt. Ráday utcai irodájában.

? Ez év szeptemberében a Szarvasi Önkormányzat és a Közgazdasági Társaság Békés Megyei Szervezete versenyképességi konferenciát rendez. Témái között kiemelt súlyú a korrupció elleni küzdelem. Az elmúlt hetekben több illetékes is úgy nyilatkozott, hogy a magyar gazdaságban tovább kell erősíteni a korrupció elleni küzdelmet. Professzor úr hogyan látja ezt?

P.G: Egyetértek a felvetésekkel. Egyrészt ugyanis a nemzetközi kutatások a magyar gazdaság erőteljes korrupciós fertőzöttségét mutatják ki. Másrészt a fejlett országokban már rég (az USA-ban például különösen a Watergate-botrányt követően) gazdag eszköztárat vetettek be e küzdelembe, s mi még sokat nem adaptáltunk az ott hatékonynak bizonyult technikák közül.

? Ön szerint lehet azt mondani, hogy a korrupció csökkenti a versenyképességet?

P.G: A kutatások igazolták az összefüggést. Egyrészt az is kimutatható, hogy a versenyképes országokban viszonylag kicsi a korrupció, a korrupt gazdaságok viszont szegények. Másrészt gyakran tapasztalható, hogy a korrupció hatására eltűnnek a fejlesztésre szánt, vagy kapott források.

? A szakkönyvek a korrupció elleni küzdelem igen sokféle módszerét ismertetik. Az olvasó a bőség zavarát érzi. Melyek tekinthetők a legfontosabb időszerű feladatoknak a magyar gazdaságban?

P.G: Az elmúlt években vezető szerkesztő úrral együtt is több, a tárgykört feldolgozó konferenciát szerveztünk. Az első rendezvényeken a korrupció jelensége és jelentősége állt a tanácskozások középpontjában, legutóbb (2010. március 23-án) Budapesten a Corvinus Egyetemen viszont már a korrupció elleni védekezés és ennek módszerei váltak központi kérdéssé. Az utóbbi tanácskozáson vezető politikus, a magyar jog és igazságszolgáltatás két vezető tisztségviselője, a korrupció által erőteljesen sújtott öt terület elöljárója, valamint három kutató fejtette ki nézeteit a sürgető tennivalókról.

Alapvetőnek mondták, hogy készüljön olyan átfogó, a teljes rendszert érintő intézkedéscsomag, amely a professzionális végrehajtás feladatai mellett a javaslatokat megvalósító akciók összhangját is megteremti, továbbá optimális sorrendjüket, a határidőket és felelősöket is megnevezi. Nyomatékkal szóltak a sikeres védekezéshez nélkülözhetetlen politikai elkötelezettségről, a megelőzés, illetve a hatékony bűnüldözés jogi, igazságügyi feltételeinek megteremtéséről, a küzdelem célszerű szervezeti hátteréről, a leginkább érintett területek folyamatos ellenőrzésének fontosságáról, stb.

? Gyakori nézet, hogy a korrupció elleni törvényeink megfelelőek, a sikerhez elég lenne, ha ezeket mindenki betartaná. Egyetérthetünk e nézetekkel?

P.G: Az állítás már sokszor elhangzott ugyan, de a szakértők eddig nem értettek egyet vele. Egyrészt törvényeink bonyolultak, olykor nehezen is érthetők, sok bennük a pontatlanság, s számos példa van az ellentmondásra is ? pedig mindezek a korrupciónak nyitnak teret. Az is meggondolandó, hogy az USA-ban a korrupció visszaszorítására 2002-ben hozott törvény szankciói jóval szigorúbbak, mint a magyar büntetések. Másrészt a törvények csak akkor érnek valamit, ha betartásukat ellenőrzik, s a visszaéléseket következetesen ? azaz: az elkövető személyétől, kapcsolataitól függetlenül ? a vétkekkel arányosan büntetik is. Az utóbbiak terén azonban a magyar gyakorlat sok mindennel adós még.

? A közelmúltban több korrupció ellenes intézkedéscsomag is készült. Mi volt ezek hatása?

P.G: Bár valóban több tervezet is ismertté vált, s egyesek politikai támogatást is kaptak, a nemzetközi felmérések nem mutatják a korrupció hazai szintjének csökkenését. A csekély hatékonyság fő oka, hogy a korrupció ellen nem lehet sikerrel küzdeni rész-intézkedésekkel, a politika pedig eddig nem tudott komplex erőfeszítéseket kifejteni.

? A közbeszerzési törvény változtatása segítette a korrupció elleni küzdelmet?

P.G: A kutatások a közbeszerzések terén, e különösen súlyosan érintett témában se jelzik a korrupció közelmúltbeli visszaszorulását.

? A szakértők szerint a korrupciós ügyek jelentős hányada mindig feltáratlan marad, hiszen valamennyi résztvevő ebben érdekelt. Segíthet-e ezen az ellenőrzések szigorítása?

P.G: Ellenőrzéseink legtöbbször formálisak; a kis halakat üldözik ugyan, de messze kerülik a ? gyakran közismert – nagyokat. Ez semmit nem ér. Csak a következetes ellenőrzéstől várható siker, ehhez azonban a politikai vezetés egyértelmű korrupció-ellenességére van szükség.

? Miként lenne kimutatható a politika egyértelmű korrupció ellenes elkötelezettsége?

P.G: Remélem, a most szerveződő konferencia segíteni fogja a válaszadást. Sajnos a kedvező gazdasági hatásokhoz nem az kell ugyanis, hogy a politika elkötelezettsége kimutatásra kerüljön, hanem az, hogy a gazdasági szereplők ügy véljék: a politika valóban elkötelezett a korrupció üldözésére. A közismert megjegyzéssel szólva: nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani! A társadalom rég elvesztette azonban a bizalmát a politika iránt, s ezt igen nehéz visszaszerezni. A nemzetközi gyakorlatban is csak kevés jó példa ismert; közülük viszonylag friss Szingapúré, ahol a felső vezető valóban senkinél se tűrte el a korrupció gyanújának a felmerülését ? s ez 10 év után köztudottá vált. Várom, hogy a jelzett konferencia előadói mit mondanak a hazai adaptáció lehetőségéről.

? Miként lehetne elérni, hogy a magyar társadalom legtöbb tagja valóban elutasítsa a korrupciót?

P.G: A tennivalók, mint utaltam rá, sokrétűek. Meggyőződésem, hogy nélkülözhetetlenek a már említett szankciók is, de sokat segíthet a vezetők példamutatása is: követniük kell Deák Ferencet és Baross Gábort, akikről mindenki tudta, hogy jelentős befolyásukat nem személyes vagyonuk gyarapítására használták! A leginkább hatásos azonban megítélésem szerint a munka becsületének helyreállítása, azaz az lenne, ha a tudás és a becsületes munka valóban fontosabb lenne az érvényesüléshez, mint a kapcsolatok. S azt valószínűsítem, hogy a konferencián a témához hozzászóló szakértők egyet fognak érteni velem.

Szóljon hozzá!