ZETApress

hírportál

Viccnek vett egyezmény

Magyarország nem veszi komolyan a nemzetközi korrupcióellenes egyezményt. A Transparency International nyilvánosságra hozta a külföldi hivatalos személyek vesztegetését tiltó egyezmény végrehajtásáról szóló jelentését ? tudtuk meg Tausz Pétertől.

A Transparency International 37 országban vizsgálta az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) külföldi tisztviselők megvesztegetése elleni egyezményének végrehajtását, melyben Magyarország a legrosszabb besorolást kapta. A nemzetközi korrupció ellenes szervezet jelentésének magyarországi fejezete az antikorrupciós tevékenységek összehangolását és a megelőzés fontosságát hangsúlyozza.

A Transparency International (TI) nyilvánosságra hozta legfrissebb kutatását, melyben az OECD külföldi hivatalos személyek vesztegetését tiltó egyezményének végrehajtását vizsgálta. A korrupcióellenes szervezet kutatásában 37 ország szerepelt, melyek kevesebb, mint ötödéről mondható el, hogy aktívan hajtja végre az egyezményben foglaltakat.

A Jelentés három kategóriába sorolta a vizsgált országokat, mely szerint heten aktívan, kilencen mérsékelten és huszonegyen pedig ? köztük Magyarország is ? alig, vagy egyáltalán nem hajtották végre az OECD Egyezményben vállaltakat. Nemzetközi szinten megállapítható, hogy az idei eredmények nem hoztak javulást a tavalyi évhez képest, ami az elmúlt hét év során először fordult elő.

Magyarországgal kapcsolatban a Jelentés említést tesz többek között a sukorói telekcsere ügyletről, az Alstom és a BKV közötti szerződés visszásságairól és hiányosságként említi meg a Magyar Telekom macedóniai és montenegrói szerződéseivel, illetve az INA horvát olajipari cég MOL általi felvásárlásával kapcsolatos vizsgálódások elhúzódását, mely utóbbiban szerepet kaphatott az OTP és a horvát Podravka is.

A Jelentés szerint az itthoni jogi szabályozás általánosságban megfelelőnek mondható, azonban a nemzetközi szervezet a hazánkban működő, több mint tíz korrupcióellenes tevékenységet folytató intézmény munkájának hatékonyabb összehangolását javasolja. Az Egyezmény hatékony végrehajtásához szükség van továbbá a közérdekű bejelentők védelméhez szükséges intézményi háttér biztosítására, valamint a nyomozó hatóságok szakszerű továbbképzésére is.

A Jelentés megemlíti, hogy a korrupció visszaszorítása érdekében számos intézkedés született 2010-ben, aminek eredményei még nem láthatóak. A Központi Nyomozó Főügyészség jelentős forrást kapott erre a célra és új jogszabályok születtek a bírói rendszer átláthatóbbá tétele érdekében is. A Jelentés azonban negatívumként említi a lobbi-törvény hatályon kívül helyezését és az alkotmányos fékek és ellensúlyok gyengítését. Földes Ádám, a Transparency International magyarországi tagozatának vezetője hozzátette, hogy az egyes antikorrupciós intézkedések összehangolása és a megelőzést is érintő intézkedések nélkül a korrupció elleni harc nem tud áttörést hozni.

Az OECD Egyezmény

A világ leggazdagabb exportőr államait tömörítő OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) megvesztegetés elleni Egyezményét 1999-ben 38 ország írta alá azzal a céllal, hogy harcot indítsanak a hivatali személyek megvesztegetése ellen. Magyarországon az Egyezmény 2000. május 31-től hatályos. A Transparency International folyamatosan követi az Egyezmény céljainak megvalósulását, munkájáról évről-évre jelentést tesz közzé.

Szóljon hozzá!