Nem bomba volt a bomba
Már kedd este fél 7-kor hatástalanították a ferencvárosi óriásbombát. Maga a tűzszerész akció csak néhány percig tartott. S hogy miért zajlott le ilyen gyorsan? Mert hatvan évvel ezelőtt ezt már megtették valakik. A földben már csak a gyújtószerkezet nélküli üres vascső nyugodott.
Sokan most hatalmas blamázsról beszélnek, mert a kiürítés 16 ezer embert érintett. Nem csak nekik kellett elhagyni kedden otthonaikat, hanem a lezárt területen lévő hivatalok (pl. az APEH) sem működtek. A kiürítéshez is számos rendőrt, polgárőrt, katasztrófavédelmi szakembert és egészségügyi dolgozót vezényeltek, mentőautókat és buszokat rendeltek, s ezek sem voltak ingyen. Mégsem érzem feleslegesnek a felhajtást, mert így az érintettek rutint szerezhettek egy későbbi akcióhoz.
Gyurcsány is megköszönte
A Magyar Köztársaság Kormánya nevében köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik felelősséggel és türelemmel viselték a közelmúltban megtalált második világháborús robbanószerkezetek miatti kényelmetlenségeket ? tudatta a miniszterelnök.
Egyben valamennyi magyar polgár nevében köszönöm a Magyar Honvédség, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a tűzoltóság, a rendőrség és a polgárőrség, az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, valamint az ÁNTSZ szakembereinek és valamennyi, a munkálatokban részt vevő embernek azt az áldozatos munkát, amivel szavatolták a polgárok biztonságát.
Köszönet illeti a helyszíneken szolgálatot teljesítőket, a műveletek irányítóit és szervezőit, valamint az érintett önkormányzatok tisztségviselőit is. Az érintett testületek az elmúlt napokban bizonyították felkészültségüket és szakértelmüket, és újból megerősítették mindannyiunk bizalmát irántuk ? fejeződik be a kormányfői köszönet.
Régen is volt kitelepítés
1970-ben magam is átéltem egy hétvégi nyári akciót Balassagyarmaton. Akkor előre tudtuk, hogy gyakorlat, mégis komolyan kellett vennünk. Szombat este elsötétítéssel és kijárási tilalommal kezdődött a dolog, s vasárnap délutánig tartott. A forgatókönyv szerint bombatámadás fenyegette a várost, s másnap vegyi fegyvert is bevetettek ellenünk.
Az esti vonatok a sötét vasútállomásra érkeztek. Az utcákon sem égett a villany, és mindenkinek a lehető legrövidebb úton kellett hazajutni. A kocsmák és éttermek is bezártak, így nem is ülhettek be sehová. A rendőrautók is lekapcsolt lámpákkal közlekedtek, s az utcán tartózkodókat a mielőbbi hazatérésre ösztönözték. Otthon is csak akkor gyújthattunk villanyt, ha előtte bespalettáztuk az ablakokat.
A gyakorlat másnap reggel kitelepítéssel folytatódott. Csak a kisváros egyik részét evakuálták, s a lakókat a környékbeli falvakba szállították. Már előre kijelölték, hogy melyik családot melyik vidéki család fogadja be. Ott kellett aztán eltölteniük a napot, bár tudomásom szerint az élelmezésüket a kiosztott hideg csomagokkal oldották meg.
Minket nem érintett a kitelepítés, nekünk otthon kellett maradni az épületen belül. A rendőrök folyamatosan járták az utcákat, őrizték a kiürített lakásokat, s mivel kijárási tilalom volt, a megszegőket előállíthatták. Közben a vegyvédelmi osztagok tagjai megkezdték a terület mentesítését. Nem csak katonák voltak közöttük ? a városban egyébként határőrség működött ? hanem olyan civilek is, akik a különböző állami vállalatoknál polgárvédelmi feladatokra voltak beosztva. Nekik ehhez vegyvédelmi ruhát, s a gázriadó idejére gázálarcot kellett ölteniük, majd a mentesítést követően le is kellett zuhanyozniuk. Meleg nyári nap lévén ez utóbbi bizonyára jól is esett nekik.
A nap végén aztán a vidékre telepítetteket is hazaszállították. A gyakorlat ott is mintegy 16 ezer embert érintett ha a város lakosságát, s a környékbeli befogadó családokat is összeszámoljuk, mégsem reklamálhatott senki. Pártállamban, a hidegháború éveiben megszokott dolog volt, hogy készültünk a háborúra, s polgárok védelmét csak így lehetett begyakorolni.