ZETApress

hírportál

Korrupt vezetők?

A magyar felső-vezetők 30%-a nem utasítana el egy korrupciós ajánlatot ? tudtuk meg délelőtt a Hold utcai Hotel President VI. emeletén, az Ernst & Young és az MKIK Gazdaság- és vállalkozáskutató Intézet közös tanulmányából.

A felmérés szerint egy feltételezett korrupciós helyzetben a felső-vezetők 30%-a válaszolta azt, hogy nem utasítana el egy korrupciós ajánlatot ? derült ki többek között abból a felmérésből, amely a korrupciós kockázatokat és a cégvezetők korrupcióval kapcsolatos attitűdjét vizsgálta meg a hazai vállalati szektorban.

Egy gazdaság versenyképességét, fejlődési perspektíváit alapvetően meghatározza intézményi és szabályozási környezete. A magas korrupciós kockázat, a korrupció miatti bizonytalanság aláássa mind a gazdaság versenyképességét, mind a vállalatok közötti szerződéses kapcsolatokat, és a vállalkozások közintézményekkel való kapcsolatait. A korrupció alapjaiban rombolja egy társadalomban a bizalmat.

A kutatásból kiderül, hogy a magyar vállalkozások és közintézmények jelentős része számos eszközzel törekszik a megfelelő, tisztességes üzlet- és ügymenet fenntartására. Belső intézményeket, szabályokat hoznak létre annak érdekében, hogy elősegítsék az adott szervezet integritását biztosító működést.

Etikai kódex és etikai forródrót alkalmazása

A vállalkozások működését, tevékenységét kiszámíthatóvá, átláthatóvá teheti egy etikai kódex kialakítása, ezáltal csökkenthetőek a korrupciós kockázatok. A megkérdezett cégek közel egynegyedének van ilyen szabálygyűjteménye. A nagyobb árbevétel és létszám illetve a tőzsdén való megjelenés valószínűbbé teszi az etikai kódex létezését a vizsgált cégeknél. Az etikai kódexek legjellemzőbb témája a bizalmas információk védelme, a korrupció elkerülésére vonatkozó előírásokat az etikai kódexek csupán 76%-a tartalmaz.

Etikai forródrótot az etikai kódexszel rendelkező vizsgált cégek 33%-a, a válaszadók összesen 11%-a alkalmaz. A kutatás rámutatott arra, hogy a cégen belüli etikai vétségeket 36%-ban bejelentés alapján tárták fel, míg a válaszadók 43%-a úgy nyilatkozott, hogy nem volt etikai vétség a vállalatuknál. Meglepő tény, hogy a feltárt etikai vétségek 33%-ban nem történt semmilyen intézkedés.

Szervezeti tényezők és kockázatok

Egy vállalat szervezeti felépítése és saját, belső szabályai hatékonyan képesek befolyásolni, hogy mekkora eséllyel jelenik meg a korrupció és más tisztességtelen magatartás a beosztottak és a vezetők körében. A vállalatok 83%-a ismerteti dolgozóival a követendő magatartásbeli normákat, etikai értékeket. Ez a tájékoztatás leggyakrabban a munkaszerződésben és/vagy a belépés során szóban történik, így feltételezhető, hogy sok esetben egyszeri és formális tájékoztatásról van szó.

A cégek a felfedezett etikai vétségek következményeként ritkán kezdeményeznek rendőrségi feljelentést (15%), gyakoribb az elbocsátás (43%) és a vállalat etikai alapértékeinek nyomatékosítása a dolgozók felé (45%). A külföldi tulajdonú vállalatok rendszeresen vizsgálják a cég és a dolgozók érdekellentéteit. Az érdekellentétek kezelésének leggyakoribb módszere a másodállások bejelentési kötelezettsége. A vállalatok 17%-ánál működik a belső szabályok betartásának ellenőrzéséért felelős megfelelési osztály, és a cégek 31%-ánál van belső ellenőrzési osztály, vagy belső ellenőr.

A cégek mindössze 11%-a fordít figyelmet arra, hogy azonosítsa a magas korrupciós kockázattal járó kulcspozíciókat. A válaszadók 16%-a szerint vállalatuknál a szakmai tapasztalat és végzettség részleges ellenőrzése mellett is kerülhet valaki kulcspozícióba. A kutatás rávilágított, hogy a vállalatok 27%-ban nem különböztetik meg az eljárásokat a kulcspozícióban lévő munkatársak visszaéléseinek megakadályozására a többi munkavállalónál alkalmazottaktól.

A környezet kiszámíthatatlansága

A jogszabályi és intézményi környezet kiszámíthatatlansága, változékonysága és a működés során észlelt anomáliák jelentős korrupciós kockázatot hordoznak magukban. A válaszadók 46%-a szerint a jogszabályi környezet sok kiskaput tartalmaz, ami a jogszabályok egyedi értelmezésére ad lehetőséget.

A gazdasági tevékenységet szabályozó jogszabályi környezet problémáit a vállalkozások százas skálán 61 pontra tették. Leginkább az adminisztratív terhekkel kapcsolatban fejezték ki ellenérzéseiket (78 pont). A vállalatvezetőknek százas skálán a magas adókulcsok (68 pont), az adózást szabályozó jogszabályok (57 pont) és a környezetvédelmi szabályozások (48 pont) jelentik a legnagyobb akadályt.

A megkérdezett vállalatvezetők szerint a személyes kapcsolatoknak jelentős szerepe van az engedélyeztetési eljárásokban, illetve közintézményektől, állami vállalatoktól kapott megrendelések elnyerésében. Általános tekinthető, hogy egy üzleti csoport, saját érdekeinek megjelenítése érdekében, eredményesen nyomást gyakorol a szabályozási környezet kialakítóira – a válaszadók 47%-a számolt be ilyen eset(ek)ről tágabb üzleti környezetében.

Korrupció és reakció

A vállalatok közötti üzleti kapcsolatokban, vagy az állami hivatalok és a vállalatok között lejátszódó ügyeknél a tisztességes és törvényes ügymenet mellett különböző módokon és mértékben kaphat szerepet a korrupció. Viszonylag alacsony (4-13%) azok aránya, akik a korrupciós kínálat megjelenése esetén rendőrséghez fordulnának. így valóban igaz lehet az a feltételezés, hogy a nyilvánosságra került korrupciós esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik, az esetek 1/10-e kerül nyilvánosságra, míg 9/10-ük rejtett marad.

A vizsgálatból kapott eredmények egyáltalán nem támasztják alá azt, hogy a közintézmények esetében a korrupció szinte minden kapcsolatot megfertőzött volna. Az üzleti életen belüli korrupció elterjedtsége feltehetően legalább olyan erős, mint a kormányzat és a vállalkozások közötti ügyletekkel összefüggő. A korrupciós kockázatok csökkentése sokkal átfogóbb, az üzleti élet egészére kiterjedő, a szervezeti integritást és a tisztességes üzleti magatartást a vállalatok szintjén is elősegítő, illetve kikényszerítő lépésekkel ösztönözhető igazán.

A tanulmányról

Az Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban ? 2010 című felmérés az Ernst & Young vezetésével és a Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet közreműködésével készült 2010 novemberében. 300, legalább 50 főt foglalkoztató cég felső-vezetője (Menedzsertulajdonos, vezérigazgató, vezérigazgató-helyettes, gazdasági igazgató, HR Igazgató, logisztikai vezető) vett részt a kutatásban, a következő szempontok alapján. Merítési pontok: Magyar illetve külföldi tulajdonossal rendelkező, árbevétel nagysága szerint: 250 – 10 Mrd HUF felett, foglalkoztatottak száma szerint: 50 – 250 fő felett, gazdasági ág szerint: mezőgazdaság, ipar, építőipar, kereskedelem, turisztika, szállítás, egyéb gazdasági szolgáltatás.

Az Ernst & Young

A nemzetközi cég egyike a vezető könyvvizsgáló, adó, tranzakciós és üzleti tanácsadási szolgáltató vállalatoknak. Világszerte 141 ezer munkatársunkat kötik össze cégünk meghatározó értékei és a minőség iránti szilárd elkötelezettségünk. így segítjük ügyfeleinket, munkatársainkat és szélesebb környezetünket lehetőségeik teljes körű kihasználásában. Az Ernst & Young név alatt az Ernst & Young Global Limited nemzetközi hálózatának önálló jogi személyiségű tagjai értendők. Az angliai székhelyű Ernst & Young Global Limited (company limited by guarantee) nem foglalkozik ügyfelek részére történő szolgáltatásnyújtással.

Szóljon hozzá!