Feljelentgetés
A tévések kocsija a füvön parkol ? lépett egy idős nő egy fotóriporterhez a tegnapi köztéri sajtótájékoztatón. ? De hiszen én nem is nekik dolgozom ? döbbent meg a megszólított. ? Igen, de maga a fotós! Fényképezze le, és jelentse fel őket! ? parancsolta az asszony. ? Miért tenném? ? csodálkozott kollégánk. ? Mert magának ez a dolga! ? hangzott a válasz, s mindannyian döbbenten hallgattuk a szavakat.
Kollégánk persze nem ugrott a felszólításra, de sokan sajnos rendszeresen feljelentgetnek másokat. Még profi gép sem kell hozzá, elég egy modern mobiltelefon. A minap egy rendőrnőről készített valaki felvételt, amint két korsó sör elfogyasztása után gépkocsiba száll. Parancsnokai megkapták a felvételt, s rögvest kirúgták vétkéért. Arról nem szólt a híradás, hogy szondáztatták-e, vérvételre küldték-e, vagy beérték a látvánnyal.
El kellene gondolkodnunk azon, mennyire volt jogszerű a dolog. Söröskorsóból, vagy sörösüvegből nem csak sört, de alkoholmentes italt is fogyaszthatunk. Az üveg egyébként is sötét színű, így a benne lévő folyadék a fényképen felismerhetetlen. A kocsmába is bemehet a rendőr, hiszen ellenőriznie is kell, s egy rendőrnő is inkább ott könnyít magán, mint egy bokorban. Miért ne ihatna meg akkor ott benn valamit, pláne a nyári kánikulában? Ha ezért kirúgják, hol a kolegalitás? A jó főnöknek ki kell állnia beosztottjaiért!
Nem csak a rendőri, de a mentős vezetők is küzdenek az alkoholfogyasztás ellen. Így volt ez három évtizede is országszerte. Akkoriban, gyakorló mentődolgozóként magam is többször fújtam szondát jeles ünnepek előtt. Mindig valamilyen balesethez hívtak, s csak a helyszínen derült ki, hogy próbariasztás történt. A megyei főorvos és fő-garázsmester kért meg valakit a betelefonálásra, a helyszínen aztán mindnyájunkat megfúvatott. Akinél a szonda elszíneződött, már mehetett is haza, s másnap jöhetett vissza leszámolni. Egyik kollégánk elhatározta, hogy ?megszívatja? a fúvatókat.
Egy kisvárosi állomáson kellett helyettesítenie éjszaka. A megyeszékhelyről utazott oda vonaton. A vasút- és a mentőállomás között volt az a kocsma, ahol egy egyik állandó nappalos kolléga esténként italozott. Csak néhány sört és felest fogyasztott, de azt rendszeresen. Hősünk is ide tért be két Oázisra. Az almából készült üdítő pont olyan volt, mint a Kőbányai Világos, éppen ezért a két üveg tartalmát egy söröskorsóba öntette. Ezzel lépett oda az iszogató kollégájához, aki a jól végzett napi munka után már nem az első korsónál tartott. Gyorsan lehúzta a nagykorsó almalét, de annyit még megjegyzett, hogy biztosan nem lesz ma éjszaka ellenőrzés, mert csak sokára lesz valamilyen ünnep.
A helyettesítő dolgozó jól gondolkodott. Tudta, hogy a nappalos kolléga szeret mindent jelenteni, s most sem tesz majd másként. Bizonyára felhívja majd a megyeszékhelyi főnökeit, s értesíti őket a várható nagy fogásról. Így is történt, a késő esti órákban csöngött is a telefon. A közeli vasúti átjáróból vonatgázolást jelentettek. Szirénával, kék fénnyel és kibontott piros zászlóval robogtak a helyszínre (akkor még ezek is az esetszállításhoz tartoztak), s a sorompónál a két főnök várta őket a szolgálati kocsival. Több mint harminc kilométert autóztak a megyeszékhelyről próbariasztásra ahelyett, hogy otthon aludtak volna.
Hamar előkerültek a szondák, a sofőr is és az ápoló is megfújta, de természetesen nem színeződtek el. A mentőállomáson ezután a telefonügyeletest is megfúvatták, de az eredmény itt is negatív volt. Újabb dobozt vettek elő a biztonság kedvéért, újabb szondát fújt meg mindegyikük, de az eredmény ugyanaz maradt. Az almalét egyik műszer sem mutatta ki. A két megyei vezető dolgavégezetlenül utazhatott haza, s éjfél után végre ágyba kerülhetett. Elhasználtak hetven kilométernyi benzint egy ?jóindulatú? bejelentés miatt.
Másnap reggel a nappalos kolléga döbbent meg leginkább, amikor az éjszakai helyettest a mentőállomáson találta. Nem tudtál este hazautazni? ? kérdezte, s ezzel menten el is szólta magát. ? Miért kellett volna hazamennem? ? kérdezte amaz. ? Az almalét a szonda nem mutatja ki. Csak nem gondoltad komolyan, hogy tényleg sört ittam? ? folytatta mosolyogva, s kollégája kényszeredetten vele nevetett. A többiek meg rajta nevettek.
