ZETApress

hírportál

Felülvizsgálják a börtönszabályokat

Az emberi jogi kérdéseket a legmesszebbmenőkig figyelembe kell venni a büntetés-végrehajtási őrzésbiztonsági szabályok módosításakor, mondta el kérdésemre Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter a délutáni kormányszóvivői tájékoztatón. Arról próbáltam meggyőzni őt, hogy a rendszerváltozás előtti gyakorlathoz kellene visszatérni, s újra kéne gondolni az elítélt őrzők intézményének visszaállítását bizonyos elkövetői típusok esetén.

Mint néhány napja megírtuk, az egyik önakasztott fogva tartottat nem sikerült újraéleszteni, mert a zárkanyitáskor már beállt nála a halál. Mivel zárás után csak váltásparancsnoki engedéllyel és jelenléttel, valamint a kutyás járőrrel együtt lehet nyitni, a sűrűbb ellenőrzés sem lenne célravezető a magánzárkában fogva tartottak esetén. Mire a nyitásra jogosultak felrohannának a Venyige utcai objektum nyolcadik emeletére, rég letelne az a négy perc, melyen belül egy akasztott ember még megmenthető. Akkor is beállna a zárkanyitásig a halál, ha a felügyelő épp a sámli kirúgásakor nézne be a tátikán.

A miniszter elmondta, hogy a nemzetközi példákat is követni akarnak a módosítás kidolgozásakor. Amerikában olyan börtön is van, ahol az elektromos karszalag (vagy lábszalag?) azt is jelzi, hogy a fogva tartott meddig tartózkodik a mellékhelyiségben, s éppen mit csinál odabenn. Nálunk túlzás lenne ilyet bevezetni, mondta az állampolgári jogok biztosának egykori helyettese. Most nem is ez a legfontosabb feladata, hanem a korrupcióellenes kormánybizottság létrehozása és vezetése, mely hat tárca munkáját fogja össze.

Tagja a gazdasági tárca vezetője is, meg az egészségügyié is, mert a közbeszerzések terén és a hálapénzek esetén is sokan beszélnek korrupcióról. Az állami szervek közül a legfőbb ügyész és az ombudsman is tagja lesz a bizottságnak. Harmadik pillérként bevonják majd a szakmai szervezeteket is. Jelenleg is számos lehetőséget tartalmaz a Btk. a korrupció visszaszorítására, de sajnos nem élnek ezekkel, pedig még szabadságvesztés is kiszabható.

Egy másik bizottság is feláll hamarosan, de ma csak az elnököt, Kenedi Jánost ismerhettük meg. Hat társát a héten kérik fel a feladatra. Függetlenként fogják vizsgálni, hogy a titkosszolgálati anyagok közül mit lehet ezután szabadon kutatni, s mi képez nemzetbiztonsági kockázatot. Ők döntenek arról is, ki a közszereplő, kinek lehet az ügynökmúltját feltárni, s kiét kell ezután is titokban tartani.

A pokoli hőség miatt az országos tisztiorvos harmadfokú hőségriadót rendelt el, mely kormányzati koordinációt is igényelt. Újhelyi István önkormányzati és területfejlesztési államtitkár számolt be a lehetőségekről. A 80 fokos aszfaltot hűteni kell, a növényeknek is kell az éltető víz, néhol mégis locsolási tilalmat kellett helyi szinten elrendelni. Ilyen most Érd városa, ahol nem megy fel a tizedik emeletre a víz. Az a művészet, mondta az államtitkár, hogy jól osszuk be a vizet, melyből egyelőre nincs hiány.

Szóba került a magdolnavölgyi államfői vétó is. Mint az elmúlt héten megírtuk, Sólyom László nem írta alá azt a tárca-előterjesztést, hogy a hatszáz lakosú lakópark önálló község legyen. Most az Alkotmánybírósághoz fordulnak az önállósodást akarók. Kíváncsian várjuk, hogy a taláros testület mer-e dönteni egykori elnöke ellenében? Mivel a lakópark szennyvize tisztítatlanul folyik élővizeinkbe, az önkormányzat feladata lesz a szennyvíztisztító megépítése is. Lehet, hogy nem is lesz olyan jó üzlet az önállósulás?

2 hozzászólás

Visszajelzések

  1. ZETApress » Nem műtenek Csepelen
  2. ZETApress » Összeállt a hatos fogat

Szóljon hozzá!