ZETApress

hírportál

A határ rabszolgái

Nagyon becsületessé váltak hirtelen a határhoz közeli települések vállalkozói – tudtuk meg egy polgárőri sajtótájékoztatón a ’90-es évek közepén. Rendre jelentik fel a náluk munkavállalási engedély nélkül dolgozó menekülteket. A baj csak az, hogy ezt a munka elkészülte után teszik. A ?modern rabszolgát? addig is embertelen körülmények között tartják, a maradékon etetik, az istállóban altatják. Amikor aztán a fizetésre kerülne a sor, rendőrt hívnak, s bejelentik az engedély nélküli munkavállalót. Így a munkabért is megtakarítják, s a kizsákmányoltak bosszújától sem kell tartaniuk. A hatóságok ugyanis kizsuppolják a szerencsétleneket az országból.

Valaha a jogtalan haszonszerzés gazdasági bűncselekménynek számított, az elkövetőnek a szabálysértési hatóság, vagy bíróság előtt kellett felelnie tettéért. A pénzbírság összege azonban akkor is, most is jóval kevesebb a megszerzett haszonnál. A delikvens játszva kifizeti. Ha azt mondja, hogy csak a munka elvégzése után derült ki a munkavállalási díj hiánya, megúszhatja büntetés nélkül.

Talán ha az elvégzett munka ellenértékét az államkasszába kéne befizetniük a ?rabszolgatartó? vállalkozóknak, megszűnne a menekültek kizsákmányolása. A feljelentősdi egyszeriben megszűnne, mert a munkáltatónak sem lenne érdeke a rendőrségre menni. A lebukottaktól beszedett pénzt viszont a menekült kérdés megoldására lehetne fordítani. Igaz, erről már nem a polgárőröknek kell gondolkodni. Nekik csak észlelni és jelezni kell a határmenti ?rabszolga telepeket?, írtuk meg egy évtizeddel ezelőtt. Félek, hogy a vállalkozók eljárása azóta sem változott.

Szóljon hozzá!