ZETApress

hírportál

Együtt egy jobb internetért!

Ma tartották világszerte a Safer Internet Dayt, vagyis a Biztonságos Internet Napot, melyre a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ), mint a Safer Internet Program (SIP) magyarországi konzorciumvezetője online rendezvényeket szervezett.

A Biztonságos Internet Nap – Safer Internet Day (SID) – célja, hogy az Európai Unió Safer Internet Program (SIP) akciótervének keretein belül közel 170 országban ugyanazon a napon hívja fel a figyelmet az internet szükségességére, előnyeire és veszélyeire. Az eseményt idén 18. alkalommal rendezték meg. Ez a nap lehetőséget teremt arra, hogy a kampányok szervezői a gyerekeket pozitív tartalmak felfedezésére és létrehozására buzdítsák, mely tudásukat később a családban, iskolában, barátokkal, majd a munkájuk során is tudják hasznosítani.

Az internet és a minket körülvevő digitális eszközök mára nélkülözhetetlenekké váltak a tanulásban, munkavégzésben, kapcsolattartásban, szórakozásban. A digitális-eszközhasználat mind a felnőttek, mind a gyerekek körében jelentősen megnőtt. Éppen ezért a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Safer Internet Programja arra hívja fel a gyerekek, szülők és tanárok figyelmét, hogy miközben használják az internetet, informálódnak, tanulnak, játszanak, barátkoznak és szórakoznak a segítségével, mindig tartsák szem előtt, hogy a világhálón veszélyek is leselkednek rájuk! Nem mindenki profi internetfelhasználó, de mindenkinek tudni kell az internet előnyeiről és veszélyeiről is.

Az esemény mottója: Együtt egy jobb internetért!

A Nemzetközi Gyermekmentő által szervezett SID magyarországi együttműködő partnerei voltak a Microsoft Magyarország Kft., a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) és az Országos Rendőr-Főkapitányság (ORFK). A Safer Internet Day (SID) – Biztonságos Internet Nap hazai online programjai kezdetén közös online sajtótájékoztatót tartott az NGYSZ, az NBSZ NKI és az ORFK Gondolkodj, mielőtt kattintasz! címmel.

Kurkó-György Zsuzsanna (NGYSZ), a Safer Internet Program projekt magyarországi koordinátora kiemelte, hogy a mára már hagyománnyá vált Safer Internet Day célja, hogy felhívjuk a figyelmet az internet helyes használatának fontosságára, és arra, hogy ennek elsajátítása mindannyiunk közös felelőssége. Ez a tudás egész életünket befolyásolja. Ugyanilyen fontos, hogy akárcsak a valós életben, az internet virtuális, arctalan tereiben is tiszteljük egymást.

Elmondta, hogy idén a COVID-19 miatt sajnos csak online lehetett megrendezni a SID-rendezvényt, illetve év közben az oktatások nagy része is csak online zajlott. Mindenki reméli, hogy májustól, de legkésőbb nyáron már személyesen is meg tudják tartani a SIP-oktatók az előadásokat, és találkozhatnak a gyerekekkel. Megköszönte az NBSZ NKI-nak, az ORFK és a Microsoft Magyarország Kft.-nek, hogy ebben a nehéz helyzetben is a SID kampány mellé álltak. A fenti intézmények évek óta együttműködnek a Gyermekmentő Szolgálattal.

Kurkó-György Zsuzsanna ezután röviden beszámolt a SIP 2020-as oktatási és kutatási eredményeiről. A járvány miatt sajnos jóval kevesebb oktatást tudtak megtartani, mint az azt megelőző évben. 2020-ban 5632 felhasználóhoz – 766 gyerekhez és 4866 pedagógushoz és szülőhöz – jutottak el a SIP-oktatók személyesen vagy online előadások, foglalkozások keretében. Összesen 166 alkalommal, 476 órát tartottak, 120 különböző helyszínen, 59 budapesti és 61 vidéki iskolában.

A SIP 2020-ban hatástanulmányt is végzett, melynek során több, mint 20 kérdést tett fel az internetbiztonságról szülőknek és gyerekeknek. Ezt 260 szülő (87 papír alapú, 173 online), 1170 tanuló (738 papír alapú, 432 online) töltötte ki. A beérkezett szülői (260) és a tanulói (1170) válaszokból az alábbi következtetések vonhatók le:

2020-ban a lakosság csökkenése ellenére a digitális eszközök száma 2,2%-kal nőtt Magyarországon.

A válaszadók 91,27%-a válaszolta azt, hogy otthon, a családban 3 vagy annál több okos-eszköz (számítógép, notebook, tablet, okos-telefon) áll rendelkezésükre.

A 13 év alattiak 86%-ának szabályozzák a szülők a képernyő előtt eltölthető idejüket, míg 14%-uk időkorlát nélkül használhatják az okos-eszközöket. Meglepően nagy arányban (31%) van jelen a közös megegyezésen alapuló szabályozás.

A szülők mindössze 26,7%-a telepített a gyermeke digitális eszközére szűrőprogramot.

A megkérdezettek 20,35%-a volt 12 év alatti. A 12 év alattiak 76,97%-ának van más saját okos-eszköze. A saját okos-eszközzel rendelkező 12 év alattiak 87,81%-ának korlátlan hozzáférése van az internethez, és ebben a korcsoportban a megkérdezettek mindössze 2,1%-a nem rendelkezik egyáltalán internetes eléréssel.

A megkérdezett gyerekeknek – akiknek az átlag életkora 14,57 év volt – csak a 3,67%-a nem ismeri a cyberbulling fogalmát, 27,25%-uk még nem, 69%-uk pedig már hallott az iskolában vagy a baráti körben történt internetes zaklatásról.

Juhász Levente, a Google közép-kelet-európai közkapcsolati menedzsere bemutatta a Family Link szűrőprogramot, amely a Google szülőknek szóló, felügyeleti eszközöket kínáló szolgáltatása. A mobil alkalmazás célja, hogy segítse a szülőket az egészséges digitális alapelvek és szokások kialakításában, amikor gyermekeik az interneten tanulnak, játszanak vagy felfedeznek. A szülő és a gyermek(ek) készülékére egyidejűleg telepített alkalmazás számos felügyeleti lehetőséget kínál: például a képernyőidő szemmel tartását és korlátozását, a gyermek által a Google Áruházból telepíthető appok körének meghatározását és az appon belüli vásárlások jóváhagyását, de az eszközön elérhető tartalom szűrését vagy a készülék zárolását is. Előadásában kitért arra, hogy a Google által a Family Linkhez készített szülői információs dokumentum részletes tájékoztatást ad, melyet a szülőknek érdemes figyelembe vennie, amikor arról dönt, hogy hozzáférést biztosít gyermekének a Google-szolgáltatások széles ökoszisztémájához.

Helena Pons-Charlet, a Microsoft Europe Digitális biztonságért felelős jogi osztályának vezetője beszélt a Microsoft Digital Civility Index (DCI) kutatási eredményeiről. Elmondta, hogy Magyarország volt a Microsoft 32 országot érintő, a kibertér veszélyeit vizsgáló felmérésnek az egyik tagja. A DCI kimutatta, hogy Magyarországon javult az online kommunikáció és magatartás színvonala, a korábbi 77 pontos indexet 73-ra sikerült javítani, ami 4 pontos előrelépést jelentett. A válaszokból az is kiderült, hogy a járványhelyzet pozitív hatással volt az emberek kibertérben mutatott magatartására, illetve a javulás 80%-ban tulajdonítható a tizenéveseknek, akik lényegesen pozitívabban ítélik meg a kibertér kommunikációját, mint a felnőttek.

Az online interakciók minősége Magyarországon az alábbi témákban mutatott a legnagyobb fejlődést az előző évhez képest:

hírnév károsítása (8 pontos fejlődés a tavalyi évhez képest)

zaklató szexuális jellegű ajánlatok (4 pontos fejlődés)

megfélemlítés vagy zaklatás (4 pontos fejlődés)

Az oktatási intézményekbe vetett bizalom szerepelt az első helyen, megelőzve a közösségi média és tech vállalatokat vagy a médiát.

Az idei SID kerek-asztalánál Bor Olivér, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet szóvivője, Csanak Gabriella, a Microsoft Magyarország marketing és operatív igazgatója, Ságvári Bence, az MTA Társadalomtudományi Központ tudományos fő-munkatársa és Vezér-Kovács Dorottya r. főhadnagy, az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának fő.előadója beszélgetett 2020. tapasztalatairól és a 2021-es év terveiről. Beszélgetésük mottója: Mit tehetünk együtt egy jobb internetért?

A szakemberek érintették a koronavírus-járvány hatását, azt, hogy hogyan formálta át az otthoni munkára történő átállást, a mindennapi életet, beleértve az online oktatást és az otthoni munkát. Minden résztvevő kitért arra, hogy cégük a home office bevezetésével biztonsági ajánlásokat fogalmazott meg, és különféle közösségi-médiafelületeket használtak ezek népszerűsítésére.

Csanak Gabriella, a Microsoft Magyarország operatív igazgatója elmondta, hogy Magyarországon sokat javult az emberek internetes biztonságérzete, erről a DCI-kutatásuk eredményei is tanúskodnak. Egyre többen számoltak be arról, hogy az internetes felületeken segítőkészséggel találkoztak, sokkal kevesebb zaklatásról, hírnév-rongálásról számoltak be. Ezt erősítette meg Vezér-Kovács Dorottya, az ORFK főhadnagya is, aki szerint biztatóak az online biztonság trendjei. Csanak érintette még, hogy létrehoztak egy Microsoft Digital Civility Challenget, amely négy egyszerű viselkedési ajánlást tartalmaz, amellyel még barátságosabbá, élhetőbbé kívánják tenni az online életünket.

Ságvári Bence, az MTA Társadalomkutatási Központjának kutatója megerősítette a fenti pozitív trendeket, kiemelve, hogy a néhány hónap alatt létrejött digitalizáció számos új társadalmi kihívást hozott, amelyek kutatása jelenleg is folyik. Véleménye szerint a felnövekvő legifjabb generáció már sokkal korábban elkezdte használni a digitális eszközöket, akár 2-3 év korkülönbség is számít ezen a téren. Ő a legnagyobb kihívásnak az időmenedzsmentet tartja: Mindenki a gyerekeink limitált idejére hajt. Az is probléma, hogy az inger-gazdag környezet nehézséget okozhat a koncentrációban.

Csanak Gabriella szerint a szülők felelőssége, hogy felkészítsék a gyerekeket az internet kihívásaira. Rá kell mutatni a digitális eszközök jó és hasznos felhasználására, és érdemes megmutatni az offline tevékenységekhez vezető kikapcsoló gombot is. Ebben a vállalatok, a civil szervezetek és az állam is igyekeznek minden támogatást megadni. Bor Olivér is egyetértett ebben: szerinte is fontos, hogy az állami szerveknek, civil szervezeteknek és a multi cégeknek milyen a kommunikációja, milyen edukációs eszközöket használnak. A beszélgetésben még szó esett a cyberbullyingról, a közösségi média befolyásoló algoritmusairól és a TikTokon terjedő veszélyes divatokról is.

A résztvevők egyhangú célkitűzése 2021-re az, hogy az online kampányokon túl minél több élő eseményen népszerűsítsék és erősítsék a tudatos internethasználatot – amennyiben erre a járványhelyzet lehetőséget ad.

Ugyancsak sor került az idei SID alkalmából meghirdetett képregény- és mémkészítő, illetve internetes hős-építő pályázat eredményhirdetésére is. Összesen 438 pályamunka érkezett be, Budapestről 160, vidékről pedig 278. A nyertesek között összesen közel 1.050.000 forint nyereményt osztottak szét. A zsűri a döntésnél figyelembe vette a pályaművek tartalmát, technikai megoldásait, a kreativitást, ötletességet a témaválasztásban, a terjedelem, ill. az időkeret betartását és a szoftver adta lehetőségek kihasználását, valamint azt is, hogy mennyi munkát fektettek bele az alkotók a munkába.

Szóljon hozzá!