ZETApress

Május 23-án, kedden korrupcióellenes konferencia lesz a Corvinus Egyetem Vámház téri 3001-es előadójában ? Professzor Úr! Negyedik alkalommal kerül sor olyan korrupció elleni konferenciára, melynél Ön a szervezőbizottság elnöke. Miben azonosak, illetve a mostanitól eltérőek e rendezvények? ? kérdezte Szarvas István.

Konferenciáinkat mindig azért rendeztük, s rendezzük, mert a korrupció témája sajnálatosan aktuális tárgy a magyar gazdaságban ? válaszolta Dr. Papanek Gábor D.SC. professzor emeritus. ? Azonosság van abban is, hogy témánk iránt mindenkor élénken érdeklődött, s érdeklődik mind a társadalom, mind a szakértők köre. Sok a hasonlóság az előadók körében is: mindig a leginkább illetékes hazai irányítószervek vezetői vállalják az előadások többségének megtartását, mindig hívunk továbbá néhány, a témával intenzíven foglalkozó kutató szakértőt is.

A 2010-es konferencia sajátossága, hogy igencsak türelmetlen társadalmi légkörben kerül megszervezésre. Választások előtt állunk, s a választók azt várják, hogy a közeli jövőben végre hatékony intézkedések korlátozzák ezen, az elmúlt években hatalmas károkat okozó ?közrossz? továbbélését. Ezért a konferencián kiemelt hangsúllyal kívánjuk megvitatni, a gazdaságpolitika milyen intézkedésekkel kíván eleget tenni e várakozásoknak.

Sajnos témakörünkben a pozitívumok mellett mindig vannak negatívumok is. Egy pozitívumot, és egy negatívumot említenék. Kedvező a Transparency International Hungary egyre növekvő aktivitása, igen kedvezőtlen viszont, hogy az Állami Számvevőszéknek nincs elnöke és nincsenek alelnökei. Folytatná a sort?

A legnagyobb pozitívumnak a gazdaságpolitikára irányuló társadalmi elvárások már említett erősödését vélem. Húsz éve polgáraink is, s a gazdaságirányítás képviselői is igencsak megértők voltak a korrupt magatartások iránt, s sokan még tíz éve is úgy gondolták, hogy ezek csak egyes kedvező folyamatok kedvezőtlen kísérő jelenségei. Ma viszont polgáraink körében már általános nézet, hogy a korrupció ellen tenni kell, s ezt irányítószerveink sem hagyhatják figyelmen kívül. Világosan jelzi ezt a korrupció miatt elmarasztalt, börtönbe zárt személyek egyre magasabb beosztása, már a megtévedt politikusokat is érintő köre.

Kedvezőtlen viszont, hogy egyes irányítószerveknél még ma is az az álláspont érvényesül, amely szerint a korrupció elleni küzdelem egészében hosszú távú feladat, s vannak sokkal sürgetőbb, például pénzügyi tennivalók, késlekedünk a korrupció melegágyát megteremtő bürokrácia visszaszorításában, gyakran hosszabb ideit sem ellenőrizzük a korrupciós gyanúra okot adó cselekményeket, igen lassan haladunk előre a bírósági eljárásokban, s a sort még sokáig folytathatnám.

Professzor úr a közelmúltban egy közbeszerzési korrupcióval kapcsolatos kutatást irányított. Szól erről a konferencián?

Igen. Bár a kutatási beszámoló mindenki számára elérhető például a Közbeszerzések Tanácsa honlapján is, fontosnak tartom, hogy munkánk néhány időszerű tapasztalatát e rendezvényen is megvitassuk a részt vevő szakértőkkel.

A konferencia előadóinak jellege is változott. Mi indokolta egy külföldi előadó felkérését?

Mindenkor törekedtünk a nemzetközi tapasztalatok figyelembe vételére. Úgy véltük azonban, hogy a gyakorlatban nem az elméleti ismeretek, hanem a honosítás lehetőségei az igazán fontosak, ezért döntően hazai előadókat kértünk fel. Most viszont arról értesültünk, hogy az Állami Számvevőszék előrehaladott és sikeresnek tűnő kísérleteket végez egy holland módszer adaptációjára, s arra gondoltunk, hogy ? mielőtt az ÁSZ vázolja munkáját ? egy holland szakértőt kérünk fel a módszer külföldi alkalmazási tapasztalatainak az ismertetésére.

Készül írásos anyag az elhangzottakról?

Amint az előzőkben tettük, úgy most is részletesen beszámolunk az előadásokról és vitákról a szaksajtóban.