ZETApress

hírportál

Sajtó-helyreigazítási kérelem

Tisztelt Sajtószerv, Tisztelt Médiatartalom Szolgáltató! Tisztelt Zmeskál Zoltán Tamás Főszerkesztő Úr! Alulírott Simonka György 5665 Pusztaottlaka, Kossuth u. 26. sz. alatti lakos az alábbi sajtó-helyreigazítási kérelemmel élek:

Az ZETApress.hu híroldalon (portálon) 2020.06.23.-án Milliárdos bukás című cikk jelent meg. A fent nevezett cikk címe és a cikk tartalma személyemre valótlan tényállításokat tartalmaz, ezzel megsértve személyiségi jogaimat, a jó hírnévhez való jogomat.

A hivatkozott cikk velem kapcsolatban az alábbi valótlan tényállításokat, illetve való tényeket hamis színben feltüntető állításokat tartalmazza: “A Fidesz tovább támogatja Simonkát: több mint 1 milliárdot elengedtek a költségvetési csalással vádolt fideszes képviselőnek – tudatta az MSZP Sajtó.”

A fent nevezett közlemény tartalma személyemre vonatkozóan olyan valótlan tényállításokat tartalmaz, melyek megalapozatlan forrás egyértelmű ellenséges hangvétele mellett az ügy közérdeklődésre számot tartó jellege mellett mégis aránytalanul egyoldalú és legkevésbé sem törődtek a médiatartalmat közlő felelős újságírótól elvárható gondosságra. Úgy híresztel engem hamis színben feltüntető állításokat, hogy a nagy nyilvánosság előtti lejáratásomat célzó közlésben az én álláspontomat nem mutatják be, ezzel megsértve személyiségi jogaimat, a jó hírnévhez való jogomat.

A kifogásolt cikk tartalmának szerkesztése, az ott használt kifejezések és szereplők alapján az átlag olvasó számára nem derül ki a valóság, azonban a teljes tartalomból úgy értelmezhető, hogy a sérelmezett közlésekben megjelölt tényállítás, sugalmazás kétségtelen befejezett tény lenne.

A megjelent MSZP Közlemény személyemet illetően valótlan tényt közöl és valós tényeket tüntet fel hamis színben, megalapozatlan tényállításokat híresztel, közvetít a nyilvánosság felé. A közleménytartalma a maga egészében és összefüggéseiben azt közvetíti az átlagos olvasó felé, hogy nekem országgyűlési képviselőként elengedett 1 milliárd forintot a Fidesz, melyet azzal, hogy Önök, mint meghatározó és mértékadó, hiteles média közzétesznek, egyúttal hitelesítik is a közlemény valóságtartalmát, figyelmen kívül hagyva az én véleményemet.

A közlemény is valótlan tényt állít, mely szerint nekem Simonka György országgyűlési képviselőnek, vagy magánszemélynek a Fidesz több mint 1 milliárdot elengedett volna. Ezen állítás alapvetően valótlan, hiszen ilyen velem szembeni követelés nem létezik, a Fidesz pedig mint politikai párt semmit sem tud elengedni. Nekem a Fidesz nem engedett el semmilyen tartozást.

Ezzel szemben a valóság az, hogy a felszámolás alá került Magyar Termés TÉSZ Kft.-vel szemben van a Magyar Államnak követelése. Tehát nem a Fidesz követel, hanem az állam és nem tőlem, mivel én nem tartozok, hanem a Magyar Termés TÉSZ Kft.-től.

A fenti idézet hamis színben tünteti fel a Transparency Intenationál Magyarország által indított perben hozott ítélete, mintha nekem ezen perhez bármi közöm is lenne. A cikkben hivatkozott perben sem peres fél, sem egyéb érintett nem voltam és egyébként a perről magam is csak a sajtóból értesültem. így valótlanul állítja a megjelent és általam sérelmezett cikk azt, hogy a per személyemmel kapcsolatos lenne. A valóság az, hogy a per személyemmel semmilyen kapcsolatban nincs. A valóság a sérelmezett sajtótermék vonatkozásában az, hogy cikkben hivatkozott bírósági ítélet egyetlen megállapítást sem tesz Simonka György vonatkozásában, sőt egyáltalán a nevemet sem tartalmazza az ítélet. Az igazság az, hogy az ítélet arra sem tesz semmiféle rendelkezést vagy utalást, hogy hozzám támogatás került-e, így valótlanul állít erre vonatkozó tényeket a cikk.

2016 óta folyamatosan ír a sajtó a büntető ügyemről. Az elmúlt 4 évben a sajtóban általánossá vált az, hogy azt a büntető ügyet, amelyben én is érintett vagyok Simonka Györggyel kapcsolatos ügynek nevezik. Önök ezzel a “bejáratott” megnevezéssel azt a látszatot keltik, hogy a büntető ügyhöz kapcsolódóan ért el pernyerést a Transparency Intematinal, ami egyszerűen nem igaz. Ugyanis a TI az államkincstár ellen nyert pert közérdekű adat kiadása iránt a MAGYAR TERMÉS TÉSZ-szel kapcsolatban, ami semmilyen módon nem köthető a hozzám, nem velem kapcsolatos ügy.

– A következő idézett bekezdésben szintén valótlanságot írnak:

ugyanis a kormány megkésve próbálta meg visszakövetelni azt a több mint egymilliárd forint közpénzt, amivel korábban Simonka Györgyöt támogatták meg.”

A közlemény megjelenő valótlan állítással ellentétben az igazság az, hogy a Magyar Államkincstárnak a támogatással érintett és felszámolás alatt álló Magyar Termés TÉSZ Kft. gazdasági társasággal szemben van követelése és nem velem szemben, jómagam pedig semmiféle támogatást nem kaptam. Valótlan az is, hogy a kormánynak lenne követelése, a valóság az, hogy a Magyar Államkincstár van követelése még egyszer hangsúlyozva azt, hogy nem Simonka Györggyel szemben, hanem a Magyar Termés TÉSZ Kft-vel szemben.

A cikk azt sugallja hamisan, mintha az érintett gazdasági társaság, a cikk szóhasználatában a cég túlnyomó részben az enyém lenne. A megfogalmazásból és a szövegkörnyezetből egy tájékozódni kívánó átlagos olvasóban a benyomás alakul ki, hogy lényegében, döntő többségben az én tulajdonomban lenne az érintett cég, mely valótlan tartalmú sugalmazás. A valóságban a Magyar Termés TÉSZ Kft. több száz magánszemély és jogi személy tulajdonában van, mely tényről egyszerűen, bárki számára hozzáférhető közhiteles nyilvántartásból meggyőződhetett volna a cikk szerzője, mely “fáradozáshoz” mindösszesen pár “kattintás” is elegendő lett volna számítógépén. Amennyiben a cikk szerzője mindezt megteszi, úgy láthatta volna azt is, hogy a tagként nem rendelkezem sem meghatározó, sem irányító befolyással a cégben.

A médiatartalom egészét tekintve és egyben értelmezve, a leírt közléseivel az újságíró szándékosan téveszti meg az olvasókat, hiszen előtte is ismeretes dokumentációk, nyilatkozatok alapján, ezekből ez az állítás nem következhet, tehát ezeket az állításokat egybemosni nem lehet. A nyilatkozatokból és a nyilatkozatok dátumából egyértelműen kiderül, hogy ezek nem tartoznak össze. Mesterségesen mossa össze a kormányzati kommunikációt, miszerint a pénzt az állam visszakövetelte, amint a cég felszámolás alá került, azzal a több, mint 1 milliárd forintos visszaköveteléssel, melyet a felszámolónak bejelentett a Magyar Termés TÉSZ-el szemben, hiszen a kettő nem egy évben történt. A cikkbe beágyazott linkekből, illetve az oldalon elérhető korábbi cikkekből az is kiderül, hogy mindezen információk birtokában nem alátámasztott, sőt hamis és valótlan a médiatartalom közlése és ebből nem következik, hogy az újságíró által hozzám kötött cégbe az állam miatt veszett volna oda tetemes összegű közpénz, sem az, hogy ennek a hibának a következménye az én érdekemet szolgálná. Ha az igazságról hitelesen szerettek volna tudósítani, akkor engem is megkérdeztek volna és a véleményemet sem hagyták volna figyelmen kívül. Ez az eljárás nem felelős újságírótól elvárható gondosság, ezzel személyemet szándékosan tüntették fel abban a hamis látszatban, mint ha valamilyen hasznom származna abból, hogy valamilyen határidőt nem tartottak be valamely szervek. Azt is hamis színben tüntetik fel, hogy a szóban forgó összeg visszafizetésének alapja a büntetőeljárás lenne, vagy az annak alapot adó 2015-ös jogosulatlan támogatás igénybevétele miatti MVH visszakövetelés. Ez teljes mértékben megalapozatlan, az idősávok összemosásával hamis látszatot keltenek. Erre vonatkozóan pontos adat, mely hitelesen alátámasztaná az állításukat és feltételezésüket, dokumentáció, vagy hiteles információ nem létezik, mégis a médiatartalom egészét figyelembe véve szándékosan, megtévesztő módon mossák egybe az én érintettségemmel folyó büntetőeljárással, mintha ez az én érdekemnek felelne meg és a titkolózás is nekem lenne jó, viszont most ki fog derülni valami, amit minden bizonnyal azért takargattak, mert valami szabálytalan, vagy bűnös dolog állhat a háttérben. Ezzel szemben több helyen nyilvánosan is megjelent, hogy az MVH a felszámolónak a 2015-ben megállapított elsőfokú határozatát a jogosulatlanul kifizetett támogatások vonatkozásában határidőben megküldte. Az MVH visszakövetelési igényét vissza is igazolta a felszámoló, tehát a késedelemre vonatkozó állítások nyilvánvalóan hamis és megalapozatlan feltételezések. A valóság hiteles közlésére nem törekedtek, felelős újságírótól nem elvárható, szándékos gondatlanság és megtévesztés szándékával íródott a cikk. Össze nem tartozó dolgokat egybemosva, az érintettek és az üggyel kapcsolatban nyilatkozók véleményét nem megkérdezve folytatták a média által megkezdett negatív színben feltüntető lejárató kampányt, összejátszva más ellenérdekeltekkel, melynek következményeként a TÉSZ folyamatosan vesztette el partnerei bizalmát, pedig minden általa szerződésben vállaltat teljesítettek, mégis a média negatív visszhangjának következtében partnereik a szerződéseiket felmondták, ezért került felszámolás alá a TÉSZ. Az ilyen típusú, etikátlan, megtévesztő média lejárató kampánynak esett áldozatul az általam korábban vezetett Magyar Termés TÉSZ és annak egész tagsága. Nekem is érdekem, hogy mielőbb kiderüljön az igazság, hiszen a sugallmakkal és feltételezésekkel szemben én nem követtem el bűncselekményt, én büntetlen előéletű vagyok és ennek az ellenkezőjének az állításával, vagy ennek látszatának keltésével és híresztelésével sértik Magyarország Alaptörvényében biztosított ártatlanság vélelméhez való alapjogomat. Ezen kívül még törvénysértően sugalmazza a cikk és további médiaszolgáltatók egymásra épülő koncepciójának egészét tekintve az olvasó számára félrevezető közléseit. Az Önök által közölt tartalom a saját oldalukon is hamis látszatot keltve, további sajtóközlemények alapjául is szolgált, melyek együttes tartalmával fokozzák az előre eltervezett és megalapozatlan, lejáratásomat célzó csúsztatásokat, hamis színben beállított közlésüket, híresztelésüket.

A médiatartalmak teljes egészét tekintve a linkek beszúrásával, azok együttes tartalmával a cikkeket alátámasztva, összemosva tovább fokozzák a hamis látszatot, mellyel személyemet negatív színben tüntetik fel.

Ezzel szándékosan, való tényeket megtévesztő szándékkal egybemosva olyan hamis látszatot keltenek, melyek az olvasót, a közvéleményt és akár a hivatalból eljáró embereket is megtévesztve alakítanak ki velem szemben ellenszenvet. Néhány kattintással pedig a további, korábban publikált szintén valótlan, negatív tartalmak teszik komplexé a lejáratásomat célzó, előre kitervelt médiatartalom koncepciójának megfelelő tényállításokat.

Bár álláspontomat általánosságban többször jeleztem, azt a tartalmak között nem szerepeltették sem akkor, amikor személyemre vonatkozó közléseket híreszteltek, sem máskor, ráadásul a családomat sem kímélték.

Legkevésbé sem jártak el felelős újságírótól, vagy szerkesztőtől elvárható gondossággal, egyszer sem, sőt szándékosan olyan módon támasztották alá valótlanságokat tartalmazó médiatartalmukat, hogy az említett korábbi cikkekre mutató linkekkel mosták össze, vagy olyan emberek megalapozatlan mondataira hivatkoztak, akikről köztudott, hogy perben, haragban állunk. Ezekről a linkek által feldobott korábbi média megjelenésekről én ezidáig jórészt nem is tudtam.

Ezen kívül fontosnak tartottam: szemben az Önök szerkesztőségével, én semmilyen módon nem akartam befolyásolni a folyamatban levő eljárást és még a látszatát is szerettem volna kerülni, hogy hasonló méltatlan, alantas, megalapozatlan, rosszindulatú, bármilyen ügyet befolyásoló tartalmat jelentessek meg. Mára viszont kiderült, hogy ez hiba volt, mert miközben én szó nélkül tűrtem az újságírók lejárató kampányát, közben a társadalom nagy része elhitte az Önök megalapozatlan, valótlan állításait.

“…az biztos, hogy hagytak elveszni 1 milliárd forintot a magyar emberek pénzéből…”

A közölt valótlan, illetve valós tényeket hamis színben feltüntető állításokkal ellentétben az igazság az, hogy a Magyar Államkincstárnak a támogatással érintett és felszámolás alatt álló Magyar Termés TESZ Kft. gazdasági társasággal szemben van követelése. Tudomásom, valamint közhiteles nyilvántartás szerint az érintett cég felszámolási eljárása be sem fejeződött, ezért a cikk megjelenése idején bekövetkezett tényként közölni azt, hogy tetemes összeggel károsodott meg az állam, valótlan állítás. A valóságban kizárólag a felszámolási eljárásjogerős befejezése után lehet megállapítani, állítani azt, hogy egyáltalán maradt-e esetlegesen kielégítetlen hitelezői igény és az milyen összegű.

“Simonka György ügyében újabb fejezetet kell nyitni” “Az MSZP szerint Simonka György nem magányos elkövető, ezért a felelősségre vonás továbbra sem állhat meg nála”

A fent közöltekkel azt sugallják, hogy én már biztosan elkövetője vagyok valamilyen rossz dolognak, vagy okozója bármilyen hibának, pedig ennek semmilyen hiteles alapja nincs. Ez szintén csak a szenzációhajhászás érdekében, az én rovásomra, rólam rosszat állítva próbálnak hamis színben feltüntetve lejáratni, ezzel a közvéleményt, valamint a hivatalos szerveket is ellenem fordítani.

Összességében cikk egészét együtt értelmezve különösen alkalmas arra, hogy megsértse a jó hírnévhez való jogomat és ellenem hangolja a közvéleményt és az Önökhöz közel álló médiákkal közösen befolyásoljanak hivatalos szerveket is, mely példa nélküli. 30 év alatt nem történt ilyen mértékű befolyásolási kísérlet egy folyamatban levő ügyben, ahol nincs jogerős ítélet, hazugságokkal és csúsztatásokkal, valamint megalapozatlan, valótlan tényekkel alátámasztva.

Ezek a rólam szóló, engem hamis színben feltüntető állítások és kifejezések mindenféle megalapozottságot nélkülöznek, hamis színben tüntetnek fel tényeket és a hiteles tájékoztatás szempontjából teljesen indokolatlan a használatuk. A sajtóközlemény és a benne szereplő negatív jelzők, kifejezések célja az, hogy – az én káromra, személyiségi jogaimat sértő tartalommal, engem bűnösnek beállítva – a népszerűségüket növeljék, és a követőiket, akiket ugyanezzel a módszerrel megalapozatlanul rólam negatív, hamis képet festve évek óta folyamatosan félretájékoztatnak, az Önök elfogult és ellenséges szemszögéből továbbra is hamis információkkal lássák el. Annak érdekében, hogy az igazság kiderüljön, teljes mértékben együttműködtem és együttműködök a hivatalos szervekkel. Nekem is érdekem, hogy az igazság minél előbb kiderüljön és ne rosszindulatú feltételezésekre, megalapozatlanul tehessenek közzé és egyúttal híreszteljenek rólam hazugságokat.

Mindezeken túl megjegyzem, hogy a mesterségesen beállított mondatok az átlag olvasóban azt a hamis látszatot keltik, mint ha ezek a valótlan állítások már jogerősek lennének, mint ha már ítéletben mondták volna ki ezeket az állításokat velem kapcsolatban. A tanú című film jelenetének ideje, amikor az ítélet már az eljárás előtt meg volt írva, már lejárt. Az előkészítő ülések megtartását követően még a tárgyalás első napját sem tartották meg, ahol a vádirat hiányosságai (amikből Önök folyamatosan elferdítve, csúsztatásokkal kiegészítve, ellenséges hangulatkeltő módon hoznak le cikkeikben) kiderülhetnek, Önök pedig már az ítéletet is előre vizionálják, melyet teljes mértékben megalapozatlanul híresztelnek. Ez kizárólag arra alkalmas, hogy személyemet hamis színben tüntessék fel.

A cikk egyéb állításai, sugalmazásai vagy valótlanságok, vagy csúsztatások. Jelen levelemben csak a legsúlyosabb és legkirívóbb állításokra tértem ki, a cikk többi állításával kapcsolatban jogfenntartással élek.

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. tv.

12. § (1) Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illeme megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények.

A helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő öt napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, lekérhető médiaszolgáltatás esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, más időszaki lap esetében az igény kézhezvételétől számított nyolc napot követően a legközelebbi számban a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, lineáris médiaszolgáltatás esetében pedig ugyancsak nyolc napon belül, a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és azzal azonos napszakban kell közölni.

A PK 14. szám I. pontja értelmében a sajtóközlemény kifogásolt tényállításának valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. A sajtószerv már a peres eljárást megelőzően is csak akkor jogosult megtagadni a határidőben kért helyreigazítás közlését, ha a helyreigazítási kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható [Pp. 342. § (2) bek.]. A sajtóhelyreigazítás rendeltetésének az érvényesülése: a valósághű tájékoztatás, a sajtó hitelének a megőrzése, illetve a közleménnyel érintett személy (közérdek vagy egyéb érdek) reális társadalmi értékelésének a biztosítása.

A PK 12. szám II. pontja szerint A sajtóhelyreigazítás iránti igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni.

A sajtótájékoztatás széles körű nyilvánosságot jelent, az ilyen közléssel elért tömeghatás nagymértékben fokozza a sérelem súlyosságát. Ezért fokozott jogi védelmet tesz szükségessé annak a biztosítékául, hogy a közlés megfeleljen a társadalmi rendeltetésének. A valótlan vagy a valóságot hamis színben feltüntető tényállítás helyreigazítása a sajtónak is érdeke, mert ez egyúttal a valósághű tájékoztatás egyik biztosítéka. A személyiségi jogok védelme mellett segít megőrizni a sajtó hitelét. Ezeknek a szempontoknak a maradéktalan érvényesítése végett jogunk objektív védelmet biztosít: a helyreigazítási kötelezettség független a sajtószerv vétkességétől.

Valóságos jogsérelem esetén a bíróságnak védelmet kell nyújtania a sérelmet szenvedett számára, és ezzel elő kell segítenie, hogy a sajtó a társadalmi élet eseményeiről a valósághoz híven, tárgyilagosan tájékoztasson, és ne éljen vissza helyzetével.

A PK 13. szám I. pontja szerint sajtó-helyreigazítást az kérhet, akinek a személyére a sajtóközlemény – nevének megjelölésével vagy egyéb módon – utal, vagy akinek a személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhető.

Az EJEB álláspontja szerint az újságírónak amennyiben egy közérdekű ügyről felelős újságírótól elvárható gondossággal ad hírt, nem lehet felróni, hogy a vitatott állítások igazságát nem vizsgálta meg. (Björk Eidsdottir v. Iceland 46443/09 számú jogeset 81. bekezdés). Az újságíró akkor járt volna el a tőle elvárható gondossággal, ha a cikkben szereplőknek is lehetőséget biztosított volna az álláspontjuk elmondására, amennyiben azt megteszik, akkor azt nem figyelmen kívül hagyva, vagy tartalmát kiforgatva közlik cikkükben. Ezzel szemben a cikk írója nem felelős újságíróként, a tőle elvárható gondossággal járt el, hiszen a cikkben szereplők megkérdezése nélkül az érintettek álláspontjának figyelmen kívül hagyásával szándékosan, a tényeket hamis színben feltüntetve közölték a cikket. Mindezek figyelembevételével a valóság bizonyításának kötelessége alól a sajtószerv nem mentesülhet. Különösen nem mentesülhet abban az esetben, amikor a helyreigazítást kérő személyére vonatkozóan olyan közléseket tesz, melyek nem közérdekűek, hanem csak közérdeklődésre tartanak számot.

Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikk (2) bekezdése szerint senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. Ezek alapján minden büntetlen előéletű embert, így engem is megilleti az ártatlanság vélelme. Alaptörvényben rögzített alapjog, hogy büntetlen előéletű embert nem lehet bűnösnek nevezni, vagy bűnösség látszatát sugallni, sem pedig közvetíteni és híresztelni nem lehet azt, mert ez törvénysértőnek minősül.

Álláspontom szerint a rólam szóló valótlan tényállítások, valamint a személyem hamis színben való feltüntetését célzó kijelentések nem tekinthetők véleménynek így nem tartoznak a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogok hatálya alá, hanem tényállításként értelmezhetők, melyekkel szemben sajtó-helyreigazítási kérelemnek helye van. A Szegedi ítélőtábla Pf. II. 20746/2010/2. számú jogerős ítéletében a következőképpen határolja el a tényállításokat a véleményektől: “A tény a való világ része, annak valamely objektív – az emberi tudattól független mozzanata – a múltban létezett, vagy a jelenben létező érzékelhető jelenség, állapot, esemény, történés vagy cselekvés. A vélemény ezzel szemben szubjektív kategória, valamely tényre vonatkozó állásfoglalás, értékítélet, következtetés. A tény valósága bizonyítható vagy cáfolható, ezzel szemben egy adott véleménnyel lehet azonosulni, vagy attól elhatárolódni, de ahhoz a valóság kritériuma nem kapcsolható.Fentiek értelmében, az engem érintő valótlan állítások, valamint a velem kapcsolatos való tények hamis színben való feltüntetései egyértelműen cáfolhatók, ezért tényállításként kezelendők és azokkal kapcsolatban jogosan kérem a helyreigazító közlemény közzétételét.

A Polgári Törvénykönyv ( Ptk.) az alábbiak szerint rendelkezik:

2:42. § [A személyiségi jogok általános védelme]

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való – bármilyen módon, illetve eszközzel történő – kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.

Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.

Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.

2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]

A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen d) a becsület és a jóhírnév megsértése;

2:45. § [A becsülethez és jóhírnévhez való jog]

A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás.

A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.

2:51. § [Felróhatóságtól független szankciók]

(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján – az elévülési időn belül – az eset körülményeihez képest követelheti

a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;

azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;

a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;

azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

2:52. § [Sérelemdíj]

Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.

A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.

Tehát szíveskedjenek az alábbi helyreigazító közleményt közzétenni a zetapress.hu internetes portál főoldalán 24 órán keresztül kommentár nélkül, önálló hírként, az eredetivel azonos módon és betűszedéssel, valamint a sérelmezett cikk címe alatt, annak szövege előtt, mindaddig amíg a cikk elérhető, de legalább 30 napig az alábbiakat:

“A zetapress.hu internetes portálon 2020.06.23.-án “Milliárdos bukás” című cikkünkben megalapozatlanul és egyoldalúan, Simonka Györgyöt hamis színben feltüntetve híreszteltük azt, hogy:

A Fidesz tovább támogatja Simonkát: több mint 1 milliárdot elengedtek. Ezzel szemben a valóság az, hogy a fidesz nem engedett el semmilyen összeget Simonka Györgynek

Azt is megalapozatlanul, hamis színben feltüntetve híreszteltük, hogy “a kormány megkésve próbálta meg visszakövetelni azt a több mint 1 milliárd forint közpénzt, amivel korábban Simonka Györgyöt támogatták meg.”

Azt is megalapozatlanul, hamis színben feltüntetve híreszteltük, hogy “a kormány megkésve próbálta meg visszakövetelni azt a több mint 1 milliárd forint közpénzt, amivel korábban Simonka Györgyöt támogatták meg.” Amikor azt állítottuk, hogy Simonka György ügyében újabb fejezetet kell nyitni és ki kell vizsgálni. Ezzel azt a látszatot keltettük, mintha Simonka Györgynek a követelés elhibázott bejelentéséhez köze lenne, ezzel szemben az igazság az, hogy a bejelentés hibája nem róható Simonka György terhére.

Tájékoztatom a tisztelt címzettet, hogy azon nem várt esetben, amennyiben fenti törvényi kötelezettségének megadott határidőn belül nem vagy nem megfelelően tesz eleget, úgy a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 496. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően peres eljárást kezdeményezek a helyreigazító közlemény közzététele iránt.

Felszólítom a tisztelt címzettet, hogy egyetemlegesen fizessen részemre összesen 5.000.000 Ft (ötmillió forint) sérelemdíjat a PTK 2:52 § alapján, tekintve hogy a cikkben a fenti valótlan, ellenséges hangulatkeltő és jó hírnevet sértő állítások jelentek meg.

Pusztaottlaka, 2020. július 09.

Tisztelettel: Simonka György

1 hozzászólás

  1. Elnézést kérek, Képviselő Úr! Az imént továbbítottam Önnek az MSZP Sajtóosztály 2020. június 23-ai levelét, melyet aznap a Zetapress.hu portálon megjelentettem. A helyreigazítási kérelmében szidott szerző tehát nem én vagyok, s erre utaltam a szerzőkénti “tudósítónk” megjelöléssel. Az írás az MSZP honlapján ma is olvasható. Abban sem, így nálam sincs link. Kapott anyagból dolgoztam tehát, amit változatlan formában jelentettem meg.

    A “Milliárdos bukás” cím az jelenti, hogy egymilliárd forint közpénzt hagytak elveszni azok, akik ezt megkésve próbálták visszaszerezni, így a címmel sem Önt akartam lejáratni. A büntető ügyével korábban sosem foglalkoztam, ezután sem fogok, de tegnap átnéztem az interneten fellelhető írásokat. Bizonyára elege van már a személyét lejárató írásokból, de ehhez nem az én lapom a forrás, én is csak olvasom azokat, de sosem akartam nyomozni! A tényfeltáró újságírás nem az én műfajom.

    2012. augusztus 19-én a Fighters’Run kapcsán pozitív tartalmú írás jelent meg nálam a http://www.zetapress.hu/sport/36991 linken Önről és Pusztaottlakáról, melynek akkor polgármestere volt. 2013-ban többször is beszámoltam arról, hogy Ön a Magyar Dinnye Szövetség elnökeként és a magyar zöldség-gyümölcs termékek népszerűsítésével megbízott miniszteri biztosként a görögdinnye-fogyasztás mellett kampányolt, így ezek az írások is Önre nézve pozitívok voltak. Nem vagyok tehát az ellensége, értse meg! Még egyszer elnézését kérem, ha problémát okoztam! Tisztelettel: Zmeskál Zoltán Tamás