Jogos volt az egyesítés!
Az ún. “Gyárfás-ügyben” a Kúria elutasította a legfőbb ügyész indítványát – tudatta a Kúria Sajtótitkársága.
A Kúria a Bt.III.1.525/2019/6. számú 2020. május 19-én meghozott végzésével, az emberölés bűntette miatt Gy. T. terhelt ellen folyamatban lévő büntetőügyben a legfőbb ügyésznek a Fővárosi Törvényszék – P.T. perújítási ügyében hozott – 28.B.1371/2019/2. számú végzése ellen a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványát elutasította.
Az előzmények összefoglalója
A Fővárosi Törvényszék 28.B.1371/2019/2. számú, 2019. november 15. napján kelt végzésével a perújítás miatt P.T. ellen folyamatban lévő büntetőügyet a Fővárosi Törvényszéken Gy. T. ellen folyamatban lévő 28.B.973/2019. számú büntetőügyhöz egyesítette. A legfőbb ügyész 2019. december 16-án a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelentett be a Fővárosi Törvényszék végzése ellen. Indítványozta, hogy a Kúria a büntetőeljárási törvény (Be.) 669. § (1) bekezdése alapján állapítsa meg, hogy a végzés törvénysértő.
A Kúria indokolásának rövid összefoglalója
A Kúria rámutatott, a Be. 146. § (1) bekezdésének helyes értelmezése az, hogy az eljárás azonos szakaszában lévő ügyek egyesíthetők, és ez a perújítás elrendelését követő elsőfokú eljárásra is vonatkozik.
A több emberen elkövetett emberölés, több ember szándékos megölése ún. összefoglalt bűncselekmény, az emberölés minősített esete. Az egységbefoglalás szempontjából közömbös az egységet alkotó cselekmények mikénti megvalósulása, egymáshoz való viszonya, kötődése, elszigeteltsége vagy kapcsolódása. Törvényi egységet csak tettesi magatartás hoz létre. Az adott, összefoglalt bűncselekmény ugyanazon tettes cselekményeit foglalja össze, s ezt szolgálja az ehhez kapcsolódó perújítási gyakorlat.
A több emberen elkövetett emberölés bűntettével kapcsolatban ez azt jelenti, hogy amennyiben van olyan tettes, akinek a terhére (egyszerre) legalább egy ember befejezett megölése és további egy személy sérelmére tettesként (társtettesként) elkövetett ölés megkísérlése vagy befejezése megállapítható, akkor ezen tettesi magatartáshoz kapcsolódó ugyanazon részes cselekményének minősítése is ehhez igazodó.
A törvényességi jogorvoslat csak a legfőbb ügyész által igénybe vehető jogi eszköz, melynek elsődleges célja annak deklarálása, hogy a megtámadott határozat egésze vagy annak valamely rendelkezése törvénysértő. Az erről szóló megállapítás nem a múltra hat, hanem a jövő jogalkalmazásának szól. Tehát a büntetőperben, az érintett büntetőeljáráson kívül eső olyan eljárás, amelynek tartalma a jogértelmezés. Törvényi korlátja, hogy a Kúria határozata ellenében, és perújítási, avagy felülvizsgálati okból nem vehető igénybe.
